Így harapott rá Anglia a Pöttyösre

Túrós édesség, szól szűkszavúan a címke. De mi minden van benne!

Honvágy ellen és a hazai élelmiszereket népszerűsíteni jött létre egy magyar vállalkozás Angliában. Szűk másfél év alatt közel 200 boltban találtak helyet többek közt a gyulai kolbásznak, az Erős Pistának, a Gyermelyi tésztának az Egyesült Királyság különböző városaiban.

Angliában némi túlzással minden sarkon áll egy úgynevezett off licence kisbolt, „international supermarket”. Az elnevezés nem kizárólag nemzetközi kínálatra utal, de ez a hálózat rájött arra, hogy az alapkínálatot érdemes kiegészíteni minél több, minél színesebb „népek konyhája” termékvonallal. Itt terít 15 éve az Expo Foods, többek közt lengyel, szlovák, cseh specialitásokat – és most már nekik nyújt magyar termékeket a G-B-A Supply Ltd is, ez a 100 százalékban magyar, de Angliában létrehozott vállalat. Az alapítók kint dolgozó magyarként szembesültek azzal, hogy bár tudnának szerezni Erős Pistát helyben, csak igen messziről és horror áron. Adta magát a megoldás: legyenek ők maguk a beszerzők. Ráadásul egy üzlettulajdonos ismerősük is egyre inkább biztatta őket arra, amilyen népszerűek a lengyel és a román termékek, a magyar vonal is megérne egy kört – próbáljanak meg egy az övéhez hasonló off licence üzletet célba venni a magyar élelmiszerrel. Ő hozta össze őket az Expo Foods vezetőivel, akik remek ötletnek találták a magyar bővülést. Felajánlották a saját csatornáikat, de ezzel párhuzamosan egyre feltűnőbb volt a természetes keresletnövekedés: mivel nemcsak Londonban, az Egyesült Királyság egész területén egyre több a magyar szó, az Erős Pista-piac tényezővé vált.

Megszületett a hufo

Farkas Tamás, a vállalkozás marketingese elmeséli, a körülbelül 10 hónapig tartó előkészületek során rengeteget tárgyaltak a beszállítókkal, illetve az Expo Foods-zal együtt kidolgozták a születő márka arculatát. Az i-re a pontot a név tette fel – ez végül kreált szó lett, „hufo” a Hungarian food kifejezésből. Kezdetben az jelentette a fő korlátot, hogy az Expo raktára Londonban áll, de a magyar cég szeretett volna a vevői közt tudni más városokban dolgozó magyarokat is. Tavaly tavasz végére már 100-120 hufopont létezett Londonban és környékén, így Cheshamben, Brightonban, Ashfordban.

Rátkai András ügyvezető elmondja, augusztustól kezdve már akkora keresletet tudtak bizonyítani a Facebook bejegyzésekkel és az emailekkel, hogy megnyílt előttük a cég doncasteri raktára, ezzel pedig a terjeszkedés Észak-Angliában, Sheffieldben és Nottinghamben. A közvetlen terveikben Manchester, Liverpool és Bristol szerepel.

Túrós édesség, szól szűkszavúan a címke. De mi minden van benne! Forrás: G-B-A Supply Ltd.

Csak az alkoholimport volt picit problémás

Az előkészület hónapjaiban ők bombázták a magyar gyártókat – volt, aki azonnal ugrott az ötletre, más egyáltalán nem jósolt nekik nagy jövőt–, de az üzlet beindult, és most már az a jellemző, hogy őket keresik a potenciális partnerek, nem fordítva. „Több mint egy év távlatában kirajzolódik, mire van vagy lehet még igény a piacon – mondja Barta Viktor, a cég operációs vezetője –, ennek megfelelően bővítjük a kínálatot.” Jelenleg négy fő dolgozik a cégnél, hárman Angliában, egy valaki itthonról szervez.

Bürokratikus nehézségeket Farkas Tamás elmondása szerint nem tapasztaltak, az angol kereskedelmi szférában nem jellemző, a teljesen legálisan működő vállalkozás valódi nehézségekbe nem ütközik. Talán az alkoholimport kicsit döcögősebben haladt, mint a többi terméké, de csak a rendkívül szigorú szabályozás miatt.

Kérdésünkre, gondolkoznak-e hipermarketekben is a magyar termékekkel, Rátkai András ügyvezető elmondja, ez cél lehet a távoli jövőben, de nem létfontosságú. Pillanatnyilag már csak azért sem keresik ezt a lehetőséget, mert nagyvállalati tapasztalatból tudja, egy ilyen üzleti kapcsolat nem szimmetrikus, az óriásláncokhoz kapcsolódva kicsúszik az ember keze közül az irányítás. „Nem volna járhatatlan, most már a kapcsolataink is megvannak ehhez a lépéshez, de úgy mértük fel, gyümölcsözőbb az együttműködés a kiskereskedelemmel. Néha még a mi kontingensünk is fejtörést okoz az otthoni gyártóknak. A Tescónak pedig például annyira sajátos jogi szabályozása van a mennyiséggel kapcsolatban, hogy azt nehéz lenne kiszolgálni. A 40 napig füstölt kolbász esetében ki kell várni 40 napot, és nem biztos, hogy minden márkának van akkora készlete, amennyivel folyamatosan tudnák biztosítani az elvárást” – véli az ügyvezető.

De mi ez a kakaós túró?

Farkas Tamás marketinges beszámolója szerint a legkelendőbbek a húskészítmények és a tejtermékek. Túró Rudi nélkül pedig egyenesen nincs történet a brit vásárlói szokások és a magyar gasztronómia találkozásáról: „Számítottunk rá, hogy népszerű lesz a Pöttyös, de arra nem gondoltunk volna, hogy ilyen jól megállja a helyét ezen a piacon is. Pedig eleinte nem értették a helyiek, hogy lehet túrós a csokoládé, de személyesen tapasztaljuk, egyre nagyobb az érdeklődés, kifejezetten tetszik az angoloknak.” Farkas Tamás hozzáteszi, fontos élményük az is, hogy a legjobb értelemben csodálkoznak rá a britek a magyar kolbász számukra teljesen váratlan ízvilágára. „Vannak itt lengyel, román, és spanyol kolbászok is – tájékoztat –, de még a lengyelek, románok, spanyolok is sokszor inkább a magyart választják, mondván finomabb, mint a sajátjuk.”

Az is húskészítmény kapcsán történt, hogy lukra futott a G-B-A Supply Ltd: működésük legelején próbálkoztak egy itthon népszerű sonkamárkával, de be kellett látniuk, túl sok hasonlót talál a vásárló a helyi üzletekben. Az ügyvezető elmeséli, szerettek volna beemelni egy bizonyos virslifajtát is, de a gyártó cég időközben a teljes exporttevékenységét megszüntette. „Pedig biztosan tudjuk, hogy nagyon vinnék az itteni magyarok.”

Ha támad a honvágy... Forrás: G-B-A Supply Ltd.

Hálásak a hazai ízekért

Összességében a G-B-A Supply Ltd elégedettséggel számol be angliai működéséről. Azt mondják, a hufo igazi személyes küldetéssé vált, a szervezés és a bonyolítás ma sem egyszerű, de borzasztóan élvezik a munkát. „Minket több mint 10 éves barátság köt össze, aminek azért, valljuk be, munka szempontjából nem csak előnyei vannak. Fontosabb azonban, hogy ez a kötelék mindig segítség, ha problémába ütközünk, és a kommunikáció is könnyebb így” – árulja el Farkas Tamás.

Hozzáteszi, a legnagyobb élmény az a vásárló, aki évek óta nem jutott magyar ízhez, ezért borzasztóan hálás a hufónak. Olyanokkal is találkoznak, akik több órás útra vállalkoznak egy faluból vagy kisebb városból a Karaván sajtért, a vaníliás krémtúróért, a Márka üdítőért, de akár a fokhagyma granulátumért is. Kérdésünkre, hogy a valóban hiánycikk specialitások mellett mi szükség van magyar tejfölt, magyar lisztet, magyar ecetet kínálni Londonban vagy Sheffieldben, a marketinges elmeséli, több ilyen általános terméket kifejezett kértek a magyarok: „Nagyon sokan a hazaira esküsznek, és mi tagadás, az itt beszerezhető változatok nem mindig ütik meg magyar társaik színvonalát.”

„Kifejezetten szívmelengető azt látni, hogy míg kezdetben például a raktárosok nem túl nagy szimpátiával méregették a magyar élelmiszert, mintha csak újabb bonyodalmat jelentene a napi munkájukban, ma már gyakorolják a helyes kiejtést – teszi hozzá Barta Viktor. – Ismerünk olyan török fiút itt, aki minden héten megpróbálja jól mondani a pöttyös szót.”

Bónuszként egy magazin

Aki a hufo Facebook oldalára téved, nem tudja nem észrevenni, szép csendben egyfajta magazint ad a kint dolgozók kezébe, tematikája jóval túlmutat a magyar termékeken. Gyakorlatilag bármilyen kérdést érintenek, ami segítség lehet Angliában dolgozó honfitársainknak. Azt mondják, ez teljesen tudatos, így szerkesztik a blogjukat is. Hasznos és érdekes mellett szórakoztató híreket kínálnak, de az első a segítő szándék. „Tippeket, tanácsokat, recepteket osztunk meg – magyarázzák –, ennek alapját a saját angliai élményeink adják. Mivel mi is itt dolgozunk évek óta, rálátunk arra, mi érdekli az itteni magyarokat, miben tudjuk megkönnyíteni a mindennapjaikat.”