Akár 35 másodperc alatt is el kell adnunk magunkat

Az üzleti életben minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy nyomot hagyjunk másokban. Néha csak másodperceink vannak, hogy meggyőzzünk valakit, van miért emlékeznie ránk. Hogyan hagyjunk lábnyomot a digitális világban, és mi köze ennek a személyes márkaépítéshez?

Az egyetemisták előtt is nyitva a világpiac

A GE (General Electric) Magyarországon 13 éve részt vállal a nemzetközi szinten is versenyképes vezetői generációk nevelésében a GE Foundation Scholar-Leaders régiós egyetemiösztöndíj-programmal. A program ötletgazdája, Szabó Eszter, a GE Közép- és Kelet-Európáért (CEE) felelős corporate kommunikációs és public affairs igazgatója szerint a legfontosabb, amit a diákok elsajátíthatnak, az a képes vagyok rá (can do) attitűd. „Egy lengyel szoftverfejlesztő fiatalember az ösztöndíjprogram alatt rácsodálkozott, hogy hogyan működik egy világcég, és, hogy kapcsolatokkal mennyi mindent el lehet érni. Saját vállalkozást indított már egyetemistaként, és a lengyel piac helyett nemzetközi cégeknek kezdett szoftvereket fejleszteni” – mondta Szabó az Üzletrésznek. Arra próbálják rávezetni a résztvevőket, hogy az egyetem után nem az az egyetlen út, hogy elhelyezkednek egy vállaltnál, hanem cégalapításban is érdemes gondolkodni.

Szabó Eszter szerint fontos, hogy a program résztvevői elsajátítsák a képes vagyok rá (can do) attitűdöt Forrás: www.sorok.com/Peter Sorok

Építsük a márkánkat a liftben is

A programhoz kapcsolódó GE Nyári Szemináriumon Szabó Eszter arról tartott előadást, hogy hogyan építsünk személyes márkát és tervezzük tudatosan a közösségimédia-lábnyomunkat. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy elmondjunk magunkról egy üzenetet, amely erősíti azt a képet, amit ki szeretnénk alakítani magunkról. Erre néha csak 35 másodpercünk van, amíg a liftben együtt utazunk a cég vezérigazgatójával. Ilyenkor is mondanunk kell magunkról valami olyat, amiről akár sok évvel később is emlékezni fog ránk.

A személyes márka több építőelemből áll össze, amelyeket egytől együtt tisztáznunk kell magunkban ahhoz, hogy tudatosan építkezzünk. Ezeket vizsgáljuk meg:

• pozícionálás: mi tesz egyedivé?
• termék: mit ajánlunk?
• csomagolás: milyen a megjelenésünk?
• ár: mennyit érünk?
• promóció: mennyire vagyunk ismertek?

Ezek az építőelemek ma már a személyi márkánál kiegészülnek a közösségimédia-lábnyom tudatos tervezésével és a tudatos hálózatépítéssel, amelyhez Szabó szerint a LinkedIn és a Twitter a legjobb platform az üzleti világ leendő vezetői számára

Ne hanyagoljuk el a Twittert

A Twitter Közép-Kelet-Európában kevésbé elterjedt még, mint a világ más részeiben. Ebben a régióban inkább a magánkapcsolatok ápolására alkalmasFacebook terjedt el, de nem árt meggondolni, hogy a professzionális életünket melyik platformon tesszük közzé. A LinkedIn-t azért érdemes használni, mert digitális profi önéletrajzként funkcionál, amelyet a szakemberek és a cégek vezetői is egyre szívesebben használnak.

A LinkedIn mellett a Twitterrel is érdemes foglalkozni egyetemistáknak és az üzleti élet vezetőinek is. Ha jól megválogatjuk, hogy kiket követünk, akkor tájékozódhatunk a szakmánkról, a hírekről, , a vállalatoknak pedig ez is egy eszköz lehet arra, hogy véleményvezérré váljanak. Kisvállalatoknak is előnyös a Twitter-jelenlét, mert nemcsak a magyar, hanem a közép-európai piac is kicsi, az angol nyelvű tweetekkel pedig világszerte érhetjük el a célközönséget. Fontos alapszabály, hogy mindig pozitív üzeneteket posztoljunk, mert üzeneteink szorosan tapadnak majd a személyes márkánkhoz. Az online hálózatok mellett ne feledkezzünk meg a személyes kapcsolatok és hálózatok építésének fontosságáról sem.