Mégsem léteznek digitális bennszülöttek

Az online játék a programozás felé terelheti a gyerekeket

A kifejezés a népszerűsége ellenére félrevezető. Valójában senki sem úgy születik, hogy az ujja magától varázsol az érintőképernyőn – derül ki a Regent’s University Business School egy szakértői tanulmányából.

Bármilyen lájkverseny biztos befutója minden olyan kép és videó, amelyiken pelenkás, épp hogy döcögő egy-másfél éves gyerekek lendületes magabiztossággal húzkodják a monitort a szüleik tabletjén, vagy akár ahol a nagyobbacskák elnéző mosollyal tanítgatják aput, anyut, nagymamát az okostelefon-használatra. De a közhiedelem, hogy a gyerekek, a fiatalok önmaguktól, tanulás nélkül képesek kezelni a digitális eszközöket, hamis, így Lorna Walker, a londoni Regent’s University Business School szakértője. Walker szerint az Y és a Z nemzedék tagjai valójában semmivel sem digitális írástudóbbak bárki másnál.

Attól, hogy fesztelenül használja, a kompetenciáért meg kell dolgoznia Forrás: PhotoAlto/Ale Ventura

Néhány érv

Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak mindössze 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály mindössze 7 százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel. Az International Computer and Information Literacy Study felmérésében 60 ezer fiatal 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalékuk tudása magas fokú. A Kids Online című uniós tanulmány szerint három 9-10 éves gyerek körül kettő tagadja, hogy többet tudna az internetről a szüleinél, így a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.

Egyáltalán mitől bennszülött?

Egyetlen informatikai ismeret sem születik együtt velünk, ahogy úgy sem születik senki, hogy képes használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés, holott épkézláb definíciója sincs. Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakértője szerint a mai munkahelyeken az az elképzelés terjedt el, hogy a dokumentumkezelés és a kommunikáció magától fog menni. Érdemes tudatosítani: ha valaki képes kezelni az okostelefont és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, az még közel sem jelent digitális írástudást.

Helytelen alapok

A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, a feltételezett tudásuk valójában nincs meg, és ennek talán nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat.

Lehetne kötelező az ECDL vizsga

A munkahelyi elvárásoknak az tud megfelelni, akinek ECDL végzettsége van, de ez senkinek nem fog az ölébe hullani. „El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék” – véli Szedlmayer Bea. A Neumann Társaság szerint előremutató, hogy egy januári miniszteri rendeletet alapján az ECDL-típusú tudás már-már elvárás a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Ők azonban azt javasolják, legyen minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező az ECDL szintű tudás megszerzése.