Rigó Csaba Balázs levele

A Közbeszerzési Hatóság alelnöke szerint a Közgépet érintő bírósági végzés jogsértő és tartalmilag megalapozatlan.

Tisztelt Károly Gábor Úr!

A 2015. szeptember 25-én kézhez vett, lent idézett kérdéseire, az alábbi válaszokat adom.

A felől érdeklődnék, hogy

• a Közgép Zrt. miért van még rajta a hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevők listáján?
• és mikor tervezik levenni erről a listáról?
• valamint minek kell történnie ahhoz, hogy a Közgép lekerülhessen erről a listáról?
• a cég most indulhat közbeszerzéseken, illetve a KDB listája alapján kizárható közbeszerzésekből?

A táblázatba bekerült egy új oszlop (megjegyzések), amely korábban nem volt ott. Azt írják ebben a rovatban a Közgép neve mellett, hogy a bírósági végzéssel „a Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. sz. határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette”. Azt is írják, hogy „a végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható”.

• Itt miért feltételes módban szerepel a végzés végrehajtása? Az nem kötelező érvényű?

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 56. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kizáró ok hatálya alatt áll az a gazdasági szereplő, „aki korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adatszolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig”.

Jelen pillanatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése nem tartalmaz olyan döntést, amely a jogvitát eldöntő érdemi bírósági ítéletet megelőzően a KÖZGÉP Zrt.-t mentesítené az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által megállapított kizáró ok hatálya alól. Vagyis az ajánlatkérő által megállapított hamis adatszolgáltatás miatti kizárás ténye fennáll, így a kizáró ok idézett törvényi feltétele is.

Az ajánlatkérő által megállapított hamis adatszolgáltatáshoz a törvény azt a jogkövetkezményt fűzi, hogy az érintett – mérlegelés nélküli – 3 évig a kizárás hatálya alatt áll. Ez a jogi szankció a 3 év lejártáig, illetve mindaddig fennáll, amíg az arra vonatkozó döntést a Döntőbizottság, vagy a bíróság nem semmisíti meg.

Azt is írják, hogy „a Közbeszerzési Döntőbizottság a fellebbezésre nyitva álló törvényi határidőn belül a végzéssel szemben fellebbezést nyújt be”.

• Ez a KDB szerint nincs azzal ellentétben, amit Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke sajtóközleményében írt? (A „lefolytatott közbeszerzési jogorvoslati eljárásban, valamint a D. 392/11/2015 számú határozatban nem a Közbeszerzési Döntőbizottság állapította meg a KÖZGÉP Zrt. hamis nyilatkozattételének tényét, hanem a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője”.)
• Ebben az esetben nem az ajánlatkérőnek kellene fellebbeznie?

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt zajló felülvizsgálati eljárás alperese, a D.392/11/2015. számú határozatot hozó Közbeszerzési Döntőbizottság. Mint alperes, a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult a végzést fellebbezéssel megtámadni.

Rigó Csaba Balázs azt írta, hogy „a hatályos közbeszerzési törvény szerint a hamis nyilatkozattétel esetére szóló jogkövetkezmény – a közbeszerzési eljárásból való kizárás – a törvény erejénél, és nem a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatából eredően áll be”.

• Mi alapján és miért fellebbezett a KDB?

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. számú határozata a KÖZGÉP Zrt. jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett. Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a Döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Az irányadó eljárásjogi szabályozás és a töretlen bírói gyakorlat szerint fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben, ennélfogva a végzés jogsértő és tartalmilag megalapozatlan.

A törvényesség szempontjából értelmezhetetlen és irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint az érintett gazdasági szereplő 3 évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná. A hamis adatszolgáltatás megtörténte objektív ténykérdés, amely alapján az ajánlatkérő döntésével beállt a kizáró ok. Ez nem akadályozza a jogszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárások keretében elnyert projektek befejezését, így a már fennálló közbeszerzési szerződésekben érintett beszállítók, munkavállalók tevékenységére nincs közvetlen hatással. Ugyanakkor az uniós források felhasználásának szabályszerűsége olyan közérdek, amely mellett a növekvő árbevétel elérése céljából hamis adatot szolgáltató cégek egyéni érdekeinek esetleges sérelme (várható kevesebb árbevétele) kisebb súlyú következmény.

A fentieken túl a Közbeszerzési Hatóság álláspontja az, hogy a bírói gyakorlattól eltérően az első fokú végzés nem jogi megállapításokat is tartalmaz, melyek akár alkalmasak lehetnek a közvélemény befolyásolására –, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata sodorhatja veszélybe a KÖZGÉP Zrt. által foglalkoztatott cégeket és munkavállalókat -, holott a Döntőbizottság a számára egyetlen járható jogi utat tartotta be, és pont a nevezett cég magatartása vezetett a jogkövetkezményekhez.

Kérem a válaszlevelemben foglaltak szíves elfogadását.

Kérem továbbá, hogy amennyiben a kapott információkat további cikk írásához kívánja felhasználni, úgy azt kizárólag teljes terjedelmében idézve és az eredeti, teljes szövegkörnyezetben megtartva tegye.

Tisztelettel

Rigó Csaba Balázs
Közbeszerzési Hatóság alelnöke