Havi 375 milliót keresnek a világ topvezetői

Igazi aranybánya tőzsdei cég vezérigazgatójának lenni az Egyesült Államokban: a stresszt jól kompenzálhatja ugyanis az a jó pár millió dollár, amit akkor is bezsebelnek a fejesek, ha a vállalatuk nem jól muzsikál. Egy év alatt 15,7 millió dollárról 16,3 millió dollárra (csaknem 4,7 milliárd forintra) nőtt az amerikai vezérigazgatók átlagfizetése, pedig a legtöbb cég értékesítési adatában nem látni növekedést, sőt inkább visszaesést. Dől a pénz, de nem mindenki örül neki. Mégis mitől lehet ez?

Rekordhoz közelítenek a saját részvényvásárlások és az osztalékfizetések az Egyesült Államokban, a cégvezetők egyre zsírosabb fizetéseket kapnak, még akkor is, ha az értékesítés nem növekszik. Ráadásul

az alacsony hitelkamatok miatt ezt sok esetben vállalati kötvénykibocsátásokon keresztüli finanszírozás útján valósítják meg, szóval még jelentősebb adósságot is a nyakukba vesznek.

A Bloomberg adatai szerint tizenöt, nem a pénzügyi iparágban tevékenykedő amerikai vállalatból tizenegy köti össze a vezérigazgatók javadalmazását az egy részvényre jutó eredménnyel (EPS) vagy a részvényesi hozamok nagyságával (TSR), vagy mindkettővel. Ráadásul ezek a mérőszámok jelentősen javulnak, amikor a cégek saját részvény-visszavásárlásába kezdenek, pont úgy, ahogy azt az IBM vagy a Cisco is teszi, ezzel is pénzt juttatva vissza a befektetőiknek.

Mire jók a saját részvényvásárlások?

Sok esetben a cégek úgy látják, hogy a reálgazdaságban nem tudnak olyan befektetéseket (felvásárlás, terjeszkedés, kutatás/fejlesztés, stb.) eszközölni, ami jó megtérüléssel kecsegtetne. Éppen ezért úgy gondolják, hogy a vállalat saját részvényeinek vásárlása jobb hozamot biztosít, ráadásul így kvázi pénzt juttatnak vissza a részvényeseknek (az osztalékfizetés alternatívájának vagy annak kiegészítésének is szokták nevezni), hisz általában ilyenkor a részvények árfolyama emelkedik, így magasabb profitot tudnak zsebre tenni a befektetők.

Emellett a saját részvény vásárlások miatt csökken a közkézhányad, azaz kevesebb részvény érhető el kereskedési célból az adott vállalat esetén (kvázi az árfolyam is jobban mozoghat). Így ha például a cég profitja nem változik, de a forgalomban lévő részvények száma csökken, akkor az önmagában növeli az úgynevezett EPS eredményt (amihez pedig akár vezetői bónuszokat is köthetnek).

Mi ezzel a baj?

A probléma forrása viszonylag egyszerűen megragadható.

A saját részvényvásárlások és az osztalékfizetések háttérbe szorítják a vállalati hosszú távú befektetéseket

– mondta William Lazonick közgazdász, a Massachusetts Egyetem professzora. Szerinte így a vezetőket rövid távú érdekek motiválják, és kevésbé figyelnek arra, hogy jól menjen az üzlet.

„Sokan úgy keresnek pénzt, hogy közben nem teremtenek értéket” - fakadt ki a közgazdász, aki a gazdasági fejlődést és innovációt kutatja, és a Harvard Business Review című gazdasági szemlébe is írt a saját részvényvásárlások káros hatásairól.

Forrás: 123rf.com

Kereszttűzben az IBM

Tavaly például az IBM vezérigazgató 11,4 millió dolláros (azaz havi 270 millió forintos) kompenzációs csomagjának 40 százaléka kötődött a működési EPS eredményhez. Összehasonlításként, például az Intel, a Hewlett-Packard és az Oracle nem használja az egy részvényre jutó nyereséget a vezetők díjazásában.

Az IBM-et számos befektető és elemző is bírálta már annak magas, 13 milliárd dolláros saját részvény-visszavásárlási programja miatt (ez a negyedik legnagyobb az USA-ban). Holott

sokkal inkább a vállalat új fejlődési irányaira kellene koncentrálni,

például arra, hogy miképpen alakítson ki stabil pozíciókat a felhőszolgáltatások piacán.

Óriási a kontraszt, ha megnézzük, hogy 12 egymást követő negyedévben is csökkentek az IBM értékesítési számai, a működési EPS eredmény mégis 9 negyedéve növekszik - köszönhetően a részvényvisszavásárlási programnak.

Erre már lépni kellett. A technológiai óriás talán valamit meghallott a bírálatokból, mivel idén 'csak' 6,3 milliárd dollárt kíván saját részvény-visszavásárlásra fordítani, ami az elmúlt 11 év legalacsonyabb szintje.

Ginni Rometty, az IBM vezérigazgatója Forrás: Getty Images

A részvényes-barát verzió

A teljesítményfüggő bérezést régóta részvényes-barát megoldásnak tartják, amely arra ösztönzi a vezetőket, hogy szilárd alapokra helyezzék az irányított vállalatot. A Warren Buffetthez hasonló befektetőknek mindig is tetszettek az ilyen ösztönzők, abban az esetben, ha a részvények alulértékeltek voltak. De most a saját részvény-visszavásárlás és az osztalékfizetés úgy növeli az EPS és TSR nagyságát (emelve ezzel a bónuszokat is), hogy a vállalati értékesítések csökkennek.

Azzal, hogy az iylen jellegű részvényesi érték került középpontba, „feszültséget okozott a vállalati magatartás és a vezetők javadalmazása között” – mondta Nick Hanauer, a Second Avenue Partners nevű kockázati tőke cég társalapítója.

Lehet másképp is csinálni

A Johnson & Johnson meg tudta mutatni, hogyan lehetséges mérőszámként úgy beépíteni a javadalmazásba az egy részvényre jutó nyereséget (EPS), hogy abban kiszűrjék az ilyen egyszeri, rendkívüli hatásokat. Ők egyszerűen nem veszik figyelembe a saját részvény-visszavásárlás miatti EPS hatásokat, ha azok 1 százalékkal jobban növelik azt.

Dől a pénz

Az IBM mellett más tech óriások (Cisco, Xerox) is használják az egy részvényre jutó eredményt a vezetők fizetésére, ráadásul úgy, hogy visszaesés tapasztalható a vállalati eladásokban az elmúlt években.

A Cisco távozó vezérigazgatója, John Chambers például 16,5 millió dolláros (azaz havi 391 millió forint) fizetést kapott tavaly, persze előtte azért ő is kijárt egy 9,5 milliárd dolláros saját részvény-visszavásárlási programot (nyolcadik legnagyobb a tengerentúlon), holott az árbevétel 3 százalékkal esett vissza - ez volt az első visszaesés a válság óta. Chambers ebben a hónapban adja át az irányítást Chuck Robbinsnak.

A saját részvény visszavásárlások tekintetében az amerikai vállalatok TOP15-ös listája (nem pénzügyi ágazat) Forrás: Bloomberg

Az Apple visz mindent

Az okostelefonokat gyártó óriás dúskál a készpénzben (előző negyedévben 193 milliárd dolláros készpénztartalék), így tavaly is könnyedén tudott a saját részvény visszavásárlási toplista élére kerülni 45 milliárd dolláros programjával. Carl Icahn milliárdos befektető nem csak tavaly követelte ki, hogy az Apple juttasson vissza több pénzt a részvényeseknek, idén is ezért harcol, pedig többen is bizonytalan állásponton vannak azon a téren, hogy az iPhone gyártója tud-e még olyan új, innovatív termékekkel kijönni, amelyek növelik az értékesítést.

Az Apple tavaly 11,1 milliárd dollár osztalékot fizetett ki, miközben 16 milliárdot költött kutatás-fejlesztésre és tőkeberuházásokra. Idén április végén pedig azzal lepte meg a piacot az okostelefon-gyártó, hogy

200 milliárd dollárra növelni a készpénz-visszajuttatási programjának keretét az eddigi 130 milliárdról.

(A fenti összeg kb. 57 ezer milliárd forintnak felel meg, ami megközelítőleg kétszerese a magyar GDP-nek.)

Ráadásul ebből 140 milliárd dollár fog jutni a saját részvényvásárlásokra az eddigi 90 milliárd dollár helyett, másrészt 52 centre emeli meg az Apple részvények után járó negyedéves osztalékot. A program 2017 márciusáig tart.

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója 9,2 millió dollárt keresett 2014-ben. Forrás: AFP/Justin Sullivan

Hozzá kell tenni, hogy az Apple nem az egy részvényre jutó nyereség alapján számolja ki vezérigazgatójának, Tim Cooknak a fizetését, hanem más mérőszámot használ.

Cook fizetése a 2014-es pénzügyi évben 9,2 millió dollár volt, persze a vállalat eladásai és nettó eredménye is 7 százalékkal nőtt.

A Disney a legbőkezűbb

Miután 2012-ben a Disney részvényesei, köztük a kalifornia állami iskolák tanárainak nyugdíjalapja is megtámadta a vezérigazgató fizetését, a világ legnagyobb szórakoztató vállalata teljesítmény alapúra módosította az igazgató fizetését, így abba az egy részvényre jutó nyereség is beleszámít.

Azóta Bob Iger fizetésének fele attól függ, hogy a teljes részvényesi megtérülés hogyan viszonyul az S&P 500-as index teljesítményéhez, a fennmaradó részt pedig az teszi ki, hogy az egy részvényre jutó nyereség hogyan növekszik az indexhez viszonyítva.

Bob Iger, a Disney vezérigazgatója a hongkongi Disneylandben Forrás: Getty Images

Az egy részvényre jutó nyereség most Iger javadalmazásának rövid- és hosszú távú tényezője is, aki tavaly összesen 46,5 millió dolláros fizetést vitt hazat.

A Disney tavaly 6,5 milliárd dollárt költött saját részvény-visszavásárlásra és több mint 1,5 milliárdot az éves osztalékra. Eközben az értékesítés 8 százalékkal, a nettó eredmény pedig 22 százalékkal nőtt.

Nem mindenki örül az aranybányának

A bevételek alapján rangsorolt 350 legnagyobb amerikai cég vezérigazgatóinak átlagos fizetése tavaly 15,7 millió dollárról 16,3 millió dollárra nőtt az Economic Policy Intézet adatai alapján.

Összességében a nem pénzügyi amerikai vállalatok mintegy ezer milliárd dollárnyi részvényt vásároltak vissza és osztalékot fizettek ki 2014-ben. GDP arányosan ez az eddigi legmagasabb kifizetések között van.

Azonban nem minden befektető örül az aranybányának. A Black Rock alapkezelő - amely a legtöbb nagyvállalatban tulajdonnal rendelkezik - vezérigazgatója, Laurence D. Fink nemrégiben levélben kérte fel az S&P 500 indexben szereplő vállalatok vezérigazgatóit, hogy fogják vissza a saját részvény-visszavásárlásokat, ha azok sértik a hosszú távú részvényesi érdekeket.

Manapság nem minden vállalati vezető tartja kötelezettségének, hogy a befektetők érdekeit figyelembe vegye

– írta áprilisi levelében Fink.

Összegzés

A vállalati saját részvény-visszavásárlásoknak rengeteg oka lehet és számos tényezőtől függ, hogy egy ilyen folyamat eredményeképp teremt-e részvényesi értéket. Egyáltalán nem mindegy például, hogy milyen pénzt költ erre. Lehet, hogy túl sok pénze van, de hitelt is felvehet erre a célra (a mostani alacsony kamatok mellett). Lehet, hogy azért vesz saját részvényt, mert nem talál jó beruházási lehetőséget. Lehet az osztalékhoz képest a részvény-visszavásárlásnak adóelőnye is. Végül nem mindegy, hogy milyen áron veszi a részvényeket a vállalat.

Összességében elmondható, hogy hosszú tőzsdei árfolyamemelkedések idején, vége felé a cégek sokkal bátrabban vásárolnak saját részvényeket, míg jelentős esések után általában csökkent ezek nagysága. Az elmúlt időszakban rekordot döntenek a saját részvény-visszavásárlások, az S&P 500 vállalatok 85 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ami akár intő jel lehet.