Régi ellenség az EU kedvenc görög jelöltje

Greece's former prime minister and leader of the radical left Syriza party Alexis Tsipras delivers a pre-election speech in western Athens on September 3, 2015, ahead of upcoming snap parliamentary elections on September 20. A new opinion poll suggests that Greece's former governing radical left party has dropped marginally behind the main opposition conservatives in popularity, for the first time since it gained power in January. AFP PHOTO / STRINGER

Görögország vasárnap választ. Nemcsak a mediterrán országban, de Berlinben és Párizsban is megindultak az esélylatogaltások a végkimenetelről. A tét nagy: az aláírt megszorításokat a hatalomralépő kormány vagy végrehajtja, vagy Görögország kikerül az eurozónából, és Merkelék elengedik a kezét. Stratégiai sakkjátszma indulhatott a háttérben.

A hitelválság alaposan megtépázta a görög demokráciát, így Berlinből és Párizsból mindössze olyan végkimenetelben gondolkodnak, melyik jelölt kormányzása lenne a kisebbik rossz a kialkudott harmadik mentőcsomag, illetve az eurózóna stabilitása szempontjából. Meglepő fordulat, hogy a Berlinből korábban élesen bírált exminiszterelnök, Cíprasz tűnik az unió aktuális kedvenc miniszterelnök-jelöltjének - olvasható a Bloomberg véleménycikkében.

Nem hálás szerep

A két legesélyesebb jelölt Aléxisz Cíprasz a radikális baloldali Szíriziától és a konzervatív Evangelosz Meimarakisz. A közvélemény-kutatási eredmények a két párt jelöltje fej-fej mellett haladnak két nappal a választások előtt. Bármelyikük is nyer, sok választásuk nincs, be kell vezetniük azokat a kemény megszorító intézkedéseket, amelyeket a 86 milliárd eurós támogatásért cserébe aláírtak - közölte a MarketWatch.

Szembe kell nézniük a lakosság ellenállásával, akik a július 5-ei népszavazáson kifejezték: nem kérnek a megszorításokból.

Mindezek ellenére Cíprasz és Meimarakisz a hétfői televíziós vitában elkerülhetetlennek ítélte meg a megszorítások véghezvitelét a szétzilált görög gazdaság rendbetételéhez.

Aléxisz Cíprasz és Angela Merkel Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Külön mégis jobb

Egy kevésbé megosztott, egészségesebb demokráciában felvetődne a lehetőség, hogy alakítson nagykoalíciót a két jelölt pártja, így ketten osztoznak a nem hálás szerepen és a felelősségen. Meimarakisz ajánlatot tett az együttműködésre, de ezt Cíprasz kategórikusan visszautasította, amivel Berlin és Párizs is egyetért.

Attól tartanak az EU-ban, ha mindkért párt népszerűsége nagyot zuhan a megszorítások miatt, akkor a szélsőséges pártok még inkább teret nyernek Görögországban.

Ez pedig azzal járna, hogy újra felmondanák a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeket, sőt újra reflektorfénybe kerülhetne a Grexit, a görögök eurózónából való kilépése, amit amúgy korábban Wolfgang Schauble, a német pénzügyminiszter is szorgalmazott. Az Európai Uniónak a migráns krízis és az esetlegesen kiújuló Grexit már óriási falat lenne, vélhetően tovább destabilizálná az amúgy is képlékeny egységet.

És ehhez a témához kapcsolódna például az is, ha a Cíprasz vezette Sziriza elbukná a választásokat, vélhetően újra visszatérnének a nemzetközi hitelezőkkel kapcsolatos megállapodások elutasításához, mivel eddig sem álltak ki teljes vállszélességgel a torkukon lenyomott csomag mellett, és eleve a korábbi választási ígéretekkel ellentétes megoldások miatt alakultak ki törésvonalak a pártban.

Aléxisz Cíprasz görögország parlamenti szavazás 2015. július 15. A mostani sem lesz könnyű menet. Forrás: REUTERS/ALKIS KONSTANTINIDIS

Cíprasznak örülnének

A Bloomberg véleménycikke ennél is továbbmegy. Az EU kimondottan Cíprasz győzelmének örülne vasárnap, aki biztosan végigviszi a kitárgyalt egyezményt, míg Meimarakisz szavában nem bízik. A kérdésben Ciprász volt pénzügyminisztere is állást foglalt, aki kikényszerített szerződésnek tartja a harmadik segélycsomagot.

Cakalotosz elképzelhetetlennek látja Görögország jövőjét a hitelmegállapodás újratárgyalása nélkül.

Cakalotosz váltotta Jánisz Varoufákiszt a pénzügyminiszteri székben, és részt vett a 86 milliárd eurós segélycsomagról szóló tárgyalások lezárásában, amelynek fejében az ország kemény megszorító intézkedéseket fogadott el. Sokan esélyesnek látják a vasárnapi választások után, hogy visszakerül a székébe.

Tornyosulnak a teendők

Igazából bárki is nyer, feladata lesz bőven, hisz

a hitelezőkkel folytatott több havi küzdelem és ellenállás komoly, sok tízmilliárd euróban mérhető károkat okozott a görög gazdaságnak,

amely tavaly év végén még sokkal jobb jövő elé nézett, legalábbis ami a gazdasági várakozásokat illeti: az elsődleges költségvetési egyenleg már pluszban volt, a gazdaság növekedésének is mérhető jelei voltak, sőt 2015-re 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak az elemzők. Aztán a huzavona és a komoly bizalomvesztés, valamint a tőkekorlátozások miatti tőkekiáramlás következtében már ott tart a szakma, hogy idén 1,4 százalékkal eshet vissza a görög gazdaság.

A június végén bevezetett tőkekorlátozás rendkívül negatívan hatott a görög gazdaságra, arról nem is beszélve, hogy a nyáron lezajlott események után, nem lesz egyszerű befektetőket csábítani az országba, ami pedig elkerülhetetlen Cíprasz egy további fogadalmának a teljesítéséhez. A volt miniszterelnök ugyanis arra tett ígéretet a hitelezőinek, hogy nemcsak rendbe rakja a megtépázott gazdaságot, hanem 2018-ra Görögország 3,5 százalékos költségvetési többlettel fog rendelkezni. Az alábbi ábra szerint úgy tűnik, hogy a 2015-ös események több évnyi hátrányt okoztak a hellén országnak.

A görög elsődleges költségvetési egyenleg tervezett alakulása a harmadik mentőcsomag előtt és után

Forrás: Bloomberg

Elkerülhetetlen a vaskéz

Igazából teljesen mindegy, hogy melyik párt milyen kampányígéreteket tesz, mivel Görögországnak pozitív kilátásokkal teli jövője csak akkor lesz, ha erős kézzel hozzányúlnak a pazarló, rossz struktúrájú, illetve az adóbeszedésben igen gyenge gazdaságnak. Arra egyáltalán nincs tér, hogy a korábbi bőkezű szociális juttatások, a régi gazdaságpolitikai beidegződések visszaállításába kezdjenek.

Ebben az országban tényleg komoly kiigazításokra van szükség,

ráadásul helyre kell állítani a befektetői bizalmat is, ami nem fog egyik pillanatról a másikra menni.

A bizonytalanság csak ártana

A fent leírtakból következik, hogy számos bizonytalansági tényező övezi a vasárnapi választások utáni helyzetet. Jelenlegi állás szerint többségi kormányra nem lehet számítani a szoros küzdelem miatt, a nagykoalíciót pedig elutasította Cíprasz, holott egy ilyen krízishelyzetben leginkább a nagy összefogás tudná biztosítani a stabilitást. Ettől függetlenül a győztesnek szüksége lesz koalíciós partnerekre, mert kisebbségi kormányzással az egész átalakulási folyamat szinte kivitilezhetetlen, illetve előre borítékolható, hogy csúszni fog a mentőcsomagban vállalt kötelezettségek teljesítése, vagy akár a görög bankok feltőkésítése is.

A piacok pedig megérzik a bizonytalanságot, és könnyen derékba törhet az állampapír-hozamok két hónapja tartó csökkenése.

A 10 éves kötvényhozam most 8,35 százaléknál jár, ami az év eleji, azaz a krízis előtti szintnek felel meg. Az athéni tőzsdeindex viszont még mindig nagyon gyenge, Cíprasz augusztus 20-ai lemondása, és az új választások kiírása miatt további esést szenvedtek el a görög részvények, bár azóta 20 százalékkal került feljebb az index.

A görög 10 éves állampapír-hozam alakulása az elmúlt egy évben Forrás: Investing.com

Az athéni tőzsdeindex hetes bontású árfolyamgrafikonja 2012 nyara óta Forrás: Investing.com