Marad a világbajnok áfa

bankjegyköteg  húszezres papírpénz pénz TÁRGY Budapest, 2012. február 7.
Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Hiába a jó makrogazdasági adatok, a kormány egyelőre nem tervezi csökkenteni az áfát, mert az az NGM érvelése szerint negatív hatással lenne a költségvetésre. Eközben Romániában adócsökkentéseket terveznek, így élénkítenék a gazdaságot.
Vágólapra másolva!

Stabil és erős a gazdasági növekedés, működik a magyar modell, az IMF is elismeri a magyar gazdaság eddigi eredményeit – csak néhány címrészlet a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról, de hiába a pozitív adatok, hiába teljesítünk sokkal jobban, ebbe még nem fér bele az általános forgalmi adó csökkentése.

Ezzel szemben Romániában Victor Ponta kormányfő gazdaságélénkítő módosításokat tartalmazó új adótörvényt szorgalmaz: az áfacsökkentéssel a 2012-es választásokon győztes (időközben felbomlott) Szociálliberális Szövetség utolsó még beváltatlan választási ígérete is teljesül. A szomszédos országban – a 2016-os választások évében – a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentenék az áfát.

A világbajnok

A világon Magyarországon a legmagasabb az áfa mértéke: a 2012-ben 25-ről 27 százalékra emelt magyar áfa a vonatkozó rangsorban két százalékponttal előzi meg Horvátországot, Dániát, Svédországot és Norvégiát. A V4-ek közül Csehországban 21, Szlovákiában 20, Lengyelországban 23 százalék a legmagasabb kulcs, míg a szomszédos országok közül Romániában 24, Ukrajnában 20, Ausztriában 20, Szlovéniában 22, Horvátországban 25, Szerbiában 20 százalék az áfa legmagasabb kulcsa.

Három kulcs

Magyarországon jelenleg három áfakulcs van érvényben: 5, 18 és 27 százalékos – a kedvezményes kulcsok hatálya alá jellemzően gyógyszerek, könyvek, hús- és tejtermékek, valamint szolgáltatások tartoznak, ezekről bővebben a NAV oldalán tájékozódhat. Korábban Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként szeretett volna egy újabb áfakulcsot is, a 35 százalékos luxusáfát, azonban az Európai Unió maximum három kulcsot engedélyez. A jelenlegi jegybankelnök egy 2012-es cikkben pedig már arról írt, hogy „jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi”. Egyes közgazdászok szerint viszont az egységes (alacsony) áfa a legjobb, mert az torzítja a gazdaságot a legkevésbé.

Több áfakulcsot akart Forrás: MTI/Kovács Attila

Többletbevétel

Matolcsy György 2011 szeptemberében, a 750 milliárd forintos kiigazítás bejelentésekor azt mondta, hogy a 2 százalékpontos áfaemeléssel 150 milliárd forintos többletbevételre számítanak 2012-ben.

Az Állami Számvevőszék jelentése alapján a költségvetésnek 2012-ben 2747 milliárd forintos bevétele származott az áfából, ez pedig 500 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2011-ben a várakozásoknál kevesebb adó folyt be. Az elmaradást elsősorban az Európai Unió Bíróságának ítélete miatti általános forgalmiadó-kiutalás (250 milliárd forint) okozta, olvasható az ÁSZ jelentésében. A költségvetési törvény szerint 2015-ben 3172 milliárd forint az előirányzat.

Ha teljesül a 2015-ös előirányzat, akkor hat év alatt több mint ezer milliárd forinttal nő a költségvetés éves áfabevétele. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy nincs-e napirenden az áfa csökkentése, illetve azt is, mi szükséges ahhoz, hogy csökkenhessen az áfa.

Negatív hatás

„A kormány adópolitikájának fókuszában az élőmunka-terhek csökkentése áll, melynek érdekében az adóztatás súlypontját a jövedelmeket terhelő adók felől fokozatosan a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adók felé helyezte át, mely hozzájárult hazánk versenyképességének növekedéséhez” – válaszolta az Origónak az NGM. Azt írták, hogy „az áfa kulcsának csökkentése a költségvetésre jelentős azonnali negatív hatással bírna”.

2009 óta ezer milliárddal nőtt a költségvetés áfabevétele Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az NGM szerint csak az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentése akár jóval 100 milliárd forint feletti éves áfabevétel-kiesést eredményezhet, ráadásul a minisztérium múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt is írta, hogy ez sem feltétlenül vezetne a fogyasztói árak érzékelhető csökkenéséhez. A minisztérium hozzátette, hogy tavaly éves átlagban 0,4 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, tehát az áfa csökkentése nélkül is megvalósulhat az árcsökkentés.

Nem okozhat bevételkiesést

„Mindezek fényében az áfa csökkentésére legfeljebb célzottan, leginkább a gazdaság kifehérítésének, a feketekereskedelem visszaszorításának érdekében nyílhat lehetőség, és azokban a szegmensekben, amelyek nem okoznak költségvetési bevételkiesést” – olvasható az NGM válaszában. A minisztérium példát is említ: a sertésszektorban 2014. január 1-jén, a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályák esetén pedig 2015. január 1-jén csökkent az áfa 27 százalékról 5 százalékra. Az NGM szerint ennek érezhető fehérítő hatása van, miközben nem terheli a költségvetést.