A szépségiparban drága lenne az online kasszázás

Dől a pénz az online kasszásoktól, de a jövőben csak az automatákat kötik be az adóhatósághoz, a fodrászokat és egy sor más szolgáltatót nem. A külön meghatározott automatákat felügyeleti egységgel kell ellátni, nehéz és kockázatos lesz megúszni az ellenőrzést.

Túl drága lenne

Már többször felvetődött, hogy különböző szolgáltatók is kötelesek legyenek online pénztárgépet használni, így a szépségipar vállalkozói is, fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, de mások is. Tény, hogy a fodrászok bizonyos tekintetben kusza körülmények között végzik a dolgukat,

mivel sokan közülük egy-egy üzletben nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként működnek, így egy pénztárgép kevés is lehet az üzletben.

Bár a kereskedelemben vannak többvállalkozós gépek és az informatika mai világában nincs lehetetlen feladat, de azért ez megnehezíthetné, de főleg megdrágítaná az online rendszer bevezetését.

Ráadásul több helyen is dolgozhatnak a fodrászok, kozmetikusok, így még bonyolultabb a vállalkozói világuk. Pontos adat erről a piacról nem létezik: a KSH-nak a családok költekezését mérő adatai szerint mindössze arra lehet következtetni, hogy a fodrászüzletekben, testápolást nyújtó szolgáltatóknál legalább 25-30 milliárd forintot elköltünk évente. A testápolási piac pedig, amiben a fodrászok mellett a különböző szépészeti termékek és készülékek megvásárlása is benne van, az már 250 milliárd forint lehet éves szinten. Ez az érték már bolti vásárlásokat is magában foglal.

A szépségipari vállalkozásoknál problémás az online pénztárgépek bevezetése Forrás: Northfoto

Egymilliárd forintot zsebelt be a költségvetés

Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést az üzemeltetője köteles az állami adóhatósághoz elektronikusan bejelenteni. Ez azonban kevés, ezért még

30 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni a bejelentéskor.

Az adóhatóság jelenleg 31.739 darab - hivatalos nevén – élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést tart nyilván. Ez nem is kevés, hiszen az élelmiszer üzletek száma 42 ezer, persze a hipermarket alapterülete és forgalma azért nagyobb egy árusító automatánál. A költségvetés egyébként egy milliárd forintot zsebelt be a bejelentés szolgáltatási díjából. Pontos adat nincs az árus automaták forgalmáról, becslések szerint ez egy évben 50 milliárd forint körül mozoghat, de ez majd egy év múlva derül ki pontosan - közölte a Blokk.com elemzésében.

Zsinórban az adóhatósággal

Mivel az Országgyűlés az adózás rendjéről szóló joganyag módosításáról előreláthatóan úgy fog dönteni, hogy a külön meghatározott automata berendezéseket úgynevezett automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban : AFE) kell ellátni. Az AFE olyan, mint az online kasszában az AEE, az adóügyi ellenőrző egység. Ezek a

beépített informatikai egységek minden ügyködését rögzítik az automatáknak,

valamint a pénztárgépeknek, és az adatokat továbbítják az adóhatóság részére. Az online kasszarendszerben körülbelül 200 milliárd forint olyan adó került a költségvetésbe, amit korábban nem nagyon fizettek az ügyeskedő szolgáltatók (boltosok, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók, jelenleg ugyanis nekik kötelező az online kassza).

• 

• Az online kasszarendszerben körülbelül 200 milliárd forint olyan adó került a költségvetésbe

  Forrás: MTI/Kallos Bea

Kockázatos lesz megúszni

Hozzátartozik a képhez, hogy az automata nem köteles nyugtát adni, emellett el kell ismerni, semmiféle rálátása nincs a piacra az adóhatóságnak. A jogszabály módosítás alapján az AFE-ben tárolt adatokról

az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságnak,

ami az ellenőrzések egyik alapköve lesz, ugyanúgy, mint az online kasszák esetében. Ezt egy hírközlő rendszer segíti majd, aminek használatáért díjat kell fizetni. Ez a díj hatósági áras lesz (mint az online kasszáknál). Megúszni mindezt nehéz és kockázatos lesz. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága ugyanis szabályszegés esetén a magánszemély kötelezettet 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.