Mindenkinek jobb lenne az alacsonyabb nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár kitolása nagy károkat okozhat az egészségügyi ellátó rendszereknek. Sokkal nagyobb károkat, mint amekkora probléma az állami nyugdíjellátást fenyegeti a korhatár alacsonyabban tartása miatt. Ezt az üzenetet fejti ki az Alapblognak adott interjúban az amerikai Utah állam egyetemének professzora, Aspen Gorry. 

Az alábbi cikkben az Alapblog által készített interjút tesszük közzé.

Aspen Gorry tudományos csapata nemrégiben – világszerte – nagy médiafigyelmet keltett tanulmányt tett közzé, amelynek „leglátványosabb” eleme az volt, hogy

jobb eséllyel marad az ember jobb formában, tartósabban őrzi meg az egészségét, ha 60-63 évesen megy nyugdíjba,

mintsem, ha évekkel később teszi ezt. Ehhez az is hozzájárul, hogy a korábban visszavonultak boldogabbak, elégedettebbek (Amerikában), mint valaha korábban: kevesebbet fordulnak orvoshoz, viszonylag csekély a gyógyszerfogyasztásuk, egyszerűen jobban tudják élvezni az életet.

Egyre több nyugdíjas kerekedik fel, hogy világot lásson Forrás: © Mike Blake / Reuters

A fejlett országok között kevés különbség van

„A rendelkezésünkre álló adatbázis hivatalos amerikai statisztikákon alapul és valóban csak amerikaiak körében mértük fel a korábban és a később nyugdíjba vonultak lelki állapotát: tehát, hogy mennyire érzik magukat jól a bőrükben, mennyire elégedettek az aktuális életükkel. Most dolgozzuk fel a Nagy-Britanniából érkező adathalmazt is. Az előjelek szerint a britekre vonatkoztatva is az amerikaihoz erősen hasonló megállapításokat fogunk tudni tenni, illetve általában a fejlett országok között e téren csekély különbségek körvonalazódhatnak csupán. Amerika egyébként azáltal válik különösen „értékes tereppé” az ilyen kutatások elvégzése szempontjából, mert szinte egyformán széles a 60-63 évesen, a 67-70 évesen, és a még idősebb korban nyugdíjba vonulók köre – hangsúlyozta Gorry.

A később nyugdíjba vonulók köre világszerte eleve szélesedik: mindenütt emelik a nyugdíjkorhatárt, illetve nagyon sokan imádják a munkájukat, szinte szenvedélyükké válik, és belebetegednek, ha nyugdíjba kell menniük. Ám a túlnyomó többség mégiscsak örül: azt élvezi a legjobban, hogy a munkára senki és semmi sem kötelezi őt többé, szabadon választhat, hogy mit csináljon, melyek legyenek a prioritásai. Szabadon bánhat az idejével. Jót tesz a lelkének, hogy megszűnik a mindennapos robotkényszer. Ugyanakkor jellemző – ezt is kimutatták –, hogy

az ember a nyugdíjazását követően a korábban háttérbe szorított kedvteléseinek akar élni.

Egyúttal sokkal több időt szán a családjára, továbbá kulturális, művészeti élvezetekre, főként utazásokra. Többet mozog, sportol, mint amennyit a munkában eltöltött évtizedekben megengedhetett magának.

A 67 éves kor utáni nyugdíj kockázatai

A utahi egyetem kutatása az első, amely tudományos alapon bizonyítja, hogy a korábban, tehát 60-63 éves korban egészségesen visszavonulók szinte nyugdíjazásuk pillanatától kezdődően jobb állapotba kerülnek, boldogabbnak érzik magukat és a lényeg, hogy ez az állapot nagy eséllyel tartósan fenn is marad! Többek között azért, mert a korábbihoz képest egészségesebben tudnak élni: több sport, több utazás, nagyobb szabadságérzet. Ezzel szemben, ha az ember 67 évesen vagy még annál is később vonul vissza, akkor az azt megelőző 2-3-4 évben fokozottabban kezd kifáradni, „elhasználódni”, lelki és fizikai állapota meginog. Nyugdíjasként aztán sokkal inkább egészségügyi ellátásra szorul, sokkal többet jár orvoshoz, és jóval több gyógyszerre van szüksége, mint azoknak a vele egykorúaknak, akik évekkel korábban már visszavonultak.

Amerikában a társadalombiztosítási rendszer kedvezményeinek kibővítéséért kampányolnak Forrás: AFP/Win Mcnamee

USA: 2034-re kiürülhet a társadalombiztosítás

Az Egyesült Államokban is előzetes számítások szerint 2034-re kiürülhet a társadalombiztosítási kassza. Ámde a mérleg másik serpenyőjében ott van az egészségügyi ellátási rendszer problémája, amely e tekintetben egyformán erőteljesen jelentkezik Amerikában, Európában és Japánban is.

A társadalombiztosítás fedezete sokkal hamarabb fog elillanni – minden szakmai várakozás szerint –, mint az állami nyugdíjkasszáké

- vélekedik Gorry.

„Ezért aztán a kormányzati döntéshozók, a politikusok, a költségvetés-tervezők számára komoly jelentőséggel bíró adalékkal szolgálhat mindaz, amiről mostanáig beszéltünk” – teszi hozzá a szakértő.

Pontos dollárösszegekre vonatkoztatva még nem, de a lényeget tekintve most először állnak tudományos bizonyítékok rendelkezésre annak alátámasztásául, hogy

a nyugdíjkorhatár kitolása gyorsítottan képes nagy károkat okozni az egészségügyi ellátó rendszernek.

Erősen gyaníthatóan sokkal nagyobb károkat, mint amelyek az állami nyugdíjellátást érik, ha marad továbbra is az alacsonyabb nyugdíjkorhatár.