Már nem sokáig lesz tabu, hogy ki mennyit keres

500 Euros A Graduation Actions Adult Age Alone Background Banknote Bearing Black Hair Bundle Business Business Man Caucasian Appearance Clothes Concept Currency Ethnic Origin Euro From 35 To 45 Years Full Fizetés
Business man standing up agains 500 Euros notes.
Vágólapra másolva!
Nem szokás a fizetésről beszélni, legalábbis nem hivatalosan, sok munkahelyen pedig egyenesen tiltja a vezetőség. Sőt, álláshirdetésekben is csak elvétve szerepel összeg. Mégis egyre több csapatban nyílt titok, ki mennyit vihet haza. Kinek érdeke a titkolózás: a munkaadónak vagy a munkavállalónak?
Vágólapra másolva!

Nem átlátható a rendszer

Míg Ausztriában már az álláshirdetésben feltüntetik a fizetéseket, addig hazánkban a legtöbb embernek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban mennyi a reális bérigény. Szatmári Sándor HR-szakértő szerint Németországban is teljesen átlátható a rendszer: a képzettség és a szakmai tapasztalat mátrixa alapján pontosan lehet tudni, hogy ki mennyi bért kaphat, pontosabban, hogy mennyinél nem kaphat kevesebbet. A szakértő szerint Magyarországon ilyesmi azért nem alakulhatott ki, mert

sokszor teljesen különböző végzettségű emberek vannak ugyanabban a munkakörben,

míg Németországban az emberek többsége olyan pozícióban dolgozik, amelyre a képzettsége és tapasztalata predesztinálja.

Nálunk az álláshirdetésekben sem tüntetik fel a fizetéseket Forrás: Photononstop/Jacques Beauchamp

A felmondás és motiválatlanság veszélye

Rengeteg feszültséget okozhat, ha egy vállalatnál nyilvános, hogy kinek mennyi a munkabére. A fő feszültségforrás az lehet, hogy ki mennyit dolgozik és ehhez képest mennyi fizetést kap. Valójában mindkét félnek,

a munkaadónak és az alkalmazottnak is érdeke a feszültség elkerülése, amely elégedetlenséggel, motivációvesztéssel és felmondások sorozatával járhat.

A bérek megszellőztetése mindig azoknak érdeke, akik elégedetlenek a helyzetükkel. Ha ilyen történik, fontos, hogy a vezetőség komolyan vegye és kezelje a feszültséget. „Olyan is előfordulhat, a főnöke elé áll és azt mondja, hogy kapott egy jobb ajánlatot, de ha itt megkapja ugyanazt az összeget, akkor marad. Ilyenkor nem érdemes feszegetni, hogy létezik-e az ajánlat, jobb elengedni az illetőt, és nem engedni a zsarolásnak, mert ha a cégnél azt látják, hogy ez működik, sorozatossá válhat” – tette hozzá Szatmári.

A Google-nél is volt feszültség

Az amerikai kultúrában is bizalmas információnak számít a fizetés: a házaspárok 43 százaléka nem tudja pontosan, hogy társának mennyi a keresete. Ha pedig valaki véletlenül egy fizetési listát felejt a nyomtatón, az kirúgással is járhat. De ez a titkolózás önként vállalt, mert a szövetségi törvények megengedik a munkakörülmények megbeszélését, beleértve a bérekét is.

A Google korábbi alkalmazottja, Erika Baker nemrég Twitter-üzenetekben mesélte el a történetet, miszerint létrehozott egy táblázatot, amelyben munkatársaival megoszthatták, hogy ki mennyit keres. Sokan osztották meg és töltötték ki a táblázatot, így a vezetőség előtt sem sokáig maradt titok. Bakert azonnal behívta a főnöke, aki megkérdezte, hogy miért tette ezt és, hogy számolt-e a következményekkel.

Baker erre azt felelte, hogy semmi törvényelleneset nem követett el, ami igaz is, a vezetők többsége mégis elítéli az ilyesmit, többek között az ő vezetői is. Mint kiderült, a munkatársai értékelték a kezdeményezést és bónuszt küldtek neki (a Googlenél a peer bonus nevű juttatást a munkatársak ítélik oda egymásnak), de a menedzsere ezt rendszeresen levonta a fizetéséből. Baker azóta másik cég alkalmazottja, de nem a történtek miatt távozott a Google-től. A táblázat azonban tovább él Baker kollégáinál.

Nőnek a generációs feszültségek

Lerf Andrea, a Coaching Team szakértője szerint a magyar emberek többségének van egyfajta szemérmesség a bérekkel kapcsolatban:

akinek magas, annak azért kínos beszélni róla, akinek alacsony, annak pedig azért.

„Az én generációm több tagja emlékszik még arra, hogy a szülőknek is nehéz volt elmondani a bérünket, mert az ő keresetüknek a többszöröse is lehetett. Ha már generációkat nézünk, akkor a fiatalabbak szerintem nyíltabban beszélnek azért erről a témáról. Ők elvárják az átláthatóságot és a korrektséget” – véli a szakértő.

A fiatal munkavállalók nyíltabban beszélnek a fizetésről, mint idősebb kollégáik Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Egyébként is van egyfajta növekvő bérfeszültség a fiatalok és az idősebbek között. A pályakezdők letörik az árakat, mert őket nem kell annyira megfizetni. „Több szférában látom azt a tendenciát, hogy azért nem veszik fel a tapasztalt szakembert, mert meg kéne fizetni. Ez persze nem újdonság, régebben is volt erre példa, de az utóbbi időben nagyobbra nyílt az olló.” – tette hozzá Lerf Andrea. A cégek ezért szakmai tapasztalat hiányában is felveszik és fél év alatt betanítják a fiatal munkaerőt.

Multiknál és kisvállalatoknál

Cégkultúrától is függ, hogy milyen a hozzáállás a bérek nyilvánosságához. A multiknál a bérek megosztása óriási konfliktusokat okozhat, és a vezetőség is nagyon rossz szemmel nézi. Itt gyakran szerepel is a munkavállalói szerződésben vagy külön titoktartási nyilatkozatban, hogy tilos a bért elmondani egymásnak. Minél nagyobb egy cég, annál jobban figyelnek erre. A közszférában azonban a bértáblázatnak köszönhetően átlátható a rendszer. Kisebb vállaltoknál pedig a folyosói pletykák alapján nagyjából tudni lehet, hogy ki mennyit keres. Tehát már a szféra is meghatározó, de teljesen eltérő lehet a bérkérdéshez való hozzáállás egy-egy cégnél.