Berlin határozottan visszautasította Athén kérelmét a pénzügyi segélycsomag meghosszabbítására. A német pénzügyminisztérium szóvivője szerint a kérelemben a görögök egy hathónapos áthidaló segélyt akarnak, anélkül, hogy a mentőcsomag feltételeit teljesítenék. "Az eurócsoport nem ebben egyezett meg" - mondta a szóvivő.
Az Európai Bizottság (EB) nem fogadta ilyen hidegen a görög kérelmet. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke pozitív jelnek nevezte a kérést, szerinte alapja lehet egy ésszerű kompromisszumnak, amely az egész eurózóna pénzügyi biztonságát szolgálná. Juncker és a német szóvivő nyilatkozatai közt csak percek teltek el (Junckeré volt előbb), a Bbc.com ebből arra következtet, hogy Berlin és Brüsszel közt a legmagasabb szinten van ellentét a görög kérdés kezeléséről.
Athén kérelme és Juncker nyilatkozata után úgy tűnt, jó esély van arra, hogy Görögország végül meg tud egyezni az eurócsoporttal, és nem kell kilépnie. A német pénzügyminisztérium reakciójából viszont az látszik, Berlin nem hajlandó a kompromisszumra, csak megszorítások fejében adnak pénzt a görögöknek.
Mivel a görög kormánypárt, a Sziriza ha akarná sem vállalhatná a megszorítások folytatását (az okokról itt írtunk korábban), a megegyezés újra eléggé reménytelennek tűnik.
Az eurócsoport pénzügyminiszterei február 21-én, pénteken találkoznak legközelebb, Görögország természetesen a megvitatandó problémák közt lesz. A jelenlegi görög mentőcsomag február végén, vagyis péntekhez nyolc napra fut ki. Ha Athén addigra nem tud megegyezni az eurócsoporttal, akkor nem lesz más választásuk, el kell hagyniuk a közös pénzt.