Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Goldman azért húzta ki a dugót a 9 éve működő termékéből, mert a hivatalos közlése szerint nem várható jelentős eszköznövekedés az előrelátható jövőben – írja a Bloomberg. A BRIC rövidítés egyébként maga is a Goldman korábbi közgazdászától, Jim O’Neilltől származik, aki 14 évvel ezelőtt így próbálta felhívni a figyelmet az akkori példa nélküli befektetési robbanásra.
Az idő kereke azóta fordult egyet. A legnagyobb feltörekvő piacok ugyanis komoly nehézségeket élnek át, amit jól mutat, hogy Brazília és Oroszország recesszióba csúszott, Kína pedig, miután sokáig a világgazdaság motorjának számított, rég nem látott alacsony növekedési rátákat produkál. A BRIC alap bukását mindazonáltal nem csak az eredményezte, hogy
a 2010-es tetőpont óta elveszítette az alap eszközértékének 88 százalékát,
hanem az is, hogy egyre kevésbé vonzó az egyetlen befektetési területre irányuló koncentráció a különböző piacok árukapcsolásával szemben.
A BRIC alapot az Emerging Markets Equity Fund nevű feltörekvő piaci alap nyeli le, annak érdekében, hogy – miként a Goldman fogalmaz – optimalizálják az eszközöket, illetve elkerüljék az átfedéseket. A banknál azért nem a likvidálás, hanem az összeolvadás mellett döntöttek, mert meglátásuk szerint a befektetők így egy sokkal diverzifikáltabb lehetőséghez jutnak, miközben a feltörekvő piaci alap egy, három és ötéves viszonylatban is felülteljesítő volt.
A BRIC alap mindemellett 21 százalékot gyengült az elmúlt 5 évben idén október 23-mal bezárólag, amely az összeolvadás előtti utolsó kereskedési nap volt. A kezelt eszközök szintje ezzel párhuzamosan 98 millió dollárra zuhant a 2010-es 842 milliós tetőpontról. A Goldman szóvivője mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a feltörekvő piaci befektetések továbbra is stratégiai fontosságúak a banknál, és ezentúl is javasolni fogják majd ezeket az ügyfeleiknek.
Miután a BRIC rövidítést megalkották, a csoport igen nagy gazdasági erőre tett szert, amit az is mutat, hogy ezek az országok a globális devizatartalékok 40 százalékára tettek szert, mindössze 10 évvel a név kitalálása után. Ezzel párhuzamosan a 2010-ig tartó évtizedben az MSCI BRIC indexe 308 százalékos hozamot generált, szemben az S&P 500 index 15 százalékos erősödésével.
Jóllehet még mindig
a BRIC országai adják a globális gazdaság több mint egyötödét, minden „tagállam” gazdasági nehézségekkel néz szembe.
Brazília az elmúlt negyedszázad legrosszabb recessziójától szédeleg, az orosz vállalatokat a nemzetközi szankciók elvágták a nemzetközi tőkepiacoktól, a kínai vezetést emellett igen váratlanul érte az idei részvénypiaci összeomlás, amely piaci értéken 5 ezer milliárd dollárt söpört el, de még a szép növekedési számokkal bíró Indiában is nehéz a helyzet, mivel a kormány folyamatosan harcol a reformok keresztülvitelével.
Mindent összevetve a befektetők 1,4 milliárd dollárt vontak ki a BRIC országokba fektető alapokból idén (november 4-ig), amivel már több mint 15 milliárd dollárra tehető a 2010 vége óta tartó tőkekiáramlás szintje – derül ki az EPFR Global adataiból.
Egyes elemzők szerint ráadásul az egész BRIC koncepció téves volt, mivel olyan országokat gyűjtött egy csoportba, melyek teljesen különbözőek egymástól – mondta a Bloombergnek Xavier Hovasse, a Carmignac Gestion feltörekvő piacokkal foglalkozó alapmenedzsere. Kiemelte, a piacokat manapság sokkal inkább országspecifikus tényezők, mintsem globális trendek hajtják, éppen ezért jelentős eltérések figyelhetők meg a teljesítményekben.
