Borús időkre készül a magyar kormány

Varga Mihály
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén a Miskolci Egyetemen 2015. szeptember 5-én.
Vágólapra másolva!
A magyar gazdaság növekedési pályán marad, a hiány a ciklus végére 1,7-1,8 százalékra csökken, az államadósságon belül a deviza aránya 10 százalékra zsugorodik a ciklus végére a Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter által az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró napján felvázolt pálya szerint.
Vágólapra másolva!

A magyar gazdaságban elindult növekedés már megfelelő alapot ad arra, hogy felkészüljünk a rosszabb időszakokra is – magyarázta hozzászólását kezdve Varga Mihály előadása címét („Felkészülés az esős időkre") a Magyar Közgazdasági Társaság miskolci rendezvényén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén a Miskolci Egyetemen 2015. szeptember 5-én. MTI Fotó: Vajda János

A magabiztosságra okot adó eredményeket sorolva a miniszter kiemelte, hogy az államadósság növekedését 2011-től sikerült megállítani: a tavalyi esztendő végén az éves bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százaléka volt ennek mértéke. (Az eladósodottság további mérséklését a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, a forint gyengülése nehezítette.)

A növekedést illetően a magyar gazdaság a sereghajtók közül a visegrádi országok középmezőnyébe emelkedett.

Mindemellett pedig jelentős eredményeket ért el Magyarország a foglalkoztatás területén is.

Csökkenteni kell a sérülékenységet

Az államadósság szintje ugyanakkor változatlanul magas,

elengedhetetlen az ország sérülékenységének további csökkentése,

különösen a világgazdaságban tapasztalható kockázati tényezőket – elsősorban a kínai gazdaság lassulását, illetve az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed várható kamatemelését – figyelembe véve - hangsúlyozta a miniszter.

E helyzet javítását szolgálja az államadósság szerkezetének további változtatása:

a jelenlegi 40 százalékról 10 százalékra kívánják leszorítani a deviza arányát.

Ezzel együtt pedig a lakossági források mértékét 20 százalék fölé emelnék (ez nagyjából duplája a mostaninak – a szerk.) Ez utóbbihoz az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) új termékekkel kell majd megjelennie a piacon.

Bármi lesz is a hiánycél marad

A növekedésről szólva Varga Mihály megerősítette a 3 százalékos ütem tartását, utalt ugyanakkor arra, hogy korábban ilyen mértékű bővülés vagy az államadósság növekedésével vagy privatizációval járt együtt. A miniszter szerint az elmúlt időszak bizonyította, hogy ezek nélkül is ösztönözhető a gazdaság teljesítményének javulása. Egy közel 80 százalékos adósságrátával rendelkező ország számára ugyanis nem lehetséges út az anticiklikus gazdaságpolitika.

A nemzetközi helyzet romlása esetén is kiemelt cél marad a megtermelt nemzeti össztermékhez viszonyított költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Sőt,

a miniszter a ciklus végére 1,7-1,8 százalékos hiánymutatókat vár.

Ezen a pályán kell maradni tartósan ahhoz, hogy kézben tudjuk tartani a folyamatokat – emelte ki.

Jöhetne már a felminősítés

A miniszter előadásában most is érintette az ország adósbesorolását, amely javítása szerinte indokolt lenne. Ahogy fogalmazott: alapvetően arra lenne szükségünk, hogy a hitelminősítők az elmúlt évek eredményeit objektíven ítéljék meg. (Magyarország jelenleg mindhárom hitelminősítőnél egy fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt van – a szerk.)

Változások az adózásban

A növekedés tartós fenntartása érdekében a kormány számos intézkedést tervez. Ezek közül Varga Mihály megemlítette az iparűzési adó rendszerének áttekintését, a szürke- és fekete gazdaság visszaszorítását. Ez utóbbit célozza az online pénztárgépek rendszerének kiterjesztése egyes szolgáltatásokra, az elektronikus útdíjrendszerben a kamionok súlyának megállításuk nélküli mérési lehetőségének bevezetésére is. Az adóhatóság várható átalakítása is ezt szolgálja majd a miniszter beszámolója szerint.

Tovább bővítik a foglalkoztatást

a kismamák elhelyezkedésének, a szakképzésnek, az oktatás szerepének javításán keresztül, az utóbbit a közfoglalkoztatásra is kiterjesztve. Cél ez annak ellenére, hogy Magyarországon az elért 64 százalékos foglalkoztatási arány európai viszonylatban is jónak mondható, bár ez utóbbi adatról szólva a miniszter azt azért elismerte, hogy az eredmények gyors javulásában segített a foglalkoztatás-politika átalakítása és a közfoglalkoztatás.

Elengedhetetlen a hitelezés bővítése

A növekedést elősegítő intézkedések között Varga Mihály külön kiemelte, hogy a beruházások növekedéséhez elengedhetetlen hitelezés bővülése.

A miniszter maga is meglepődött azon, hogy milyen mértékben esett vissza a vállalati hitelezés.

Varga Mihály reméli ugyanakkor, hogy a folyamat megfordítható. Ezt támogathatja, hogy a következő két évben a bankadó a felére csökken. Emellett azonban az is kell a miniszter szerint, hogy a kormány ezt a folyamatot ösztönözze és bizalommal forduljon a bankok felé.