Hány nyelvvel előzhetjük meg a Tindert?

Illusztráció

Állítólag öt év múlva egy startupnak 48 nyelvre lesz szüksége a világsikerhez. Ma a Tinder működik a legtöbb, 33 nyelven, és minden további hozzáadása új piacot is jelent. Hogyan taktikázzon egy magyar startup, hogy minél nagyobb közönséget érjen el?

Minél több, annál jobb?

Elég lehet egy startup sikeréhez, ha megvalósít egy jó ötletet, és el tudja adni? Nem feltétlenül. Azon is sok múlik, hány nyelvet képes kezelni. A nyelvi szempontok főleg azoknál a szolgáltatásoknál fontosak, amelyeknél központi szerepe van a kommunikációnak, mint például az Uber, a Tinder vagy a Snapchat esetében. Ezeknél minden új nyelv egyben újabb piacot is jelent. A Hotel Tonight szálláskereső appnál azonban a lokalizáció nemcsak fordítást jelent, hanem minden nyelven több ezer új szálláslehetőséget kell kínálnia. Ezeket minden célországban feltérképezni rengeteg munka, így olyan piacokat érdemes megcélozni, amelyeknél megtérül a befektetés.

Azon is múlik egy startup sikere, hogy hány nyelven működik Forrás: Thinkstock

A Tinder és az Uber a legnemzetközibb

A Szilícium-völgyben unikornisnak nevezik azokat a startupokat, amelyeket egymilliárd dollár felett értékesítettek. Ilyen többek között a Tinder, az Uber, a Dropbox és az Airbnb. Az unikornis elnevezés arra utal, hogy igazi ritkaság ennyi pénzt kihozni egy startupból. Jeni Mayorskaya amerikai vállalkozó a Techcrunchon megjelent írásában azt vizsgálta, hogy a nemzetközi törekvések szempontjából milyen különbségek vannak a világ legsikeresebb startupjai között. Az 50 vizsgált unikornisból 35 található az Egyesült Államokban, 15 pedig Ázsiában.

A legtöbb nyelven működő startup a Tinder, amely 33 nyelvet használ. A második helyen az Uber áll 32 nyelvvel, amelyek között olyan ritka nyelvek is szerepelnek, mint a héber vagy a Norvégiában használt bokmål. A nyolc legtöbb nyelvet használó unikornis mind amerikai, míg az ázsiaiak között csupán egy van, amely több mint négy nyelven működik. Ázsia unikornisainak több mint a fele csak egy nyelvet ismer.

2020-ban már 48 nyelvre lehet szükség

Tavaly az amerikai cégek több mint ötven százaléka értékesítette termékét vagy szolgáltatását az Egyesült Államokon kívül. Az SVB 2014-es elemzése szerint 2015-ben ahhoz, hogy a startupok elérjék a globális online közönség 90 százalékát, több mint 25 nyelven kell működniük. 2020-ban már 48 nyelvre lesz szükség ahhoz, hogy hasonló arányt érjenek el.

Az ázsiaiaknál nem cél a sok nyelv

Az amerikai unikornisok jóval több nyelven működnek, mint ázsiai társaik: míg az amerikai startupok átlagosan 9,4 nyelvet, az ázsiaiak csak 2,3 nyelvet használnak. Az amerikai startupoknál az angol nyelvet a francia, a német és a japán követi, míg a hatalmas méretű piac ellenére a kínai csak tizedik a megcélzott nyelvek listáján. Mindkét jelenség oka a kínai Nagy Tűzfal, illetve az, hogy az állam és a felhasználók is a helyi platformokat részesítik előnyben. Kínában a legtöbb népszerű nyugat-európai techszolgáltatásnak van helyi megfelelője, ezért attól, hogy a kínai nyelvvel is próbálkozunk, nem feltétlenül törhetünk be a kínai piacra. Furcsa módon az ázsiai unikornisok az ázsiai nyelvek közül is kevesebbet használnak, mint az amerikaiak.

Az amerikai startupok jóval több nyelven működnek, mint ázsiai társaik Forrás: Sebes Miklós - Origo

Nekünk elég az angol, de az nagyon kell

A magyar startupok többsége elsősorban a globális piacban gondolkodik, mert a magyar piac túl kicsi. Forster Orsolya, a Kitchen Budapest üzletfejlesztési menedzsere szerint a magyar startupoknál nemcsak a szolgáltatásnak kell jól működnie angolul, hanem magának a csapatnak is. „Magas szinten kell beszélni angolul, és itt a tárgyalóképes nyelvtudásra gondolok. Beszélni kell a befektetőkkel, bemutatni az üzleti tervet, azonnal reagálni a kérdéseikre, tehát lényegében angolul kell gondolkodni. Úgy gondolom, hogy ebben nem állunk vészesen rosszul, de azért van némi lemaradás” – mondta Forster az Üzletrésznek. A globális terjeszkedésnél az appot lefordítani különböző nyelvekre és megjeleníteni az appstore-ban kevés energia a marketingbe fektetett munkához képest.

Az új piacok sajátosságait és a kommunikációs csatornákat alaposan meg kell ismerni, ami komoly marketinges és piackutatói munka.

A többnyelvűség a kommunikációra épülő fejlesztéseknél kiemelten fontos, de nem mindig központi kérdés. A magyar Piqniq ételmegosztó app például csak angolul működik, a honlapjukon is csak angolul kommunikálnak, magyarul egyáltalán nem. Ez teljesen összhangban van azzal a céljukkal, hogy a világon minden felhasználót el szeretnének érni, akit érdekel a gasztronómia, nyelvtől és kultúrától függetlenül. A Shoka közlekedésbiztonsági fejlesztésének is minden esélye megvan a nemzetközi sikerre, mert az általuk fejlesztett okos bringacsengőre minden országban szükség lehet, ahol van biciklisforgalom. A csapat minden tagja kiválóan beszél angolul, és ez már elég lehet a sikerhez.

Mi kellhet még? Német, orosz, kínai?

„Magyarországon az angol után a német nyelv a legfontosabb, hiszen a környező országok közül Németország van a legnagyobb hatással a magyar gazdaságra. Bár ez a befolyás az iparban érvényesül a legerősebben, a startupoknál is jól jön a német nyelv. Fontos viszont, hogy a német nem helyettesítheti az angolt” – mondta Forster. Szerinte a kínai szerepe is fontos lehet, mivel Kína rengeteg pénzt fektet technológiai innovációkba. A kínai piac meghódításához nem elég az angol, mert az ország elszigeteltségének egyik mutatója, hogy kevesen beszélik a nyelvet. Oroszország Németországhoz hasonlóan szoros ipari és kereskedelmi kapcsolatot ápol Magyarországgal, de a startupok világában nem érintett, így az orosz nyelvű működés nem prioritás.

Csak a termék fut több tíz nyelven

Bár a LogMeIn kinőtte a klasszikus startup kategóriát, és ma már nagyvállalatként működik, megtudtuk, hogy hány nyelven hódít a világpiacon. A legtöbb nyelven a Mobil Rescue nevű termékük érhető el, egészen pontosan 40 nyelven. Az egyik legismertebb termékük, a Join.me pedig 7 nyelven működik, angolul, németül, spanyolul, franciául, olaszul, hollandul és portugálul. A LogMeIn honlapja 11 nyelven érhető el, a support oldaluk pedig 7 nyelven. A cég 2003-ban indult, 2009-ben befejezte az IPO-t, és ugyanebben az évben július 1-jén piacra dobta részvényeit a NASDAQ globális piacon. Azóta több céget felvásárolt, székhelye az egyesült államokbeli Bostonban található.

A magyar piacra akkor érdemes törekedni, amikor már kipipáltunk nagyobb külföldi piacokat. A világhírű magyar startupoknál is kezdettől elsődleges volt az angol nyelv. A Prezi először angolul jelent meg a piacon, és csak 2014 tavasza óta használható magyarul. Jelenleg spanyolul, németül, japánul, koreaiul, portugálul, olaszul és franciául érhető el. A Ustream az angolon és a magyaron kívül öt nyelven működik: spanyolul, németül, japánul, koreaiul és oroszul. Látunk átfedést a két cégnél, de míg a Ustream az oroszt is használja, a Prezi ehelyett inkább az olaszt, a franciát és a portugált. Ezekben a döntésekben persze a helyi igények és a befektetők is szerepet játszanak. A szolgáltatás típusától is függhet, hogy melyik piacon találja meg a helyét.