Megbetegedhetünk, ha a magánélet kárára dolgozunk

A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan.

Az Eurofound korábbi adatai szerint a férfiak 21 százaléka , a nők 16 százaléka nehezen tudja elkülöníteni a munkaidőt és a társas kapcsolatokat. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának felborulása komoly negatív stresszforrást jelent, ami életünk mindkét fő területére hatást gyakorol, és egészségi problémákhoz is vezethet. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak tehát közös érdeke az egyensúly fenntartása.

Egyre elterjedtebb a 24/7

Az elmúlt két évtizedben a hagyományos egykeresős családmodellt felváltotta a kétkeresős, az egyedülállók aránya pedig egyre magasabb. A technikai eszközök fejlődésének is köszönhetően a munkahelyeken egyre általánosabb elvárássá vált a rugalmas, állandó elérhetőséget igénylő munkakészültség. Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) egy korábbi, az európai munkakörülményeket vizsgáló felmérése szerint minden öt emberből egy dolgozik a szabadidejében: a több mint heti 48 órában dolgozó európai munkavállalók 20, míg a 40-47 órát dolgozók 18 százaléka.

A feltöltődéstől nem lesz kevesebb időnk - sőt hatékonyabbá válunk Forrás:Dreamstime

Hasznos, de nem fizetett munka

A munka és magánélet közötti egyensúly felborulásának problémája elsősorban a gyermekes munkavállalókat érinti, akiknél a fizetetlen, vagyis otthoni munkavégzés aránya jóval nagyobb a gyermektelen munkavállalókhoz képest. A statisztikai adatok szerint a párkapcsolatban élő és az egyedülálló, gyermekes nők dolgoznak a legtöbbet: átlagosan heti 34 órájuk telik fizetett, 32 óra fizetetlen munkavégzéssel. Ezt a házimunkára fordítják, törődnek az eltartottakkal, képzéseken vesznek részt, önkénteskednek, vagyis a fizetett munkán kívüli más, a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek. A férfiak esetében az egyedülálló szülők a leginkább leterheltek: ők átlagban 42 órát töltenek munkahelyi elfoglaltsággal, és 27 órát fizetetlen munkavégzéssel.

A munkánk és magánéletünk egyensúlya alatt azt az állapotot értjük, amikor egy munkavállaló elkötelezett a munkája és a magánélete iránt és elégedett munkahelyi és családi szerepével is. Az egyensúly három összetevője az idő, az elkötelezettség és az elégedettség.

Ennek fényében érthető, hogy a felmérés szerint a munkavállalók mintegy ötöde állítja, hogy életében nincs egyensúlyban a munka és a magánélet. A gyermekes, 35-49 év közötti férfiak 23 százaléka nem teljesen, vagy egyáltalán nem érzi egyensúlyban e két területet. A nők közül a 35 év alatti és a 35-49 éves korosztályban egyaránt minden 6. megkérdezett (17 százalék) állította, hogy a munkával töltött órák számát túlsúlyban érzi a családdal vagy társas kapcsolatokkal töltött idővel szemben.

Több lesz a veszekedés

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának megszűnése nagyobb leterheltséget okoz, és az időbeosztás felborulásához, valamint viselkedésbeli változás miatti konfliktusokhoz is vezethet egyes családokban és a munkahelyeken egyaránt. Ezek a konfliktusok alapvető kihatással vannak a családi és társas életre, valamint a munkahelyi teljesítőképességre, ezért az egyénnek és a munkáltatónak egyaránt érdeke a munka és szabadidő egyensúlyának fenntartása.