Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Török-magyar üzleti fórum is szerepel a Budapestre látogató Ahmet Davutoglu török miniszterelnök programjában, ahol Szíjjártó Péter mellett a török kormányfő is beszédet mond. Nem ez az első ilyen rendezvény Magyarországon, a fórumot tavaly is megtartották, Abdullah Gül akkori államfő látogatása alkalmából. Orbán Viktor a 2011-ben meghirdetett „keleti nyitás” egyik elemeként jelölte meg a török-magyar gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is. A KSH adatai alapján ez a konkrét cél ugyan megvalósulni látszik, azonban általánosságban a nyitás eredménye egyelőre felemás.
A KSH szerint a török árukból 2010-ben 332 578 millió forint értékben hoztunk be, ez a szám 2013-ban 420 055 millió volt. Eközben csaknem megduplázódott a Törökországba érkező magyar export, 87 569 millióról 162 659 forintra növekedett, ezzel jelenleg Törökország hazánk ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Az utóbbi években Magyarország leginkább gépeket, elektromos eszközöket szállított Törökországba. Bár a közelmúltban sok szó esett a törökországi marhaexport lehetőségeiről, agrártermékeket egyelőre elenyésző mennyiségben sikerült eladni Törökországnak. Komolyabb török beruházás az utóbbi években kettő indult Magyarországon, az egyik a Liszt Ferenc Repülőtéren működő, csomagszállítással foglalkozó Celebi Ground Handling Kft. A másik az Egeseramik szanitereket, csempéket, járólapokat gyárt cég, amely 2012-ben, 250-300 milliós kezdőtőkével alapított magyarországi vállalata.
Összességében a keleti nyitás politikája azonban nem érte el célját, hogy a külgazdaságunk ne egyoldalúan az EU-s országokkal való kereskedelemre épüljön. Tavalyelőtt Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, a kormány célja, hogy 2018-ra Magyarország exportjának egyharmada az EU-n kívülre irányuljon. Ennek ellenére 2014-ben az előző évinél is nagyobb arányban, 79 százalékban az EU-ba szállítottunk árut, míg az import 75 százaléka származott az Unióból.
Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere ma változatlanul Németország, mind a kiviteli, mind a behozatali oldalon. Németország súlya az Orbán-kormány idején még növekedett is a magyar külgazdaságban, a 2010-es 4 360 590 millió forintról 2013-ra 5 536 328 millióra nőtt a német áruk importja. Emellett a magyar gazdaság legfontosabb húzóágazata is Németországhoz kötődik: a gépjárművek exportja az utóbbi időben dinamikusan emelkedett, elsősorban német beruházásoknak köszönhetően, ezek összesen a külföldi befektetések közel 26 százalékát teszik ki.
Más, a nyitás célpontjaként megnevezett országokkal alig, vagy egyáltalán nem sikerült növelni a kereskedelmi forgalmunkat. Azerbajdzsánból hullámzó mértékben importáltunk árukat: 2010-ben 73,7 millió forint volt a forgalom, 2011-ben 22,6, 2012 volt a csúcs 177,4 millióval, 2013-ban viszont már csak 13,5 millió forintnyi kereskedelem folyt a két ország között. Az Azerbajdzsánba irányuló magyar export ellenben szintén inkább csökkent 2009 óta: ekkor 17 219 millió, 2013-ban már csak 14 923 millió forint volt a forgalom.
Hasonlóak az adatok más ázsiai országokról is: Kazahsztán felé 2008-ban nagyobb volt a magyar export, mint az Orbán-kormány alatt bármikor. Indiába 2011-ben 96 605 millió forintnyi magyar áru érkezett, 2013-ban már csak 48 107 millió.
Növekedett viszont a Kínába irányuló magyar export, a 2010-es 318 618 forintról 2013-ra 444 233 forintra, igaz, eközben Magyarországra évről-évre valamivel kevesebb kínai áru érkezett. Azonban a magyar-kínai kereskedelemnek a keleti nyitáshoz kevés köze lehet, hiszen kereskedelmi forgalmunk a világ második legnagyobb gazdaságával már 2004 óta stabilan javul.
A keleti országokból érkező import azonban szinte minden keleti országból csökkent, különösen az utóbbi egy évben: 2014-ben általánosságban csökkent az EU-n kívüli országokból érkező import, ezen belül különösen az ázsiai országoké. Eközben az uniós külkereskedelem összege és aránya is emelkedett.
A nagyobb keleti gazdaságok közül a török mellett az orosz-magyar kereskedelem az, ami stabil növekedést mutat 2010 óta. Különösen igaz ez az importoldalra, azon belül az energiahordozók – orosz földgáz és olaj – behozatalára.
