Égetően szüksége lenne hazánknak a bevándorlókra

Migrants and refugees walk along a railroad track, as they approach the blocked railroad crossing at the Serbian-Hungarian border on foot, near the Northern-Serbian town of Horgos, on September 15, 2015. Serbia urged Hungary on Tuesday to reopen its razor-wire border fence erected to stop a record wave of migrants, as Germany's Angela Merkel called for an EU summit on the refugee crisis. While European leaders squabbled over how to manage Europe's biggest migrant influx since World War II, the exodus from war-torn Middle Eastern countries claimed more lives. AFP PHOTO / ELVIS BARUKCIC

Legjobban a kelet-európai országok kardoskodnak a migránsok ellen, mégis ezek az országok azok, ahol igazán szükség lenne a dolgos kézre. Az egész régióban egyre jobban érezteti hatását a fiatalok elvándorlása, a lakosság korosodása és az alacsony születési ráta. Hazánkban a munkaerőhiány leginkább az egészségügyben, a gyári termelésben és az IT-szektorban érezhető.

A régióban leginkább Magyarország és Lengyelország küszködik azzal, hogy fel tudja tölteni az üresen maradt állásokat, de Csehország és Szlovákia is egyre rosszabbul szerepel a listán – tette közzé tanulmányában a The Economist.

Nyugat felé vették az irányt

Lengyelországban ötből kettő, míg itthon majdnem a cégek fele talál csak elegendő munkaerőt. A cseheknél 18 százalékos a hiány, míg Szlovákiában 30 százalék felé közelít – derül ki a ManpowerGroup felméréséből. Az IT-cégek szenvednek leginkább, mert

képzett és több nyelven beszélő dolgozóik többsége Nyugat-Európába vagy az USA-ba megy dolgozni, többszörös fizetésért.

A szektornak csak 2014-ben 50 ezerrel több alkalmazottra lett volna szüksége. Szlovákiában programozókból, míg Magyarországon mérnökökből van a legnagyobb hiány.

1. táblázat: A cégek munkaerőhiánya százalékban, 2. táblázat: Népességcsökkenés mértéke (2015–35 között – előrejelzés) Forrás: ManpowerGroup, Eurostat, UN, The Economist

A képzett munkaerő hiánya eddig még nem gátolta meg a gazdasági növekedést. Lengyelország és Magyarország várhatóan 2,8-3 százalékkal növekszik idén, de sokkal jobbak is tudnának lenni. Az egy főre jutó GDP mindössze az EU-s átlag 68 százalékát érte el a régióban.

A munkaerőhiány először a nyugdíjrendszert, majd a költségvetést ingathatja meg.

A legtöbb régiós ország nem éri el gazdasági teljesítőképességének maximumát. Szlovákiában például közel egymillió autó gördül le a futószalagokról évente, ez pedig a világon a legmagasabb egy lakosra vetítve. A Jaguar Land Rover augusztusban jelentette be, hogy 1,4 milliárd euróért épít gyárat Nyitra mellett, aminek a helyi beszállítók lehetnek a legnagyobb haszonélvezői. Ugyanakkor a PwC felmérése szerint már most közel 80 százaléknyi képzett munkaerő hiányzik.

Kutyaszorítóban az egészségügy

A közszféra sem áll jobban, az egészségügy érezte meg elsőnek a kivándorlás negatív hatásait.

Míg Lengyelországban ezer lakosra 5 ápoló jut, addig Németországban 13 ez a szám.

A lengyel nővéreknek mindössze egy százaléka 25 év alatti, ugyanakkor a 29 százalékuk 2022-ig eléri a nyugdíjkorhatárt. A szakorvosok között az átlagos életkor 55 év. Ilyen feltételek mellett nem lehet garantálni a megfelelő ellátást.

A magyar egészségügy állapota még a lengyelnél is kritikusabb. Az orvosok 40 százaléka 60 év feletti, és 200 praxist nem tudnak orvossal feltölteni, ami a legszegényebb keleti és északi régiókat sújtja. Az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban 55 orvos dolgozik éjjel-nappal. A városban 80 ezer ember él.

Hiába adunk fel hirdetést, senki sem jelentkezik"

– panaszolja a kórház igazgatója.

Az orvosok 40 százaléka 60 év feletti Forrás: Origo

Nem készen kapjuk

Hiú ábránd lenne azt gondolni, hogy a nagy számban érkező migránsok ezeket a munkahelyeket egyből be tudnák tölteni, mert sokan nem rendelkeznek a megfelelő nyelv- és szaktudással. Bár a szíriai menekültek jelentős hányada képzett és iskolázott. Az Economist tudósítója meglepődve tapasztalta Budapesten a Keleti pályaudvarnál, hogy néhány perc leforgása alatt egy szír orvosba, egy jogászba, egy műszaki, illetve egy agrármérnökbe, valamint egy testnevelőtanárba botlott bele, akik kivétel nélkül folyékonyan beszéltek angolul, volt, aki oroszul is.

A szíriai menekültek jelentős hányada képzett és iskolázott Forrás: Origo

A kevésbé képzett menekülteknek is látna helyet a The Economist publicistája. A lengyel Munkaügyi Minisztérium nemrégiben kongatta meg a vészharangot, hogy nincs elég gyári, mezőgazdasági és építőipari munkás az országban.

A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium kevesli az ácsok, a kertészek, a pékek és a bolti eladók számát.

Lengyelország jelenleg Ukrajnából hív be idénymunkásokat, hogy pótolja a hiányzó munkaerőt.

Hazánk lakossága előreláthatólag 8 százalékkal csökken 2035-ig Forrás: Thinkstock

Elfogyóban vagyunk

Általánosságban elmondható, hogy a keleti-európai régióban a demográfiai mutatók folyamatosan romlanak. Hazánkhoz hasonlóan a többi régiós ország is ugyanazzal a három kihívással néz szembe:

Egyre kevesebb gyerek születik, a lakosság elöregszik, és a fiatalok angolosan távoznak.

Míg Magyarország lakossága előreláthatólag 8 százalékkal csökken 2035-ig, addig Lengyelországban ez az arány 6 százalékos. Az előrejelzést tovább árnyalja, hogy nem tudni, hányan vándorolnak ki ez idő alatt.

Néhány kelet-európai ország abban bízik, hogy a munkaerőhiányt majd a szomszédos országok lakóinak bevándorlásából fogja pótolni, mondván, azok kulturális és társadalmi hagyományai jóval közelebb állnak a befogadó országhoz. Ilyenkor leginkább Romániára és Bulgáriára gondolnak, amelyek már EU-tagok, csak nem tartoznak a schengeni övezethez. Ez mind szép és jó, csak úgy tűnik, hogy az ezen országokból elvándorlók közül sem választják sokan a volt KGST-országokat, ráadásul itt is rohamosan elöregedő lakosságra lehet számítani – írja a The Economist.

A bevándorlást kritizáló hangoknak nyilván igazuk van abban, hogy nehéz teljesen más nyelvet beszélő, más kultúrával rendelkező migránsokat integrálni a társadalomba. Ugyanakkor lehet, hogy megéri, és a közgondolkodásban is változás állhat be.

Nagyon valószínű, hogy Lengyelország nem tud majd felzárkózni a Nyugathoz, ha nem enged be külföldi munkavállalókat"

– mondta Marcin Piatkowski, a Világbank közgazdásza.

A végére már csak egy érdekes felvetés marad: még ha be is akarnának fogadni a régiós államok bevándorlókat, akkor sem nagyon lehet mit kezdeni azzal, hogy a mostani migránshullám csak a jóval vagyonosabb Németországban, illetve skandináv államokban akar letelepedni a sokkal jobb életszínvonal miatt.