Kvóta lesz az élelmiszerpazarlásra is

Munkacsoportot hozott létre az Agrárgazdasági Kutató Intézet az élelmiszerpazarlásból adódó, évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteség csökkentésére. A magyar családok évente 40 ezer forint értékű élelmiszert dobnak a kukába. Egy felmérés szerint minél gazdagabb egy ország, annál több ételt dobnak ki.

A mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a kereskedelem, illetve a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szakembereiből álló munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy első körben

egységes mérőrendszer kidolgozására van szükség, a tervek szerint 2017-re.

Forrás: Ács Bori

Ma még ugyanis eltérő mutatók alapján tartják számon például a szántókon a betakarítás után keletkező zöldtrágya, a hús feldolgozásnál megmaradt csontok, nyesedékek vagy a lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszerek gazdasági értékét. Így pedig nehéz a termékpályán nyomon követni, pontosan hol keletkeznek a gazdasági vesztségek - jegyezte meg.

Kötelező kvóta lesz

Kürthy Gyöngyi AKI élelmiszerlánc elemzési osztályának vezetője megjegyezte, hogy az EU várhatóan néhány éven belül kötelező kvótákat ír majd elő a veszteségek mérséklésére. Ezen irányelvek betartását pedig megkönnyíthetik az áttekinthetőbbé váló élelmiszer-termékpályák - hangsúlyozta.

Nemzetközi szervezetek készítettek felméréseket a pazarlásról, amiből kiderült például, hogy a veszteségek az adott ország fejlettségének függvényében a termékpálya más-más pontjain keletkeznek.

A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság az egyik legnagyobb pazarló,

amely átlagosan jövedelme legfeljebb 10 százalékát fordítja élelmiszerre, így kevésbé kényszerül takarékosságra. A szegényebb országokban éppen fordított a helyzet. Sok helyen a jövedelmek 60-70 százalékát az élelmiszerkiadások teszik ki, ezért nagyobb figyelmet fordítanak a konyhapénzre - ismertette.

Évi 40 ezret dobunk a szemétbe

Magyarországon az átlagjövedelem 18-23 százalékát költi egy család az élelmezésre, és az utoljára 2006-ban az EU által készült becslés szerint évente háztartásonként 40 ezer forint értékű élelem, főként gyorsan romlandó húsáru, tejtermék kerül a kukákba.

Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozik az ország - jegyezte meg.

Az elemzésekből az is megállapítható, hogy a gazdaságilag gyengébb országokban az élelmiszer-termékpályán a mezőgazdaság és a feldolgozóipar az egyik legnagyobb pazarló - tette hozzá Kürthy Gyöngyi.

Forrás: Thinkstock

A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek, mint a fejlettebb gazdaságokban általánosabb modernebb gépsorokkal felszerelt gyártási egységekben.