Kétszer fizetünk az egészségünkért

Résztvevők a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) béremelésért és az egészségügyi életpályamodell bevezetéséért meghirdetett demonstrációján Budapesten, a Hősök terén 2015. május 12-én.

Már nemcsak az állami egészségügyben dolgozó nővérek és orvosok kongatják meg a vészharangot, de a magánorvosok is az egészségügyi politikától várnak válaszokat.

Nincs lázcsillapító, pelenka, nedves popsitörlő a gyerekintenzíven. Nincs orvos és nővér, és hamarosan nem lesz járulékfizető sem Magyarországon – mondta a Róbert Kórház operatív igazgatója, Lantos Gabriella.

Ezt üzenik a betegek

Fel akartuk erősíteni azoknak a pácienseknek a panaszát, akik méltánytalannak tartják, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár járulékfizetőjeként a magánegészségügyben kell gyógyulniuk sok tíz-vagy százezer forintért – mondta a kórház igazgatója.

Magyarországon 26 ezer nővér hiányzik. Szegeden, az egyetemi városban a napokban be kellett zárni egy gyermekorvosi rendelőt, mert nem volt orvos, az ápolók tüntetnek, fekete szalagot hordanak – jellemezte a helyzetet Lantos Gabriella.

Nem leszek megalkuvó

Több pénzt és megbecsülést kér a szakmájának – mondta Sándor Mária. A fekete ruhás tiltakozást elindító nővér azt mondta, februárban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara megkereste, hogy vegyen részt a kamarai munkában, de azt is mondták neki, legyen megalkuvó.

„Ez volt az a pont, amikor azt mondtam, nem hallgatok tovább, és igenis megszervezem a fekete ruhás tiltakozó akciót.”

Számára az volt az utolsó csepp a pohárban, mondta az ATV-nek. Nem tartanánk itt, ha a vezetőink értünk harcolnának, és nem a megalkuvásra biztatnának, mondta Sándor Mária.

Európai bért kérnek az ápolók Fotó: Polyák Attila - Origo

Sándor Mária részt vesz azokon az egyeztetéseken, amelyeket az egészségügyi dolgozók sztrájkja után hívott össze Zombor Gábor. Az ápolónő szerint valóban nem volt tudomásuk dolgokról, és az államtitkár anno kórházigazgatóként a nővérszobákba nem látott be. Sándor Mária úgy érzi, hogy a megkezdett egyeztetéseknek van értelmük.

Nem ismerem a betegeimet

Négy éve vezetem a kórházat, és az elmúlt másfél évben arra jöttem rá, hogy nem ismerem a pácienseimet – mondta Lantos Gabriella.

Évente 20 százalékkal nő azoknak a betegnek a száma, akik az állami egészségügy helyett a magánorvosokat részesítik előnyben.

A kevésbé tehetősek is elkezdtek a magánrendelőkbe, magánkórházba járni – derül ki a Szinapszis Kft. magánegészségügyről készített kutatásából.

Korábban csak jómódú betegeink voltak, mostanában már a 25–60 év közötti középosztálybeli betegek nagy része is magánorvosnál kezelteti magát. A legtöbben fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, bőrgyógyászhoz és diagnosztikai laborokba járnak.

A fogorvoshoz már magánrendelőbe járunk Forrás: Thinkstock

A paciensek korábban azt gondolták, hogy a járulékot azért kell fizetni, hogy ha betegek lesznek, akkor meggyógyítsák őket az állami kórházakban. Ám nem kapják meg az elvárt szolgáltatásokat, és nem értik, hogy minek fizetnek OEP-járulékot. A doktornő kiszámolta, hogy csak a saját intézményébe járó betegek

6-7 milliárd forintot „spóroltak” már az OEP-nek.

A Szinapszis Piackutató Kft. felmérése szerint azért az egészségügyi ellátásért, amit az állami kórházak és rendelők biztosítanak, ennyi járulékot nem érdemes fizetni. Ezt mondta a megkérdezettek 91 százaléka. A járulékfizetőknek alig 9 százaléka mondja, hogy minden rendben van a magyar egészségügyben. A felmérésből az is kiderül, a magyar járulékfizetőknek több mint a fele ez elmúlt két évben járt magánorvosnál.

Kérik vissza a pénzt

A betegek 58 százaléka szerint az lenne a járható út, ha a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

A 70 százalék visszajárhat

Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász a betegek kompenzációjáról azt mondta az Origónak, hogy 2000 körül, éppen az első Fidesz-kormány idején volt már elképzelés arra, hogy az eddig nem finanszírozott szolgáltatókhoz forduló betegek kapják meg az OEP-összeg 70 százalékát.

Az első Fidesz-kormány idején már szóba került egy 70 százalékos kompenzáció Forrás: Thinkstock

Az univerzális finanszírozás az OEP-re jelentős többletfeladatokat róna, mivel így minden szolgáltató tevékenységét ellenőrizni kellene – mondta a szakjogász. A szolgáltatók közötti versenynek jót tenne, ha több magánintézmény részesülne közfinanszírozásban, és ténylegesen küzdenének az OEP kegyeiért, de a jelenlegi egészségpolitikával ez nincs összhangban, és valójában nem is szükségszerű, hogy a közfinanszírozott ellátást bárhol igénybe lehessen venni, az egészségügyben ennél jóval komolyabb problémák vannak.

Kovácsy Zsombor szerint már az is nagy előrelépés volna, ha az állami rendszerben tudná a beteg, hogy mi jár térítésmentesen, és miért lehet fizetni legálisan, és ez alapján dönthetné el, hogy oda akar menni, vagy a magánszolgáltatóhoz. Az eredeti, 15 évvel ezelőtti 70 százalékos ötletet egyébként reális megoldásnak tartom – tette hozzá az ügyvéd.

Ezért jobb a magánorvos

A magánszolgáltatóhoz forduló páciensek az első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve nincs várólista. Fontos, hogy a betegek tudják, mennyit kell az ellátásért fizetniük.

Kérik vissza az OEP-nek fizetett pénzt a betegek Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Öt évvel ezelőtt egy év alatt 80 milliárd forint hálapénzt fizettek a magyar betegek az állami kórházakban és rendelőkben – állapította meg a Szinapszis kutatása. A magánintézmények megjelenésével évi 40–60 milliárd forintra csökkent a paraszolvencia Magyarországon.

Jobban keresnek

Lantos Gabriella példaként említette, hogy egy miómaműtét az állami kórházban 140 ezer forintba kerül az OEP-nek, a magánellátásban 320 ezer forint körüli összeget kérnek egy ilyen beavatkozásért. A műtét bérhányada a magánegészségügyben az operáció árának 50 százaléka. Ebből is látszik, hogy az állami egészségügyben honnan hiányzik a pénz. A magánegészségügyben dolgozók másfélszer annyit keresnek, mint az állami kórházak alkalmazottai.

Magyarországon a 80-as években még 6,5 millió járulékfizető volt, ma 4 millióan fizetnek járulékot.

Nem véletlenül keletkezik a hatalmas hiány.

Nem lehet ugyanolyan szolgáltatást nyújtani 2,5 millióval kevesebb járulékfizetővel – mondta Lantos Gabriella.