Hét hiba, amit kerülj el befektetéseid során!

A manapság tapasztalt alacsony kamatkörnyezetben olyanok is kockázatosabb eszközökbe való befektetésre kényszerülhetnek, akiknek korábban eszükbe sem jutott volna hasonló gondolat. Számukra nyújthatnak nagy segítséget a MarketWatch elemzése alapján összeállított tanácsok, amelyeket követve talán néhány csapdát sikerülhet elkerülniük későbbi befektetéseik során.

Befektetni elkezdeni sosem késő. Ezzel nyilván azok is tisztában vannak, akik az elmúlt időszak szélsőségesen alacsony kamatszintjei miatt a bankbetétek helyett nagyobb kockázattal rendelkező befektetési formákra kényszerültek. Persze ingyen ebéd nincsen, számos buktató várhat a kezdő befektetőkre. A MarketWatch elemzése segítségével összeszedtünk néhány olyan csapdát, amibe könnyen belesétálhatunk, ha nem figyelünk eléggé.

Nem tudjuk pontosan, mit is csinálunk…

Az egyik alapvető hibát az jelenti, hogy sajnos nagyon sokan fektetnek be a szükséges legalapvetőbb tudás nélkül. Egy felmérés szerint az amerikai felnőttek mindössze átlagosan 5-ből mindössze 2,9 kérdésre tudtak jól válaszolni a nekik feltett alapvető pénzügyi kérdések közül. Mind az öt kérdésre pedig csak a megkérdezettek 14 százaléka tudott helyes választ adni.

Az pedig további problémát jelent, hogy az átlagemberek nem szokták olyan közelségből követni a piac történéseit, mint ahogy az a megalapozott befektetési döntésekhez szükséges lenne.

…mégis túl sokat teszünk

Ennek eredményét pedig jól mutatja, hogy bár az elmúlt 30 évben az S&P 500 átlagosan 11,1 százalékos hozamot tudott biztosítani, egy átlagos amerikai befektető mindössze 3,69 százalékos hozamra volt képes ugyanezen az időtávon. És, hogy mi volt ennek a hátterében?

Leginkább a díjak és költségek, amelyek felemésztették a hozamokat. De egyáltalán nem elhanyagolható annak a hatása sem, hogy a befektetők gyakran adnak el és vesznek értékpapírokat, és minden egyes tranzakciónál fizetniük kell a tranzakcióért.

A legjobban tehát akkor járunk, ha kellően megalapozott döntések segítségével hosszú távra építjük fel portfóliónkat. Ekkor nem csak a sikeres befektetésen nyert hozamoknak örülhetünk, hanem a ki nem adott tranzakciós költségek is a zsebünkben maradnak.

Ne bízzunk meg akárkiben

A Gallup felmérése alapján az amerikaiak 75 százaléka kérte már profi tanácsadó segítségét pénzügyei megtervezéséhez. Ilyenkor azonban felmerül a kérdés, hogy kinek a tanácsát érdemes megfogadni.

Bár vannak olyan tanácsadók, akik az ügyfelek érdekeit tartják a legfontosabbnak, ez közel sem mindig teljesül. Sok olyan, magát tanácsadónak mondó ügynök is van ugyanis, akik elsősorban az értékesítésben érdekeltek.

Szerencsére a pénzügyi tanácsadók két csoportja nagyon egyszerűen megkülönböztethető. Mindössze azt az egy dolgot kell tőlük megtudakolni, hogy milyen alapon szól a díjazásuk. Amennyiben ugyanis az érétkesítések mennyisége után kapják a jutalékot, nagyobb eséllyel érdekeltek kizárólag bármilyen termék eladásában, mint az ügyfél számára legmegfelelőbb befektetési forma megtalálásában.

Forrás: 123rf.com

Nincs nagy hozam kockázat nélkül

2012 és 2013 között az amerikai tőzsdefelügyelet által felgöngyölített ügyek 40 százaléka kisbefektetők átveréséről szólt. Ezek közül sok esetben az elkövetők irreálisan nagy hozamokat ígértek ügyfeleiknek és azt mondták, hogy mindezt zéró vagy nagyon minimális kockázattal meg is szerezetik.

Amennyiben ilyet hallunk, álljunk is fel az asztaltól. Ilyen befektetés ugyanis nincs. A nagyobb hozamokért mindig is nagyobb kockázatot kell vállalni, ha valaki ennek az ellenkezőjét mondja, az nagy eséllyel éppen átverni próbál minket.

Az idősebbek nagyobb veszélyben vannak

Amikor pénzügyeink kérdéseiről van szó, az idősebb befektetők sajnos jelentős hátrányban vannak. Egy 2013-as tanulmány szerint az idősebb felnőttek kockázatosabb és rosszabb pénzügyi döntéseket hoznak a fiatalabb felnőtteknél. Az idősebb befektetők emellett 34 százalékkal nagyobb eséllyel vesztenek pénzt vagy esnek csalások áldozataivá, mint a fiatalabb korosztályok.

Amennyiben tehát az idősebb korosztályba tartozunk, nem árt, ha több tanácsadó véleményét is kikérjük, ezen keresztül pedig talán még könnyebbé válik a jó döntés meghozatala.

Amikor kellene, nem fektetünk be

A Gallup felméréséből az is kiderült, hogy nem csak az lehet komoly hiba, ha rossz eszközbe fektetünk, hanem az is, ha, amikor kellene, a megfelelő eszközbe sem fektetünk be. A felmérés alapján ugyanis az amerikai lakosság mindössze 54 százaléka birtokolt részvényeket az utóbbi évek részvénypiaci szárnyalása közben, szemben a dot-com lufi idején mért 67 százalékkal.

Ez persze abból a szempontból nem is meglepő, hogy sokan, akik egyszer már megégették magukat, még kedvező jelek esetén sem szeretnének hasonló befektetésekben részt venni. Ezt mutatja, hogy a megkérdezet amerikaiak 80 százaléka még bika piac esetén is félve fektet be, 36 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy ha lenne plusz 10 000 dollárja befektetésre, azt készpénzben tartaná.

A csordaszellem is veszélyes

Manapság a pénzügyi és a közösségi médián, illetve az online fórumokon keresztül a befektetők igen könnyen tudják már a nyilvánosság elé tárni befektetési ötleteiket . Sok kutató viszont úgy véli, hogy ez igen veszélyes lehet, mert könnyedén csordaszellem kialakulásához vezethet. A csordaszellem pedig gyenge hozamokat eredményezhet, hiszen adott helyzetben kiderülhet, hogy valójában vak vezet világtalant.

De hasonló hatása van a gazdasági médiumokban való megjelenéseknek is. Egy tanulmányban ugyanis megvizsgálták, hogy a CNBC-nek interjút adott 7 000 vezérigazgató vállalatai hogyan szerepeltek a tőzsdén, amikor vezetőjük éppen képernyőn volt. Az eredmények pedig azt a gyanút igazolták, miszerint a megjelenések hatására az interjúk napján a részvényárfolyamok is megugrottak.

Bár ez talán az egyik legnehezebb, próbáljuk meg figyelmen kívül hagyni, amit a nagy többség mond, és amennyiben meggyőződtünk saját elképzeléseink helyességéről, csak magunkra és az általunk megbízhatónak tartott szakemberek véleményére hagyatkozva hozzuk meg hosszú távú befektetési döntéseinket.