Túl magas a német minimálbér a menekülteknek

Sid, 2015. szeptember 23. Migránsok a horvát határ felé gyalogolnak a szerbiai Sid település közelében 2015. szeptember 22-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nehezen találhatnak maguknak munkát a Németországba érkező menekültek. Az Ifo gazdaságkutató elemzésére több magyar lap is hivatkozott, mint bizonyítékra a menekültek alulképzettségére. A németek viszont inkább csak arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a náluk érvényben lévő 2669 forint körüli minimálbér túl magas ahhoz, hogy a menekültek gyorsan munkát találjanak.

Ha 800 ezer menekült érkezne idén Németországba, ahogy azt most feltételezik, akkor a konzervatív számítások szerint is mintegy 10 milliárd eurójába (3140 milliárd forint) kerülne az ellátásuk az államnak. Épp ezért nagyon nem mindegy, hogy a beáramló tömegek mennyire gyorsan tudnak beilleszkedni, és milyen ütemben tudják felvenni a munkát.

Menekültek a horvát határ felé gyalogolnak a szerbiai Sid település közelében Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az olyan, menekülteket adó országokban, mint Szíria, Irak, Afganisztán, viszonylag alacsony a diplomások száma, és nagy az írástudatlanság is az európai országokhoz képest. Ha az ideérkező menekültek nem is az országuk átlagát képviselik, akkor is gondjuk lehet a gyors elhelyezkedéssel.

KAPCSOLÓDÓ Dokumentumhttp://www.cesifo-group.de/DocDL/sd-2015-18-battisti-etal-einwanderung.pdf

	Németországba érkezett menekültek 2014. jan. - 2015 .júl.	Befogadott	Diplomások aránya a forrásországban
Szíria	81 432 fő	100%	6,2%
Albánia	37 218 fő	3%	12,9%
Koszovó	36 905 fő	0%	18,5%
Szerbia	28 814 fő	0%	18,5%
Afganisztán	19 306 fő	67%	5,5%
Eritrea	18 169 fő	98%	2%
Irak	15 846 fő	87%	9,5%
Macedónia	11 128 fő		12,2%
Nigéria	7 621 fő	29%	1,7%
Pakisztán	7 829 fő	27%	7,6%
Egyéb	104 527 fő
Összesen	368 795 fő	46%	9%
			Forrás: Ifo

Ennek oka elsősorban a német minimálbérszabályokban keresendő: a legalacsonyabb órabér, amelyet fizetni kell Németországban, bruttó 8,5 euró (2669 forint).

Előfordulhat ugyanakkor, hogy az érkező menekültek egy részének nem tudnak olyan munkakört biztosítani a német cégek, ahol a keletkező hozzáadott érték alapján ez a bér kitermelhető.

(Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy a magyar fuvarozócégek is tiltakoztak a német minimálbér bevezetése ellen, mert nem tudták volna kifizetni azoknak a sofőreiknek, akik a német utakra tévednek. Később Németország elállt attól, hogy a más országban foglalkoztatottakra is kötelezővé tegye ennek alkalmazását, ha államhatárain belülre esik munkavégzésük.)

2669 forint

Az elemzés azt állítja, hogy a menekültek nagy részének gond lenne a gyors elhelyezkedés, ha a minimálbér változatlan marad.

Az esélyek valószínűleg nagymértékben nőnének, ha csökkentenék a kötelezően fizetendő bért.

Erre azért is nagy az esély, mert az országban több mint egymillió betöltetlen álláshelyet regisztráltak a munkáltatók.

Tanulmányban nem elsősorban a diplomások elhelyezkedési nehézségeire gondolnak, hanem a beérkezők nagy részét adó, nyelvet még nem beszélő tömegekre. Nekik nehézkes lehet az elhelyezkedés, ha egy némettel kell megküzdeniük ugyanazért a bérért. Olcsóbban viszont foglalkoztatni tudnák a munkáltatók, így új munkahelyek is létrejöhetnének.

Egyes országokban regisztrált betöltetlen állások Forrás: Eurostat

Az Ifo számításai szerint a jelenlegi ellátásokkal és minimálbérrel számolva középtávon nincs haszna a menekültekből a német gazdaságnak, mert a munkaerőpiacon tapasztalt esetleges előnyöket túlszárnyalják a munkanélküliség emelkedése miatti problémák és a menekülteknek járó juttatások. Hosszú távon pedig attól félnek, hogy a menekültek hazamennek, ha stabilizálódik a helyzet az országukban.