Mindenképp elindul a közbeszerzés

Vágólapra másolva!
Bár csúszásban vannak a pályázatok, a Magyar Fejlesztési Bank elindítja a közbeszerzési eljárást a 400 MFB-pontért, írja a Világgazdaság.
Vágólapra másolva!

Az erre az évre tervezett, a visszatérítendő uniós forrásokat tartalmazó gazdaságfejlesztési pályázati felhívásokból eddig mindössze egy jelent meg, arra is csak korábban nyertes cégek jelentkezhetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak adott válasza szerint mivel még nem készült el az Európai Bizottság útmutatója, hogyan válasszák ki a pénzügyi közvetítőket, a pályázatok késnek. Az útmutató megjelenése októberben várható, de az értékesítési hálózat kialakítása is elhúzódik.

A Magyar Fejlesztési Bank azonban így is közbeszerzési eljárást indít el, hogy kiválassza azokat a pénzintézeteket, amelyek infrastruktúráján 2016. december 31-ig kialakíthatják a források elosztásában részt vevő hálózatot, a 400 úgynevezett MFB-pontot. Mint Nyiri János, az MFB szóvivője elmondta, az EU már hozott érvényes és irányadó kiválasztási szabályokat, de több tagállam vitatja, kell-e közbeszerzés a 2014–2020-as ciklusban a pénzügyi közvetítők kiválasztásához, 2007–2013 között ugyanis még nem volt erre szükség.

Az a cél, hogy a vállalkozások hamar hitelhez jussanak

Mivel késik a brüsszeli döntés, a tagállamok nem tudtak nekikezdeni a közvetítői rendszer kiépítésének. A magyar kormány ezt a késlekedést és bizonytalanságot megelégelve döntött arról, hogy felvállalja a közbeszerzés lefolytatását, valamint elrendelte, hogy a visszatérítendő támogatások végrehajtására kijelölt MFB kezdje meg saját hálózatának kiépítését, így a vállalkozások minél hamarabb hozzájuthatnak a kedvező kamatozású hitelhez. A cél az ország teljes lefedettsége. Ha a 400 MFB-pont ehhez nem lesz elég, megfontolják a bővítést – mondta el a szóvivő.

Az új modellben az MFB maga szerződik a pályázókkal, és saját kockázatára finanszíroz, míg a kiválasztott partnerek a kihelyezéshez kapcsolódó részfeladatokat, valamint a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését segítő egyes résztevékenységeket végeznek a bank számára. A kialakítás során a költség- és az üzleti hatékonyságot együttesen tartotta szem előtt az MFB, ezért döntött egy olyan modell mellett, amely már egy létező, ismert, bejáratott folyamatokkal, helyismerettel, ügyfélkörrel rendelkező hitelintézeti piac infrastruktúrájára épít.

Mint Nyiri János elmondta, a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a szokásos refinanszírozási keretek között végzik a források közvetítését. Ez azonban nem elég hatékony. A kereskedelmi bankok ugyanis saját termékeiket ajánlják az MFB-é helyett, mert ez áll érdekünkben, illetve saját kockázatvállalási szabályaik alapján finanszíroznak, ami nem feltétlenül felel meg az uniós és a hazai gazdaságpolitikai célkitűzéseknek – fejtette ki. A másik véglet az lett volna, ha az MFB saját fiókhálózatot épít ki, ez azonban a költségeket tekintve nem ésszerű.

Az előző uniós költségvetési ciklusban alkalmazott gyakorlathoz képest újdonság az is, hogy a közvetítés díja nem épül be a kamatokba. Az EU állja a számlát: az operatív programszámla terhére számolják el, nem a vállalkozók fizetik. Ez Nyiri János szerint azt is jelentheti, hogy a visszatérítendő források kamata történelmi mélypontra fog süllyedni.