Megszavazta a bizottság, 30 évre titkosíthatják Paks II-t

Újságírók alakja tükröződik, mikor megtekintik a paksi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának irányítóközpontját

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.

Hétfő délelőtt, hosszas vita után megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy a parlament elé kerül a paksi bővítés dokumentumait 30 évre tikosító törvényjavaslat.

Hazaárulásról beszél az ellenzék

A javaslatot a bizottság többségi, kormánypárti tagjai szavazták meg, az ellenzék tiltakozott ellene. Az LMP „a hazaárulás minősített esetének” nevezte, a Jobbik pedig úgy látja, hogy a paksi bővítés „jó cél", de "ennek érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”.

MSZP: a tikosítás nem segít a Fideszen

A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni illetve eltussolni - mondta az Origónak a bizottság egyik MSZP-s tagja.

Harangozó Tamás MSZP-s politikus: a Fideszen 300 év titkosítás sem segítene Fotó: Origo

Harangozó Tamás szerint kiderült, hogy nincs jogi alapja a titkosításnak, mert a törvények ma is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét. Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnának el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, de ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül."

Például nemzetbiztonsági ok is

A Fidesz szerint a titkosítás "többek közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható". A hamarosan a parlament elé kerülő javaslat kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A többség ellenzi a titkosítást

Mint korábban írtuk, a parlament törvényalkotási bizottsága csak pár órával az ülés előtt kapta meg a titkosításról szóló módosító javaslatot. Az eredeti törvényben 15 éves titkosítást írtak elő, azonban ezt is bírálták a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joga van bizonyos információkhoz hozzáférni.

A bővítést nemcsak politikusok ellenzik, felmérések szerint a magyarok többsége elutasítja a paksi beruházást.

A magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett Forrás: Greenpeace