Más iparágakhoz hasonlóan
a mezőgazdaságban is egyre elterjedtebb a digitális technológia
a táblagépektől a valós idejű adatelemző eszközökig, melyek elősegítik az úgynevezett precíziós gazdálkodást – derül ki a CNBC riportjából. Ennek következtében a farmerek rendkívül értékes adatokhoz juthatnak a talajjal, a vetőmagokkal vagy az időjárással kapcsolatban. A legfontosabb előny, hogy így a nagy területeket is úgy lehet kezelni, mintha sokkal kisebbek lennének, köszönhetően a specifikus adatoknak.
A legfőbb cél persze a hatékonyság és a termelékenység növelése, miközben az ENSZ adatai szerint 2050-re 9,7 milliárdra emelkedhet a Föld lakossága a jelenlegi nagyjából 7,3 milliárdról. Külön érdekesség, hogy
a kínai egy gyerek elvén működő népességpolitika feloldása a világ más tájainak mezőgazdaságaira is hatással lehet.
Azzal párhuzamosan ugyanis, hogy Kínában egyre többen költöznek városokba és egyre bővül a középosztály, például az amerikai termelők prioritásai is megváltoznak. A magasabb jövedelmű kínaiak ugyanis a sertéshús és a zöldségek mellett több borral, mandulával és tejtermékkel töltik fel a konyháikat – többek között kaliforniai importból.
A nagy kérdés azonban az, hogy a klímaváltozás és a népességnövekedés következtében fellépő növekvő élelmiszeripari keresletre miként tud hatékonyan reagálni a mezőgazdaság.
Noha a mezőgazdasági termelékenység növekszik, nem elég gyors ütemben ahhoz, hogy megfeleljen a keresletnek
– mondja Mark Young, a Climate Corp. technológiai vezetője. A mezőgazdasági adattárolással foglalkozó startupnál úgy látják, jelenleg nem bővül úgy a termelés, hogy 2050-re ki lehessen elégíteni az igényeket.
A kérdés tehát adott, a lehetséges válaszokra pedig egyre nagyobb piac épül a nagyvállalatok és a startupok együttes részvételével. Az idei év felénél a mezőgazdasági technológiába – a precíziós gazdálkodást is beleértve – már 2,06 milliárd dollár értékű befektetés folyt be a terület vállalataival foglalkozó AgFunder szerint. Ez azért kiemelkedő, mert 2012 előtt például évi 500 millió dolláros szint körül stagnált a befolyó tőke mennyisége.
Önmagában a precíziós gazdálkodás tavaly 276 millió dollár tőkét vonzott, míg 2015 felénél ez már elérte a közel 400 milliót.
A jövőre nézve az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ivóvíz-gazdálkodás, a mezőgazdasági és az élelmiszer-termelés a legfontosabb kérdések között lesz az elkövetkező évtizedekben. Az emelkedő ázsiai és afrikai keresletek pedig egyre élesebben vetik majd fel a kérdést, hogy a világ miként tud majd megfelelni a közeljövő kihívásainak.