Oroszország nem keresi az együttműködést

2645375 06/18/2015 June 18, 2015. President Vladimir Putin during a meeting with Russian industrialists held as part of the 2015 St.Petersburg International Economic Forum. Michael Klimentyev/RIA Novosti

Kevés olyan dolog van, ami igazán fel tudja pezsdíteni az olajpiacot, de most mégis sikerült. Ugyanis augusztus végén felröppent a pletyka, hogy Oroszország a nyersolaj kitermelés visszaszorításában összefog az OPEC-kel. Az árfolyam szinte felrobbant, de a Kreml szerint az egész hír kacsa. 

Augusztus utolsó három napján akkora áremelkedés volt az olaj piacán, amire 25 éve nem volt példa - közölte a Bloomberg. A kitermelés visszafogásáról kipattant híresztelés elemzők szerint hiú ábrándnak bizonyult, és a lejtmenetnek még közel sincs vége.

Venezuela bekavart

A lavinát Nicolas Maduro venezuelai miniszterelnök indította el, aki arról számolt be, hogy Oroszországgal "készek lépéseket tenni" a olajpiac stabilizálására. Az olajárfolyam tavaly novemberben szakadt be, és azóta sem volt képes a regenerálódásra.

Az olajkitermelést nemhogy visszafognák a legnagyobb kitermelők, a verseny egyre inkább élesedik.

Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok ölre mennek a piaci részesedésért. Különösen Kína és India kegyeire hajtanak, akik a legnagyobb nyersanyagfelvevők között vannak a világon.

Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát és ők adják a világtermelés 40 százalékát és az export felét. Oroszország amúgy nem OPEC-tag (Kőolaj-exportáló Országok Szervezet), de megfigyelőként részt vehet az üléseken. A múltban is számtalan alkalommal felmerült az az eshetőség, hogy Moszkva valamilyen kooperációra lépne az OPEC-kel, de végül sosem jött létre igazi megállapodás.

Az augusztus végi emelkedés szinte példa nélküli volt az olaj piacán, persze az óriási short-állományok is szerepet játszhattak a felpattanásban Forrás: Investing.com

Gyors visszautasítás a Kremltől

Az orosz kormány hamarjában utasította vissza a venezuelai elnök feltevését, hogy összefognának a kérdésben.

Semmi értelmét nem látom a mesterséges beavatkozásnak"

- mondta Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter szeptember 4-i nyilatkozatában. Igor Szecsin, a Rosznyefty első embere is egyértelművé tette, hogy nem fognak össze az OPEC-országokkal a kitermelés visszafogásában. Oroszországnak azonban nem jönne rosszul az olajár emelkedése, hisz exportbevételeinek 60 százalékát az energiahordozók teszik ki, és a nagyhatalom gazdasága recesszióba süllyedt az éles áresésnek köszönhetően. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Moszkva által értékesített olaj- és földgázbevételek 2009 óta nem látott alacsony mértékben járulnak hozzá a költségvetési bevételekhez.

Az orosz költségvetés igazi fejőstehene az energiaszektor - az abból származó jövedelem közel 20 %-kal esett vissza 2015. első félévében Forrás: Bloomberg

Jól tűrik

Az ország azonban az OPEC-tagokhoz képest feltűnően jól viseli az alacsony olajárat. Az orosz állam a GDP-hez mérten három százalékos költségvetési hiánnyal számol az idei évre, míg az olajnagyhatalom Szaúd-Arábia 20 százalékos hiányt jelez előre.

Oroszország 60 dolláros hordónkénti árral már kiegyezik"

- kommentálta az eseményeket Arkady Dvorkovich miniszterelnök-helyettes. Az OPEC országok többségének 100 dolláros hordónkénti árra lenne szükséges költségvetésük egyensúlyban tartásához. Jelenleg közel 45 dolláron kereskedik a fekete aranyat.

Olajkitermelő országok azon rangsora, amely azt mutatja, hány dolláros hordónkénti árra lenne szükségük költségvetésük egyensúlyban tartásához. Forrás: IMF, Bloomberg

Persze Oroszország nem tud olyan rugalmas lenni a kitermelés növelésében vagy csökkentésében, mint mondjuk a Perzsa-öböl országai, hisz geológiailag sokkal komplexebb munkafolyamatokat igényel a szibériai kitermelés, nem is beszélve az ottani kemény telekről, amik tovább nehezítik a körülményeket.

Így hiába Oroszország az egyik legnagyobb szénhidrogén kitermelő, nem megy olyan egyszerűen a termelés leállítása, majd újraindítása,

így inkább próbálják folyamatosan fenntartani piaci részesedésüket, és megvárni, még a piaci folyamatok normalizálódnak.

Nem jó kilátások

A kínai gazdaság belassulásával párhuzamosan az olaj iránti kereslet egyre csökken, míg a kitermelő országok esztelen mennyiségben pumpálják a világpiacra az olajt, és még Irán nem szállt be a buliba. Az iszlám köztársaság napi egymillió hordónyi plusz olaj kitermelését tervezi a mostani 2,6 millió hordó mellé, amint eltörlik a szankciókat az országgal szemben. A büntető intézkedéseket novembertől fokozatosan oldják fel Iránnal szemben.

Jön a 20 dolláros olajár?

A fenti tényezők mellett egy érdekes elemzés is napvilágot látott a Goldman Sachs befektetési bank nyersanyagpiaci elemzésekkel foglalkozó részlegének tollából. Meglátásuk szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy hamarosan akár 20 dollárig essen az olaj (erre az 1990-es évek óta nem volt példa), mivel az eddigi számításokhoz képest is nagyobb a túlkínálat a piacon, és 2016-ban is kitarthat.

Ettől függetlenül a Goldman alap esetben 38 dolláros olajárral kalkulál 1 hónapos időtávon, a 12 havi szinten pedig 45 dollárral. Ez jelentős csökkentés a korábbi 45, illetve 60 dolláros 1 és 12 havi célárhoz képest.