Miért nem mennek az emberek szabadságra?

A kimerültségtől a üzemsoroknál alvó munkások a Pegatron gyárában - a BBC Panorama rejtett kamerás felvétele
Vágólapra másolva!
Japánban az átlag munkavállaló csak a szabadságának felét vette ki 2013-ban, a helyzet Magyarországon sem sokkal jobb. A szigetországban a kormány legalább 5 nap szabadság kivételét kötelezővé akarja tenni.
Vágólapra másolva!

A munkaügyi minisztérium 2013-as felmérése szerint az átlag munkavállaló csak a szabadságának felét vette ki, egy másik felmérés szerint pedig a munkavállalók 20 százaléka egyáltalán nem volt szabadságon Japánban. A kormány ezért évente legalább 5 nap szabadságot kötelezővé akar tenni, 2020-ra el akarják érni, hogy a dolgozók legalább a szabadságuk 70 százalékát kihasználják, írja a Japantoday.com. Japánban egyébként az átlag szabadságkeret 18,5 nap.

Magyarországon túl sok a munka

A helyzet Magyarországon sem valami rózsás. A Profession.hu 2014 tavaszán készített felmérése szerint a munkavállalók harmada nem tudja kivenni az összes szabadságát, átlagosan a szabadnapok 36 százaléka marad meg év végén. A dolgozók 8 százaléka pedig egyáltalán nem, vagy csak pár napra megy szabadságra.

Szavazzon!

Ön a szabadsága mekkora részét szokta kivenni?

Azoknak, akik nem tudják kivenni az összes szabadságukat közel fele mondta, hogy ennek a túl sok munka az oka, 40 százalékuk szerint a helyettesítést nem tudják megoldani, bő 10 százalék pedig azt nyilatkozta, hogy úgysincs pénze nyaralni, ezért szabadságra sem megy. Magyarországon az alapszabadság 20 nap, ez az életkorral és a gyerekek számával folyamatosan nő.

Túl sok a munka, sokan ezért nem mennek szabadságra Forrás: BBC

Nyugat-Európában sok a szabadság

Európa nyugati és északi államaiban sokkal jobb dolguk van a munkavállalóknak, legalábbis az Expedia.com turisztikai honlap felmérése szerint. A franciáknak, a németeknek, a spanyoloknak, a norvégoknak, a svédeknek és a dánoknak nem csak sok szabadnapjuk van, de szinte az összeset ki is veszik.

Halálra dolgozza magát

A hosszú munkanapokat, fizetetlen túlórákat bátorító munkahelyi kultúra az egyik vezető oka a mentális és fizikai betegségek kialakulásának Japánban.A japán nyelvben külön szó van arra a jelenségre, amikor valaki halálra dolgozza magát: a „karosi” fogalma az elmúlt években került be a szótárakba, amikor kiugróan magas volt a munkahelyi stressz okozta betegségek miatti elhalákozás, vagy az emiatti öngyilkosság.

Fontos a kikapcsolódás Forrás: Origo

Kompromisszum

A kötelező 5 nap szabadság, amit a japán kormány szeretne bevezetni kompromisszum eredménye. A munkáltatók szervezetei csak 3 napot akartak, a szakszervezetek viszont 8-at. Japánban elég magas, 15 a munkaszüneti napok száma, az utóbbi években a kormány ezeket a napokat elkezdte úgy rendezni, hogy hétvégék elé vagy után essenek. Japánban idén lesz először ötnapos hétvége, rögtön kettő is, egy májusban és egy szeptemberben.

A japán kormány a kötelező szabadsággal és az átrendezett szabadnapokkal egyelőre viszonylag szerény célokat tűzött ki, reményei szerint 2020-ig elérhetik, hogy az átlagos munkavállaló a szabadnapjai 70 százalékát kihasználja. A kötelező szabadságról még a héten szavaz a japán parlament.