A látogatás egyik fő célja, hogy Kína egyértelműen mutassa megnövekedett szerepét a regionális biztonság védelmezőjeként, illetve az infrastrukturális és fogyasztói erőforrások biztosítójaként – írja a Bloomberg. A világ második legnagyobb gazdasága egyébként 100 millió dolláros katonai segítséget ígért az Afrikai Uniónak, egy gyalogsági zászlóaljjal támogatja a békefenntartó törekvéseket Dél-Szudánban, valamint fregattok telepítésével segíti a harcot a kalózok ellen Szomália partjainál.
Mindezek egyértelműen arra utalnak, hogy Kína átgondolja a prioritásait Afrikában. Emellett világos jelét adják annak, hogy
a világ második legnagyobb gazdaságának részvétele egyre megkerülhetetlenebb a kontinens konfliktusainak megoldásaiban,
tekintettel Kína növekvő szerepvállalására – mondta Lyle Morris, a RAND Corp. munkatársa.
A jelenlegi lépések egy szélesebb körű elmozdulást is jeleznek a kínai politikában. A vezetés ugyanis láthatóan erőteljesebb geopolitikai befolyásra törekszik, fenntartva ezzel együtt az évtizedek óta tartó fogadalmat, hogy Kína nem avatkozik be más országokban. A kínai befektetések egyik legfontosabb területének számító Afrika azonban most illusztrálhatja, hogy Kína miképpen igyekszik a jövőben globálisan egyensúlyozni, ahogy bővülnek a gazdasági érdekei.
A várakozások szerint egyébként Hszi a nemzetközi szervezetek keretein belül biztosít majd katonai támogatást Afrikában.
Mindazonáltal a kínai gazdasági szerepvállalással kapcsolatban komoly kérdések is felmerültek ez idáig. Egyrészt azzal kapcsolatban, hogy mennyire fair módon bonyolítják az infrastrukturális erőforrások kereskedését, másrészt, hogy milyen mértékben foglalkoztat helyi lakosokat a több mint 2 500 Afrikában működő kínai vállalat. Amellett, hogy mindezek némileg megkérdőjelezik, Kína mennyire elkötelezett a kontinens hosszú távú fejlődésében, az is problematikus, hogy mekkora kockázatnak teszi ki a saját munkásait. Nagyjából ugyanis
2 millió kínai dolgozik Afrika leginstabilabb területein, akik biztonsága folyamatosan kockán forog.
Kína megújuló szerepvállalását támaszthatja alá az is, hogy noha Afrika legnagyobb kereskedelmi partnerének számít (tavaly a kétoldalú áramlások meghaladták a 220 milliárd dollárt), a befektetések üteme lelassult. A kínai Kereskedelmi Minisztérium múlt hónapban azt közölte, hogy az ország afrikai befektetései több mint 40 százalékkal zsugorodtak 2015 első felében.
Az elnök „új gondolatokat, új politikát és új ötleteket” fog előterjeszteni a szorosabb afrikai kötelékek érdekében – mondta csütörtökön a kínai külügyminiszter újságíróknak. Hszitől azt várják, hogy tanácskozni fog egy gyorsvasúthálózat építési terveiről Nigériában a helyi légiközlekedési kapcsolatok és autópályák kérdésén kívül.
Mindemellett a kínai elnök egy keddi publicisztikájában arról számolt be, hogy Dél-Afrikában együttműködésre törekszik majd az energia, a pénzügyek, az infrastruktúra, a humán erőforrások kérdésében, valamint tengerészeti és termelőkapacitási ügyekben.