Varga elmondta, miért aggódhatnak a cégek

Több mint 224 ezer Széchenyi Kártyát adtak át az elmúlt évtizedben. A program 1500 milliárd forint hitelösszeggel járult hozzá a hazai kkv-k sikeréhez. Varga Mihály szerint a hitelezés alapvető fontosságú minden gazdaságban, és Magyarországon is kezd lábra állni. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy kell-e aggódniuk a hazai vállalatoknak a migránsválság és a Volkswagen-botrány miatt.

A vállalkozások által benyújtott hitelkérelmek száma mára meghaladta a 300 ezret, és mérföldkőhöz ért a Széchenyi Kártya Program. Ebből az alkalomból ünnepelt együtt Varga Mihály a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Kavosz Zrt. képviselőivel a Pesti Vigadóban.

Varga Mihály sikertöténetnek nevezte a Széchenyi Kártya Programot Forrás: MTI

Hitelek nélkül nincs jó gazdaság

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hazai kis- és középvállalati (kkv) finanszírozás sikertörténetének nevezte a programot. Úgy gondolja, hogy érdemes figyelni a hazai vállalkozókra, mert amit akkor 2002-ben kitaláltak, még majdnem 15 év után is működik.

Az a titok, hogy sikerült felülírni az egyéni érdekeket, és egy működő rendszert létrehozni. „Nemcsak a technológiai újítás alapvető fontosságú, hanem a hitel- és az adósságkezelés fejlesztése is:

szükség van a hitelezéssel kapcsolatos intézmények újragondolására.

Az állami költségvetés évi 4 milliárd forinttal támogatja a programot, garancialehívás és kamattámogatás formájában” – mondta a tárcavezető.

Sötét felhők gyűlnek?

Az elmúlt évben javultak a kkv-szektor eredményei: nőtt a foglalkoztattak száma, emelkedett a nettó éves árbevétel és növekedett az export. Ennek ellenére egyesek sötét felhőket látnak gyűlni a magyar gazdaság felett: a migránsválság és a Volkswagen botrány is olyan események, amelyek akár a vállalkozói szektort is sújthatják.

Varga Mihály szerint nincs ok az aggodalomra, mert

Magyarország gazdasági teljesítményét nem érinti a migráció,

és egyelőre annak sem látni jelét, hogy a Volkswagen válsága negatív hatással lenne.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Varga Mihály Forrás: MTI

Feléledhet a hitelezés

A magyar kkv-szektorban a legfőbb akadály a tőkehiány, ráadásul a vállalatok 60 százaléka érzi úgy, hogy akadályokba ütközik a finanszírozáshoz való hozzájutásnál. Ennek megoldásához a kormány az uniós támogatások minél gyorsabb és minél hatékonyabb lehívásának támogatását ígéri a jövőben.

2016-ban a bankadó mértéke jelentősen csökken,

2017-től pedig további csökkentés várható, amitől a banki hitelezés fellendülését várják. A hitelezés egyre inkább lábra áll Magyarországon – vonta le a következtetést Varga Mihály.

A vállalkozók személyi igazolványa

A VOSZ és a MKIK 2002-ben kezdeményezték a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, amellyel a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűen és olcsón juthatnak olyan kedvezményes kamatozású hitelhez, amelyet bankkártyával is igénybe lehet venni. Ádám Imre a VOSZ-t képviseltében elmondta, hogy sok vállalkozó ma nem is tudna létezni a program nélkül, amely

már 1500 milliárd forinttal támogatta a kkv-szektort.

A banki hitelezés teljesen megállt a válság idején Magyarországon. A programnak köszönhetően a bankoknak csak 20 százalék kockázat volt a hitelkiadásban, a maradék 80 százalékra pedig az állam vállalt garanciát. Házon belül úgy hívjuk a Széchenyi Kártyát, hogy ez a vállalkozók személyi igazolványa, hiszen névre szól, és az a cégét jól vezető vállalkozó kapja meg, aki méltó a birtoklására” – tette hozzá.

Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke is beszédet mondott Forrás: MTI

Kormányokon át

Parragh László, a MKIK elnöke büszkén beszélt arról, hogy 2002-ben Medgyesi Péterrel, az akkori miniszterelnökkel adták át az első Széchenyi Kártyát, és azóta

minden kormánnyal végig tudták vinni a terméket.

Bár minden kormány programjában szerepelt a kkv-szektor támogatása, úgy gondolja nem volt más olyan valóban működőképes konstrukció, mint a Széchenyi Kártya Program, amely mára egy hat elemből álló, különböző finanszírozási igényekre választ adó programmá fejlődött.