Zúgolódnak a pénzügyi vállalkozások

A Magyar Fejlesztési Bank újonnan felállítandó 400 hitelpontjára bízná a kormány a 2014-2020-es ciklus elosztását. 729,6 milliárd forint uniós gazdaságfejlesztési támogatásról van szó. A Vállalkozásfinanszírozók Szövetsége ennek veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Mint közleményükben írják, a szövetség tagjai korábban fontos kiegészítői voltak a bankszektornak: a kereskedelmi banki működés rendszerével nehezen összeegyeztethető a sok, hitelértékét tekintve alacsony átlagértékű, ugyanakkor egyedi kiszolgálást igénylő banki ügylet. A jelenlegi tervek alapján a tucatnyi pénzügyi közvetítő vállalkozással nem számol a kormányzat az új források kiközvetítésében. Ez a VÁFISZ szerint veszélyt jelenthet abban, hogy a kkv-k időben és szakmailag megfelelő módon jussanak hitelhez.

Kiszálltak a cégekhez

A VÁFISZ tagjai ugyanis más költségstruktúrában, kisebb ügyletméretek mellett is egyedi kiszolgálást tudtak nyújtani, és egyúttal tanácsadóként is támogatták a kkv-k forrásbevonását, országszerte a vállalkozások székhelyén szolgálták ki az ügyfeleiket. A kis- és mikro vállalkozásokat jól kialakult, célzott, igen költséghatékony értékesítési- és marketing tevékenységgel érték el magas reklámköltségek, többezres fiókhálózat- és alkalmazotti létszám fenntartása nélkül.

Kockázatviselés közpénzből

Míg korábban a hitelbírálat teljes mértékben piaci alapon történt, az új rendszerben a közvetítők nem a saját kockázatukra bonyolítanák az ügyleteket. A hitelek az MFB könyveiben maradnának, így áttételesen az adófizetők válnának kockázatviselőkké. Vagyis amíg korábban azok a pénzügyi közvetítők vállalták a működési költségeket és a kockázatokat, akik részt vettek egy adott ügyletben, mostantól ha nem is közvetlenül költségvetési kiadások, de gyakorlatilag közpénzek jelenthetik majd a fedezetet a hitelekre.

A VÁFISZ úgy gondolja, továbbra is a legfontosabb időben kihelyezni a pénzeszközöket. Korábban akár az utolsó évben is lehívható volt az összes forrás, most azonban minden évben meg kell ezt tenni, különben elvész az adott évre eső összeg. Így, ha a tervezett új pénzügyi intézményrendszer nem lesz képes szakszerűen és időben kezelni a folyamatokat, uniós forrásokat veszíthet az ország.

Nagy a késés kockázata

A VÁFISZ tagoknak korábban két év alatt sikerült olyan olajozottan működő rendszert teremteniük, amely szakmailag felkészülten, a piac pozitív fogadtatása mellett helyezett ki jelentős összegeket. A szervezet szerint a 400 hitelpont felállítása azonban minimum 6-12 hónap késést jelenthet a források elosztása szempontjából, és mivel a közvetítői rendszer az első ellenőrzések után, azaz körülbelül az indulás után két évvel tud valóban minőségi munkát végezni, így a korábbi, hitelközvetítőkre is épülő rendszer fennmaradása már csak kockázatcsökkentési szempontból is rendkívül indokolt lenne.

A szervezet tagjai attól is tartanak, hogy az új rendelet akár 200 back-office munkahely és több száz tanácsadói egzisztencia megszűnésével járna, pedig a meglévő, jól képzett munkatársi állomány a korábbi hitelkeret többszörösét is képes lenne szakszerűen elosztani.

A VÁFISZ jelenleg 11 olyan pénzügyi vállalkozást tömörít, amelyek az előző hétéves ciklusban más piaci szereplőkkel együtt leszerződött pénzügyi közvetítőként vettek részt abban, hogy a JEREMIE hitelek (a Kombinált Mikrohitel Program, illetve az Új Széchenyi Hitelprogram termékeinek) eljussanak a kkv-khoz. A pénzügyi vállalkozások a 158 milliárd forintnyi JEREMIE hitelek mintegy 60 százalékát helyezték ki az előző hétéves ciklusban, ezen belül a VÁFISZ jelenlegi 11 tagja a 2007-2013-as keret 28 százalékát, azaz 40 milliárd forintot juttatott el a vállalkozásokhoz 3137 hitelügylet keretein belül.