Ördögi körbe került Európa

Európát és főként a feltörekvő piacokat nem igazán gazdasági-pénzügyi problémák, hanem politikaiak sújtják. A jelenlegi légkör kedvez a nacionalizmus terjedésének, ez pedig súlyosbítja a meglévő gazdasági-pénzügyi problémákat. Európa bizonyos tekintetben ördögi körbe került – nyilatkozta az Alapblognak Bill Emmott, aki a The Economist volt főszerkesztője, jelenleg befektetési alapkezelő cégek tanácsadójaként tevékenykedik. 

Nem egyedülálló a mostani válság

Az Európát sújtó válság kapcsán Emmott kifejti, hogy a jelenlegi szituáció nem példa nélküli, hiszen az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején is rendkívüli módon sűrűsödtek össze a kihívások: Japán úgy tűnt, átveszi Amerika vezető szerepét, az Egyesült Államok gazdasága stagnált, a Szovjetunió összeomlása nyomán káosz fenyegetett, Kínában a Tienanmen téri események keltették a feszültséget, majd Szaddam Husszein lerohanta Kuvaitot.

Ugyanakkor elismeri, hogy az Európai Unióra egyszerre zúdult most rengeteg olyan kihívás – menekült krízis, stagnáló gazdaságok, az euró körüli bizonytalanság, adósságválság, a nacionalizmus erősödése, Nagy-Britannia lehetséges távozása, a megoldatlan ukrán válság –, amelyeket egyesével is nehéz lenne kezelni.

Veszélyes irányba indultak tehát a dolgok, az összetetten súlyos helyzet a nacionalizmus erősödésének melegágya is lehet egyre több tagállamban.

Ezt tapasztalhatjuk Franciaországban, Magyarországon, sőt Nagy-Britanniában is" – mondta az Economist volt főszerkesztője az Alapblognak adott interjúban.

Cameron szövetségeseket keres politikájához

David Cameronnak és kormányának belpolitikai okokból szükséges az Unióban maradásról szóló referendum. Ez alapvető érdeke és egyébként is bizonyítani kívánja választói előtt, hogy határozott elképzelései vannak az Unió gyökeres reformjáról. Ehhez pedig szövetségesekre lesz szüksége. Neki tulajdonképpen mindegy, kik lesznek azok, ám mégis erősen gyanítható, hogy

inkább keresgél a demokratikusabb és az egyértelműen piacbarát közegben, mintsem olyanok körében, akik autokratikus vonásokat mutatnak.

Emmott hozzáteszi, hogy láttunk már brit részről kényelmetlen taktikai szövetségeket, például Jean-Claude Juncker megválasztásakor.

David Cameronnak ügyesen kell navigálnia lehetséges szövetségesek keresés közben. Forrás: AFP/Michaela Rehle

Erősödő populista nacionalizmus

Emmott foglalkozik azzal, hogy a liberális demokráciák vagy az erős kézzel irányított kormányzatok tudnak-e most hatékonyabban problémát megoldani: „Ez egy létező frontvonal, amely elválasztja a tagállamokat egymástól. Más kérdés, hogy az autokraták „álruhát öltenek” azáltal, hogy egy demokratikus keretrendszerben működnek, ilyen például Franciaországban Marine Le Pen és pártja. Attól tartok, hogy a populista nacionalizmus ilyesfajta erősödése végső esetben akár totalitarizmushoz is vezethet.

Más országokban, beleértve Magyarországot is, egyértelműen határozottabb erőfeszítéseket tesznek az erősebb kormány irányába. Miközben körülbástyázzák a kormány hatalmát egy névlegesen demokratikus intézményrendszer keretein belül, az ellenzéket folyamatosan gyengítik.

Mindenesetre az Unió több országában tapintható egy tendenciaszerű elmozdulás autokratikus irányba

- vélekedik Bill Emmott az Alapblognak adott interjúban.

Bill Emmott Forrás: Alapblog

A tőzsdei esések mögött is más problémák állnak

Elsősorban Kína, másodsorban a feltörekvő gazdaságok lassulása vagy adósság- és korrupciós problémák – lásd Malajzia, Brazília – kicsúcsosodása, illetve a nyersanyagárak zuhanása miatt éleződtek ki a piaci feszültségek, ezek miatt kerültek lejtmenetbe a tőzsdei árfolyamok. Ezek azonban csak felszíni okok.

A valódi ok a politika.

Ezen országok politikai döntéshozói felett nincs érdemleges kontroll. A világgazdaság változásai nyomán kialakuló válságok közepette ezért aztán nem tudnak és nem is akarnak rugalmasan reagálni a kihívásokra: a szükséges reformok, változtatások végrehajtását megtagadják.

Azt hiszik, hogy a politikájukon való változtatás, a rugalmas párbeszéd a másként gondolkodókkal, ellenzékkel a gyengeség a jele. Márpedig az ő természetük lényege, hogy erősnek kell látszaniuk, mert egyébként elveszíthetik a hatalmukat. Ebből következik, hogy

válsághelyzetekben a rugalmas alkalmazkodás helyett mindig az állami bürokráciát erősítik tovább.

Holott gazdasági problémáik enyhítése végett éppenséggel ennek az ellenkezőjét kellene csinálniuk. A válság ürügyén pedig még autokratikusabb irányba tolják országaikat, a problémákért pedig egyre inkább másokat tesznek felelőssé. Objektíve ezzel viszont tovább rontják a gazdasági pozíciójukat, felerősítik a világpiaci bizonytalanságot.

A demokratikus Nyugat-Európa is szenved

Ezzel szemben a nyugat-európai gazdaságok és társadalmak alkalmazkodóképességüknél fogva a végén tudják azért kezelni a súlyos kihívásokat. Annál is inkább, mert nem másokban keresik a problémák okozóit. Az európai országok többsége, illetve az Amerikai Egyesült Államok hagyományosan bizonyítják, hogy legtöbbször tanulnak a hibákból és alkalmassá válnak az újra és újra előforduló nagyobb gazdasági-pénzügyi problémáik kezelésére.

A 2008 óta eltelt hosszú időhöz képest eddig csak cammogva indult be valamiféle csekély növekedés az egész nyugati világban. Mindeközben az EU-ban húszmillió fölötti munkanélkülit tartunk nyilván, az Egyesült Államokban az elmúlt hét esztendő leforgása alatt mégiscsak nyolcmillióra zuhant a számuk. Ott a gazdaság kezd lendületbe jönni, éppen ezért ez is át fog – mint mindig – „ragadni” Európára is - állítja Emmott.

Szeptember 16-17-én az amerikai jegybankon lesz a befektetői világ szeme Forrás: REUTERS/Jonathan Ernst

Csak decemberben lesz Fed kamatemelés

Bill Emmott továbbra is kitart azon korábbi, még a kínai probléma kirobbanása előtt véleménye mellett, hogy az amerikai jegybank csak decemberben fog kamatemelésbe kezdeni. Szerinte e tekintetben a Fed csak és kizárólag az amerikai gazdaság állapotát fogja figyelembe venni, nem lesz tekintettel se Európára, se Kínára.