Dugódíj nélkül is lehetne kevesebb kocsi Budapesten

autóalkatrész autóbontó FOTÓ ÁLTALÁNOS roncs roncstelep Budapest, 2011. június 10.
Roncsok és alkatrészek egy budapesti autóbontóban, ahol Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott. A képviselő kezdeményezte azt a törvényjav
Budapest, 2011. június 10. Roncsok és alkatrészek egy budapesti autóbontóban, ahol Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott. A képviselő kezdeményezte azt a törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy az autóbontók kerüljenek ki a fémek begyűjtésével és értékesítésével kapcsolatos törvény hatálya alól. A javaslat vitája 2011. június 14-én kezdődik az Országgyűlésben. MTI Fotó: Beliczay László
Vágólapra másolva!
Kevesen vitatkoznának azon, hogy jobb lenne Budapesten élni, ha adóemelések, benzinárnövekedés és nagyobb szankciók nélkül csökkenne az autók száma. Egy tanulmány szerint van olyan módszer, amivel szinte minden városlakó jól jár, akármivel is szeret közlekedni.
Vágólapra másolva!

Sokkoló, hogy stockholmi forgalomban körülnézve az autósok 30 százaléka általában épp parkolót keres. A svéd fővárost a skandináv területek mintavárosának választotta a Copenhagen Economics elemzése, ezért a cikk megállapításai is erre a városra érvényesek. A problémákból, mint a dugó és a parkolóhelyek hiánya, könnyen Budapestre is ráismerhetünk. Itt közlekedve pedig nem nehéz elképzelni, hogy a megállapítások közül sok nálunk is érvényes lehet.

Budapest, Margit körút Fotó: Polyák Attila - Origo

A forgalom harmada gyakorlatilag felesleges, és még dugók is vannak, ami pedig az időnket veszi el. Évente például 2 hétet keres parkolót, áll dugóban és veszít más közlekedési nehézségek miatt egy stockholmi polgár.

Az elvesztegetett idő 4 hét lehet 2030-ra, ha nem változna semmi.

Ezen másképp nem tudunk változtatni, csak ha valahogy kevesebb kocsi lesz az utakon. vagyis egyre többen választják a tömegközlekedést, a kerékpározást, motorozást vagy az autókba többen ülnek, hogy kevesebb jármű is elég legyen.

Adók és szigor vagy megosztás

Ezt el lehet érni adókkal, mint a nálunk is nagy valószínűséggel jövőre életbe lépő dugódíjjal. A benzinár emelésével is lehet hatni az emberekre, hogy olcsóbb alternatívát keressenek. A tanulmány szerint azonban van jobb megoldás is.

Engedni kell például az embereknek, hogy a kocsijukat megosszák és így jövedelmet szerezzenek. Az Uber és WunderCar szerű alkalmazásokkal épp ezt tehetjük meg, és a tanulmány szerzői szerint, ha egy autós így tesz, akkor 4-6 másik el is adja a sajátját.

Forrás: MTI/Beliczay László

Magyarországon az Uber 2000 autóssal számolt. Itt tehát akár 8000 gépjármű is eltűnhetne.

Ennyi kocsi, már a forgalomban és a parkolóhelyeken is meglátszana. Tehát, ha lenne stabil olcsó alternatíva a taxizásra, akkor sokkal kevesebb lenne a dugó és a forgalom. Ráadásul maguk a fuvarozók se járnának rosszul, mert egyre nőne azoknak a köre, akik igénybe vehetik a szolgáltatásukat a tanulmány szerint a taxik és autómegosztók forgalma már középtávon is 60 százalékkal növekedhetne.

Közösségi autómegosztás

A közösségi gazdaság a használati tárgyaink megosztásán alapszik. Több cég az autósokra koncentrál lehetővé teszi, hogy megosszuk az autónkat másokkal. Ezzel a tulajdonos csökkentheti az gépjárműtartás költségeit és kereshet egy kis mellékest. Az itthon is megjelent cégeket, mint az Uber és a Wundercar gyakran éri olyan vád, hogy segíti felhasználóit az adóelkerülésben, akik valójában taxiznak engedélyek nélkül.

Hazai kezdeményezések is vannak, melyek elsősorban hosszabb utazások szervezésében nyújtanak segítséget. Az Oszkár, BlaBlaCar-on regisztrált autósok városok közötti utakat regisztrálnak, amelyekre jelentkezhet bárki, aki beszáll a benzinbe.

Kevesebb kocsi, még kevesebb kocsi

Tanulmány arra is kitér, hogy az autósok egyébként is hajlamosak túlhajtani a kocsit.

A szükségesnél átlagosan 15 százalékkal többet használják az autójukat.

Tehát, akinek ott a négykerekűje, az kevésbé szívesen sétál vagy biciklizik. A forgalom tehát annál nagyobb mértékben is csökken, mint amennyi csak a kevesebb autóból következne.

A kevesebb dugó miatt a tömegközlekedés is megbízhatóbb lehet, ami tovább növelheti azok számát, akik lemondanak az autójukról. A kisebb forgalomban pedig a biciklizés biztonságosabb, így sokan arra pattanhatnak inkább.

Forrás: Google Maps/Uber

Drasztikusan kevesebb kocsi lehetne az utakon

A tanulmány összegzése szerint 25 ezerrel kevesebb gépjármű lesz forgalomban Stockholmban, ha hagyják működni az Uber szerű szolgáltatásokat. Ez a gyakorlataban 37 ezerrel kevesebb gépjárművek által megtett utat is jelentene a városban. Eközben 42 ezerrel többen bicajoznának vagy gyalogolnának. A várakozások szerint még a vonatforgalom is nőne 21 ezer utassal.

A közösségi közlekedés hatása Stokholmra:

Utasok száma/napUtak száma/nap
Saját jármű- 135 000 - 84 000
Busz- 6 000 -
Taxi- 23 000 - 15 000
Autómegosztás+ 112 000 +61 000
Összesen-40 000- 37 000
Vonat+21 000
Kerékpár, gyaloglás+ 42 000
Egyéb+4 000
Összesen+ 27 000

Stokholmban alig 800 ezren élnek. A lakosok száma a nagyobb környezettel együtt is jóval kisebb, mint Budapesté. A tanulmányban felvázolt problémák viszont hasonlóak, feltételezhető, hogy itthon is hasonló irányú változások indulnának be, akár drasztikusabb méretben is, ha a támogatóbban álnának hozzá a közösségi közlekedéshez.

Furcsa az Uber helyzete a svédeknél

A Bloomberg arról írt, hogy még a 1600 kocsival rendelkező Taxi Stockholm szerint is jót tesz az Uber a városnak, mert serkenti a fejlődést.

Az állam sem tiltaná, minden egészséges versenyt üdvözöl, bár minden szabályt velük is betartatnak.

Hozzá kell tenni, hogy itt a taxisoknak sincs kötelező tarifa, de még így is 40 százalékkal drágábban tudnak működni, mint a közösségi autótársaságok.

Nálunk jelenleg gyakorlatilag tiltás van érvényben, bár a cégek nem álltak le.

A magyar kormánynak leginkább adózási problémái vannak a szolgáltatással szemben,

bár mi is rámutattunk már, hogy több országban is egyszerűen megoldották már ezt.