Tőkepótlásra szorulhatnak az európai nagybankok

Van olyan bank, amely jelenlegi piaci értékének akár 30 százalékát is kitevő tőkepótlásra lehet szüksége az új banki tőkeharmonizációs intézkedések miatt. Várhatóan így a bankok sokkal kevesebb hitelt fognak adni. 

Egy friss jelentés szerint a legnagyobb európai bankoknak legalább 26 milliárd eurónyi (mintegy 8 ezer milliárd forint) új tőkére lenne szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudják a szabályozó hatóságok által támasztott szigorodó tőkekövetelményeket. Az ilyen jellegű lépés újfent a bankok hitelezési és osztalékfizetési politikáját veszélyezteti. Az Európai Központi Bank, mint az eurózóna bankjainak szabályozó intézménye év elejétől kezdve folyamatosan azt vizsgálta, hogyan lehetne rávenni mind a 19 tagállamot arra, hogy bankjaik ne különböző módon kalkulálják a tőkéjüket – írja a Financial Times.

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság olyan javaslatokon dolgozik, amelyek

korlátoznák a bankok azon mozgásterét, hogy például miképp számíthatják bele a jelzáloghiteleket és a kereskedési tevékenység által érintett termékeket a tőkearányos mutatókba.

Kevesebb hitelt adnak majd

A döntéshozók azt remélik, hogy az új szabályok jó hatással lehetnek a versenyre, a JP Morgan kutatása azonban épp ennek ellenkezőjét mutatja, abból ugyanis az derül ki, hogy különböző harmonizációs törekvések jelentős pénzügyi terhet rónak Európa 35 legnagyobb bankjára.

Uniós zászlók az Európai Központi Bank frankfurti épülete előtt Forrás: AFP/Daniel Roland

Egy dolog biztos: a bankok korlátozni fogják a hitelezést – mondta Kian Abouhossein, a kutatás vezetője. „Úgy látjuk, hogy a legtöbb intézet az osztalékok visszavágására készül a tőkeemelés előtt”.

A 189 oldalas jelentés készítése során Abouhossein csapata arra jutott, hogy a várható változások miatt a 35 európai bank elsődleges tőkemutatója (CET1) 2018-ra 1,5 százalékkal eshet majd vissza, ami szám szerint azt jelenti, hogy

tőkéjük 137 milliárd euróval (mintegy 43 ezer milliárd forint) csökkenne.

A JP Morgan kutatása alapján 13 banknak 26,4 milliárd eurónyi tőkepótlásra lenne majd szüksége, bár a legtöbb bank elsődleges tőkekövetelmény mutatója 10-15 százalékos sávot célozza meg, ami jóval a szabályozási minimum feletti van. „Lehet választani, hogy a piac kényelmi szintje alatti tőkeszinten működik a bank, ami tulajdonképpen azt jelentené, hogy diszkont mellett kereskednek a részvényekkel” – mondta Abouhossein.

Az európai bankok várható tőkehiánya milliárd euróban és a piaci kapitalizáció százalékában kifejezve Forrás: Financial Times, JP Morgan

Tőkeemelésre kényszerülnek a nagyok

Az osztrák Raiffeisen Bank International ezek alapján 1 milliárd eurónyi tőkehiánnyal küzdhet, ami a mostani piaci értékének 30 százalékát teszi ki. A JP Morgan szerint az osztrák az egyetlen bank, amelynek tőkét kell majd emelnie, hogy megfeleljen az új szabályok által támasztott kihívásokkal.

A spanyol Santander Bank Madridban. Forrás: AFP/Javier Soriano

A kutatás vezetője szerint azon bankok, amelyek piaci értékük 5 százalékánál nagyobb tőkehiánnyal küzdenek, könnyedén a befektetői aggodalmak kereszttüzébe kerülhetnek, emiatt nyomás alá kerülhetnek a részvényárak. Várhatóan ebbe a kategóriába tartozhat majd a francia Crédit Agricole, a Société Générale és a Natixis, az olasz UniCredit, valamint a spanyol Santander is. Az új szabályozás miatt a Crédit Agricole, a Société Générale és a Santander is az osztalék visszavágásával reagálhat.

Északon lesz a legnagyobb változás

A változások várhatóan a legnagyobb hatással Európa két legjobban feltőkésített bankjára, a Handelsbankenre és a Swedbankra lesznek.

Az északi bankoknak ugyanis megvan az a tipikus tulajdonsága, hogy kevesebb fedezetet különítenek el a jelzáloghitelek biztosítására, az uniós harmonizációval együtt azonban változtatniuk kell majd ezen az eddig alkalmazott módszertanon.