Idén már az Uber a világ legnagyobb taxitársasága, pedig egyetlen autóval sem rendelkezik, a Facebook lett a legnépszerűbb médium, pedig nem gyárt saját tartalmat. Az Alibaba a világ legnagyobb kereskedője, pedig nincs saját készlete és raktára, az Airbnb a világ legnagyobb szálláshely-szolgáltatója, pedig nincs egyetlen épülete sem.
Lemák Gábor, a FinTech Group vezetője a Mobil Weekend nevű rendezvényen arról beszélt, hogy hamarosan a konzervatív pénzügyi világot is eléri az az átalakulás, amelyen már átesett a kereskedelem (Amazon, eBay), a hirdetési piac (Google), a videókölcsönzés (Netflix) és a távközlés (Skype, Facebook, Viber).
1988-ben a Los Angeles Times szerkesztői megpróbálták megjósolni, hogy milyen lesz a jövő 2013-ban. Jövőképükben voltak intelligens autók és robotok is, ami azonban valóban meghatározza a mostani életünket, az hiányzott: a mobiltelefon. Ennek az oka, hogy még a nyolcvanas évek végén is nagyon drága volt a készülék, ráadásul a percdíjakat is aranyárban mérték. Az áttörés 2008-ban történt, azzal, hogy megjelent az iPhone.
Bár nem az iPhone volt az első okostelefon, ez hozta el a mobilnetezést és a mobilappokat,
amelyek az élet minden területét újrarendezik, és hamarosan a bankszektor is sorra kerül.
A banki szolgáltatások ára gyakran nem egészen fair, az ügyintézés pedig időigényes. A legjobb ajánlatot is macerás megtalálni, hiszen egy banki hirdetmény, amelyből tájékozódhatunk, átlagosan 40-50 oldal, a mellékletek és az általános szerződési feltételek nélkül. Lemák Gábor szerint ez jelentősen megnehezíti a tudatos bankválasztást.
Ráadásul a 14-19 éves korosztály, amelynek létszáma 600-700 ezer fő Magyarországon, már csak mobilon intézné az ügyeit
– minél gyorsabban és hatékonyabban –, a bankok világa pedig idegen tőlük. Felmérések szerint ők szívesebben vennének igénybe pénzügyi szolgáltatásokat olyan cégektől, mint a Google, a Pay Pal vagy az Apple, illetve erősen szimpatizálnak a startupokkal” – tette hozzá a szakértő.
A mai banki szektor 10-20 éves informatikai rendszereket használ, amelyek lassúak és drágák, ezt pedig egyre többen látják, akik nem restek tenni a változásért.
Gyarapszik a digitális pénzügyi technológiákra épülő startupok, vagyis a fintech (financial technology) startupok száma.
A fenti problémákat vette észre többek között a TransferWise nevű startup két alapítója is, akik sikeres pénzváltó szolgáltatást indítottak a bankrendszer megkerülésével. Mindketten Angliában dolgoztak, ahol az egyikük euróban kapta a fizetését, amit mindig át kellett váltani fontra, másikuk pedig a fontban kapott fizetését váltotta euróra, hogy fizethesse az otthoni lakáshitel részleteit. Mindketten sokat buktak a váltáson minden hónapban.
Aztán jött az ötlet, hogy egy közösségi rendszert szerveznek, ahol egymásra találnak a szereplők, és megússzák a pénzváltást. Ma egymilliárd dollár a startup értéke, amely megegyezik egy kis vagy közepes magyarországi bank értékével.
A fintech startupok paradigmaváltást hozhatnak: darabjaira szedhetik a most létező banki megoldásokat.
Iszonyatos mennyiségű kockázati tőke áramlik most ezekbe a startupokba, nemcsak Amerikában, hanem Európában is.
Az Accenture nevű vezetési tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó világcég 2013-ban azt jósolta, hogy a bankok 2020-ra elveszítik a bevételük 35 százalékát, azért, mert nem elég hatékonyak, így a fintech startupok a helyükre lépnek a piacon.
Lemák Gábor szerint három verzió lehetséges a bankok hosszú távú jövőjét illetően:
Utóbbira már van is néhány példa, ugyanis több bank működtet accelerátor programokat a pénzügyi startupok támogatására.
Arra a kérdésre, hogy a bankok maguk miért nem fejlesztenek, hiszen pénzük lenne rá, azt a választ adta a szakember, hogy azok a vállalatok, amelyek uralnak egy piacot, és stabil a helyzetük, nem feltétlenül veszik észre, hogy valaki meg akarja enni az ebédjüket, vagy hogy már el is kezdte. Itt jön a képbe az, amit az innovátorok dilemmájának hívnak:
az innováció plusz erőforrásokat igényel, miközben egy termék bevezetése jó eséllyel bukásra van ítélve a piacon.
Ezért, akiknek jól megy, nem fektetnek hangsúlyt a fejlesztésre, pedig fejlesztésre szükség van, és az elmaradottság miatt nagy piacvezető cégek juthatnak csődbe azért, mert csak a fogyasztók aktuális igényeire koncentrál, a jövőbeli igényekre pedig nem készül fel.