Még olcsóbb lehet a lakáshitel

Budapest, 2005. augusztus 16. Eladásra váró luxuslakások a Rózsadombon. A fővárosban becslések szerint akár 20 ezer lehet az eladatlan új és használt lakások száma. MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Maximum két százalék közvetítői díjat kaphatnak az ingatlanhitel-közvetítők (például az ingatlanközvetítők, akik a lakás mellé gyakran hitelt is eladnak a vevőiknek), ha a parlament megszavazza a gazdasági minisztérium törvényjavaslatát. A Bankszövetség egyetért a tervezettel, szerintük az ingatlanhitelek árát megemeli a túl magas közvetítői díj. Az egyik ingatlanközvetítő szerint a díj lecsökkentése után akár drágulhatnak az ingatlanhitelek.

Két százalékban maximálná a hitelközvetítőknek adható közvetítői díjat a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törvényjavaslata szerint a jelzáloghitel folyósításakor vagy ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor a tőketartozás legfeljebb két százaléka lehetne a közvetítői díj. Ugyanez lenne érvényes a meglévő szerződések módosításakor is.

A közvetítői díjat a bankok fizetik a közvetítőnek,

amikor az eladja az ügyfélnek valamilyen hitelüket. Például egy ingatlanközvetítőnek, amikor az az ingatlan mellé valamelyik bank hitelét is eladja a vevőnek.

A Bankszövetség egyetért

A Magyar Bankszövetség üdvözli a kormány szándékát, amely szerint a jelzáloghitel-közvetítők működésének szabályozása erősödik, és a közvetítői díjakat is maximalizálni tervezik, tudta meg az Origo Kovács Leventétől, a Bankszövetség főtitkárától.

A bankokon kívüli hitelközvetítői rendszer korábban lényegében szabályozatlan módon működött, mondta Kovács Levente. A problémás devizahitel-portfolio felépítésében ilyen módon meghatározó szerepet játszottak a hitelközvetítők. Díjaik a devizahitelezés elterjedésének időszakában több esetben a hitel 5 százalékát is meghaladták, ami egyetlen kiközvetített hitel esetében is összevethető egy átlagos magyar család teljes havi jövedelmével.

Ez az összeg az adott hitelek kamataiba is beépült.

A mai napig az egykoron hitelközvetítők által értékesített hitelek a legdrágábbak és a legproblémásabbak is, véli a szervezet főtikára.

Egy átlagos jelzáloghitelnél a közvetítői díj még a csökkentést követően is az egyszázezer forintot jóval meghaladó összeg lesz a Bankszövetség számítása szerint.

Kovács Levente szerint a közvetítői díj beépült a hitelek kamataiba Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nagyobb felelősséget kellene vállalniuk

Nem csak a közvetítők díját lenne érdemes visszavágni, de jó lenne, ha a közvetítők nagyobb felelősséget vállalnának a hitelezésben. Kovács Levente szerint jó lenne, ha a nem teljesítő hiteleknél (amiket a hitelfelvevő nem törleszt)

a közvetítőknek vissza kellene fizetniük a korábban felvett sikerdíj egy részét.

Ez hozzájárulna a hitelközvetítői felelősség megteremtéséhez, és segítene kordában tartani a lakosság eladósodását, véli Kovács Levente. A közvetítők nem vettek részt a devizahitelesek ezermilliárdos megmentésében, ezzel a megoldással a jövőben osztoznának a hitelek kihelyezésének felelősségében a bankszektorral, mondta a Bankszövetség főtitkára.

Nemhogy olcsóbb, drágább lehet a hitel

A törvényjavaslatban szereplő maximum 2 százalékos közvetítői jutalék nehezen érthető, hiszen ellentmondani látszik azzal a kormányzati törekvéssel, hogy fellendüljön a hitelezés Magyarországon, írta közleményében az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) hitelközvetítő igazgatója, Bánfalvi László.

Jelenleg 2,5-3,5 százalék között van a piacon a hitelközvetítői díj mértéke, emlékeztet az igazgató. Ha valóban 2 százalék lesz a jutalékplafon,

a hitelek nem lesznek olcsóbbak, sőt drágulhatnak,

véli Bánfalvi László. Mivel a bankok csak jelentős marketingköltség árán tudják majd növelni a kihelyezéseiket - és a kieső volument pótolni-, még akár drágább is lehet a lakáshitelezés, hiszen az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb csatorna a közvetítő, írja.

A közvetítő szerint akár drágulhatnak a hitelek Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A közvetítésnek költségei vannak

Ha minden banknál minden közvetítő egyforma százalékot kapna jutalékként, akkor ezzel elsősorban az ügyfelek veszíthetnének, mert a közvetítők egyértelműen a legegyszerűbb és leggyorsabb bankot fogják preferálni, aki azonban valószínűleg nem lesz a legolcsóbb. Ezáltal pedig

sérülni fog az a szempont, hogy az ügyfél számára a legkedvezőbb konstrukciót és bankot javasolják

elsősorban, állítja Bánfalvi László.

A jelenlegi gyakorlat alapján a közvetítők soha nem az alapján választanak vagy ajánlanak bankot az ügyfeleiknek, hogy melyik pénzintézettől kapják a legnagyobb jutalékot. Az ügyfél érdeke, azaz, hogy hitelképesnek bizonyuljon, minden esetben az elsődleges szempont és megelőzi azt, hogy mennyi a jutalék. Ettől pedig nem olcsóbb vagy drágább egy hitel, amit végül kiközvetít, hangsúlyozza az OCHC igazgatója.

A professzionális hitelközvetítés befektetést és folyamatos operációs költséget jelent,

ami különösen a fair bank törvény óta jelentősen megnövekedett. A mostani törvényjavaslat várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a hitelközvetítők számát, főleg azokét, akik nem megfelelő tőkeerővel működnek, figyelmeztet Bánfalvi László.

A Duna House terveit felborította

A közvetítői díj maximálásának tervezete egy konkrét következménnyel már biztosan járt. A Duna House ingatlanközvetítő kérvényezte a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banktól, hogy függessze fel részvényeinek nyilvános forgalomba hozatali eljárását. A cég indoklása szerint a közvetítői díj maximálása befolyásolhatja a vállalat üzleti teljesítményét, ezért módosítania kell a tájékoztatóját.