Mindannyiunk tápláléka és lakhelye a tét

Aratás

Gondolatébresztőnek szánt agrárkonferencia-sorozat zárult szeptember 22-én Szegeden. A változó éghajlat a termelésünket, a mindennapjainkat, a szemléletünket és ezzel együtt a pénztárcánkat is érinteni fogja. A kérdés az, megértettük-e a veszélyeket.

A konferenciát a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezte országosan 4 helyszínen: Budapesten, Kaposváron, Berettyóújfalun és Szegeden, Gazdag Gazda Konferenciasorozat címen.

A klimatikus hatásokat elemző előadásokon a mindennapi gyakorlatban már rendelkezésünkre álló megoldások is szóba kerültek. A konferencián egy-egy terület szakértői vették végig a szélsőséges időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait. A termesztés minden pontján, a talaj-előkészítéstől a betárolásig bemutatták be, hogyan kell reagálni a megváltozott körülményekre, a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, a növényvédelemre, a betakarításra, a kereskedelemre. Ezeket a fázisokat, valamint a technológiai újdonságokat, a pénzügyi feltételek megteremtését mutatták be az előadók.

Információ, kapacitás, ügyfelek

A globális felmelegedésnek az árakra, magára a kereskedelemre, sőt konkrétan a kereskedelmi útvonalakra is hatása van. Ez már nem csak Celsius fokban és milliméterben, de pénzben is mérhetővé válik, fejtette ki Németh István, a Magro.hu ügyvezetője a mezőgazdasági piactéren szerzett tapasztalatait és következtetéseit. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével nemcsak a terméseredmények, hanem a kereskedelmi lehetőségek is hektikussá válnak. Épp ezért kell a magyar gazdáknak a gabonaértékesítésben három befolyásoló tényezőjével számolnia: az információval, a tárolókapacitással és az ügyfélkörrel. Ma már nagyon sokan kereskednek alternatív kereskedelmi csatornákon, például az online piactéren, s ezeknek a jelentősége a gazdák körében nőni fog – hívta fel a figyelmet a gabonapiaci szakértő.

Óvjuk a Földet, óvjuk a gabonát! Forrás: H.Szabó Sándor

Minden harmadik vekni

Már 50 éve folyik búzanemesítés Szegeden, eközben 80 fajta került elismerésre – tudtuk meg dr. Cseuz László búzanemesítőtől, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. Ám a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk is veszélybe kerül a növekvő számú időjárási anomália miatt. A felhasználható víz mennyisége csökken, ugyanakkor új kártevők és betegségek jelennek meg. Így a szárazságtűrés kutatása az egyik legnagyobb kihívása manapság a nemesítőknek. A legjobb eredményeket a GK Csillag őszi búza, a GK Bétadúr durumbúza és a GK Szemes tritikálé érte el az elmúlt évben. A szegedi nemesítő büszkén hívta fel a figyelmünket, hogy jelenleg a hazai asztalokra került kenyerek mintegy harmada szegedi búzákból készült.

Az iparszerű mezőgazdaság következményei

Azzal, hogy elvisszük a talajainkról a fő- és melléktermékeket, mi magunk csökkentjük le a talajélet intenzitását, ezzel megakadályozzuk a talajunk megújulását – mondta el Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft szakmai igazgatója. És ezzel hibás lépéseink sorozata nem is ért véget: a művelés hibás technológiai megválasztása a talaj szerkezetét roncsolja és kiüríti a talaj szén-készletét, az esetleg lehetséges öntözéssel pedig hosszútávon épp a talajvízszint süllyedését érjük el. A betömődött talajból kioldódik a nitrát és a talajvízbe kerül. Ezzel szemben a talajbaktériumok a légköri nitrogént viszik be a körforgásba, mégis felvehetővé kezd válni a foszfor és a kálium, és még a talajszerkezetünk is javulni fog, ami pedig már jobb vízháztartást eredményez.

A józan ész kérdése

„A jövő már nem az, ami lehetett volna, ha az emberek használták volna a józan eszüket.” A jól ismert idézet Tresó Istvántól, a K&H Agrárüzletágának ügyvezető igazgatójától hangzott el. Ebben az volt különösen érdekes, hogy nem termelőtől, hanem külső szemlélőtől, de a legnagyobb agrárfinanszírozóként mégiscsak a hazai termelők reakcióit ismerő bankártól hallhatták a résztvevők. Egyedül az nem volt meglepő, hogy a számok bizonyítottak mindent. Ugyanis míg a 90-es években 5,4 milliárdan éltünk a Földön és átlagban 0,3 hektár termőföld jutott volna egyenként mindannyiunknak, az élelmiszerszükségleteink előállításához, addig 2050-ben (35 év múlva!) a 9,2 milliárd embernek mindezt 0,16 hektáron kellene megoldania.

A provokatív előadásokból álló konferenciasorozat jövőre is folytatódik.