Van élet a Prezi után

Bár ha magyar startupokról van szó, a Prezi a mi posztergyerekünk, és ezen már aligha változtat bármi, azért nem ők az egyetlen. Egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy a saját lábukra állva kipróbálják a szerencséjüket. Tehetség is, tőke is van hozzá.

Hosszú cikket szánt a hazai helyzetre a technológiai fókuszú ZDNet. A Prezi példája olyan meseszerű, hogy szakmányban inspirálja a fiatalokat kockázatvállalásra:

2009-ben ez az egész teljesen abszurdnak tűnt.

Igazán nem sokan hittek abban, hogy egy parányi közép-európai ország ismeretlen kis csapata a Microsoft powerpointos világuralma ellen intézett hadüzenetéből bármi jó kisülhet. Ma, több mint 60 millió felhasználóval és 71 millió dollárnyi befektetéssel nem kérdés, Dávid győzött, vagy Góliát. Az sem csoda, hogy példájuknak kivételes ereje van Magyarországon. A startupszektor majd felrobban a lelkesedéstől, pedig az igazi sikerek ezrelékben kifejezhetők.

Itt a tőke

A Jeremie programban alapfeltétel, hogy a cégeknek a befektetés 30 százalékát magánbefektetőktől kell megszerezniük.

2014 végéig 75 milliárd forintot költött el a szektor

a 2010 és 2013 között beáramló 128,4 milliárdból, és mindez 28 alapba folyt be. Nem ritka a külföldi finanszírozás sem: a prezi tavaly novemberben 57 millió dollárt (Spectrum Equity és Accel Partners), a Ustream pedig 2011-ben 75 millió dollárt vont be (SoftBank Capital, Korea Telekom).

Pénz tehát van, okos pénz már kevésbé: szakértők szerint

az üzleti kapcsolatokban van még hová fejlődni,

a befektetők egy része az ingatlanszektorban van otthon, és nincs meg a szükséges globális kapcsolati hálójuk. Ugyanakkor például a Conor Fund, a Day One Capital, a Fiedler Capital és a Primus Capital kifejezetten a technológiai szektorra specializálódott. Fontos az is, hogy aktívak és éhesek a Facebookon található csoportok is – Budapest Startups, Startupmunkák, –,

minden héten talál meetupot az érdeklődő,

illetve egyre gyakrabban találkozhatunk a startuprendezvényekkel és –versenyekkel. A cikk példaként említi Patrick Vlaskovits esetét: a Lean Entrepreneur című kötet szerzőjét meghívták vendégnek egy meetupra öt évvel ezelőtt, hat vagy hét emberből állt a közönség. Meghívták idén is: a terem nem volt elég nagy az érdeklődő tömeghez.

Nyílnak sorra a közösségi irodák is, ez itt a LOFFICE Forrás: Facebook / LOFFICE/ Márton Botond /Leitz/

Szép a menyasszony, csak az a néhány pattanás

Természetesen problémából sincs hiány. A cikk szerint a legnagyobb a bürokráciáé: nem kap könnyítést az, aki startupot alapítana. Nem kicsit

lassítja az ügymenetet az adó- és jogszabályok szövevényes bonyolultsága,

és a forrásbevonás sem éppen sima folyamat. Az emberi erőforrás nagyon pozitív kapaszkodó, nálunk hagyománya van a tudományos, matematikai, mérnöki, technológiai kiválóságnak. Azt se hallgassuk el, hogy

a hazai bérek roppant kedvezőek nyugati szemmel.

Amit azonban ezen meg lehet spórolni, könnyűszerrel elkölthető adóban és társadalombiztosításban, ami a munkabérek mintegy 40 százalékát is eléri. Az általános forgalmi adó nálunk a legmagasabb Európában.

Időt kérünk, időt

De, így a cikk, még ez sem tartóztatja fel az ambíciót: csaknem 300 startupunk működik, zömük a fővárosban. Igaz, Szeged és Debrecen említésre méltó még. A befektetők között

különösen a tudományos és biotech területen működő cégek népszerűek,

így az iKnife, az okossebészkés, meg a Hand-in-Scan, amely a kézfertőtlenítés hatékonyságát méri. Feltűnő az is, milyen sok startup beszél meggyőzően az adatelemzés és a mesterséges intelligencia nyelvén is: a hirdetőket a robotoktól megmentő Enbrite.ly Londonban is, Budapesten is tart irodát. Tavaly decemberben meg is nyerték a Sluch 100 versenyt Finnországban. De, kérdezi a cikk, ha egyszer még olyan nagyszerű szereplőkre is büszkék lehetünk, mint a HashtagCharity, a Sinetiq vagy az OptoForce,

mi a hiányzó titkos összetevő?

Sokkal inkább a kapcsolatokban, mint a hardver- vagy szoftverállományban rejlik a válasz. Összetartásban is, egészséges büszkeségben is el vagyunk maradva. A cikk üdvözli az olyan állami kezdeményezéseket, mint a Design Terminal, kiemelve, hogy a tavaszi Brain Bar rendezvénnyel

újabb komoly lépést tettünk afelé, hogy globális szereplővé váljunk,

és üdvözli a magántörekvéseket is, mint a Bridge Budapest. Meg fognak érkezni az eredmények, zárul az írás, csak időre van szükségünk.