Nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középméretű gyártóknak is lépést kell tartani a globális versenyben. Ezt segíti, hogy a kollaboratív robotok, vagyis kobotok kifejlesztése mindenkinek elérhetővé tette az automatizálást. A könnyűipari robotokra immár termelési asszisztensként tekintenek:
közvetlenül az emberrel tudnak dolgozni, rugalmasak,
könnyen kezelhetőek és költséghatékonyak. A monstrumok helyett, melyekhez jobb, ha nem megy közel az ember, ezeké a könnyűrobotoké lehet a jövő. A Universal Robots robotikai vállalat segítségével gyűjtöttük össze, hogy mik a lehetőségek ezen a téren a magyar kkv-szektorban.
A vállalat közleménye szerint a cél nem munkahelyek feleslegessé tétele, hanem támogatni a szakembereket feladataik elvégzésében, és hatékonyabbá tenni folyamatokat. Az ipari robotok globális értékesítése 2018-ra évente várhatóan átlagosan 15 százalékkal fog nőni – derül ki a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2015-ös jelentéséből. 2014-ben több mint 200 ezer ipari robotot telepítettek a világon, ami 15 százalékkal több a 2013-asnál. 2017 végére a gyárak szerte a világban 2 millió robotnak adnak majd otthont.
Mi a kollaboratív robot?
A kollaboratív robotok bevezetése jelentheti a legújabb forradalmat az automatizálás területén. Az új generáció, mely a kobot (cobot) nevet kapta, paradigmaváltást hoz a gyáriparban azzal, hogy folyamatosan új utakat keres a termelési folyamatok optimalizálására és fejlesztésére. Olyan feladatköröket vállal át emberi munkatársától, ahol nehéz tárgyakat, alkatrészeket kell mozgatni, kényelmetlen, nem ergonomikus környezetben, a lehető legnagyobb pontossággal. Alkalmazása csökkenti az összeszerelő munkások nehéz, ismétlődő munkavégzése közben történő húzódásos sérüléseinek a számát, és növeli a minőséget és a termelékenységet a sorok közt.
Amikor egy kisvállalat mérlegeli, hogy beruházzon-e egy robot üzemeltetésébe, először azt érdemes végiggondolni, hogy vannak-e olyan feladatok, amelyeket egy kollaboratív robot segítségével gyorsítani, optimalizálni tudnak. Akár azzal, hogy egy robotkar gyorsabban dolgozik, akár azzal, hogy éjszaka, felügyelet nélkül is tud haladni a munkákkal, vagy esetleg a minőséget tudja javítani - véli Slavoj Musílek, az Universal Robots közép-kelet-európai régiós vezérigazgatója. Illetve akkor is előnyös, ha
a kollégák hasznosabb, komplexebb munkákat végezhetnének,
amíg a robot például a megmunkálásra váró elemeket helyezi be a gépbe.
„Mivel folyamatosan látjuk, hogy újabb és újabb, sokszor egészen meglepő alkalmazási módokat találnak a felhasználók, iparágakat nehéz említeni, ahol érdemes használni a robotokat.
A kulcsmomentum a sorozatgyártások gyorsítása és optimalizálása,
a magas precizitást igénylő munkák folyamatos színvonalon történő teljesítése, valamint a veszélyes, egészségtelen, ergonómiailag kedvezőtlen feladatok átadása a robotoknak” – teszi hozzá Musílek. Ezek alapján a legnagyobb felhasználók az autó-, fém-, elektronikai és élelmiszeripar, valamint az ital-, gumi- és műanyaggyártás. Találunk viszont alkalmazót az egészségügyben és a laborokban, az oktatási és kutatóintézményekben és az építőiparban is.
A 10 munkatársat foglalkoztató bajor fém- és gépipar cég, a Thiele nemrég az automatizálás mellett döntött, hogy új munkatárs alkalmazása nélkül bővítse termelését. A megoldás egy 18 kg-os robotkar lett különleges gripperrel, valamint intuitív grafikus felhasználói felülettel (GUI), amely minden alkalmazottnak lehetővé teszi a könnyű használatot. Mára éjszakánként minden kis szériában történő, programozható szerszámgéppel végzett marással kapcsolatos feladatot a robot lát el emberi közreműködés nélkül. Kinyitja a kapukat, behelyezi a nyersanyagot, rögzíti a gépsatuba, a marást követően az elkészült terméket kiveszi, és félreteszi. Ezzel
mentesíti a dolgozókat a monoton munkák elvégzése alól,
és munkaerőt szabadít fel a jóval komplexebb feladatok ellátásához.
A német BOOG Machining Company alkatrészek kis szériában történő marására, esztergálására és megmunkálására specializálódott. A kisméretű alkatrészek (kevesebb, mint 5 kg) kezelése miatt egy olyan robotot választott, amely három óránként megtölti és kiüríti a megmunkálógépet, ahelyett, hogy a korábbiakhoz hasonlóan valakinek folyton szemmel kelljen tartania azt. A robot egyúttal segít megelőzni a munkahelyi sérüléseket, mivel olyan kicsi, ugyanakkor éles alkatrészeket mozgat meg, amelyek könnyen tudnak sérülést okozni, ha valaki rosszul nyúl hozzájuk.
Ezen felül természetesen ott vannak az anyagiak is, ami szintén fontos szempont. Minden cégnek érdemes kiszámolni, hogy egy robot munkába állításával várhatóan mennyivel tudja növelni a bevételét (pl. több megrendelés teljesítésével, gyorsabb munkával stb.), és ezek alapján mennyi idő alatt térül meg a robot telepítése. Ez ugyan cégenként eltérő, elmondható, hogy
átlagosan 195 napra, illetve 6-12 hónapra van szükség a megtérüléshez.
A beruházás összege minden esetben attól függ, hogy milyen feladatra fogják használni a robotot, az alkalmazásbeli különbségek látványos különbséget jelentenek a végösszegben is. Általánosan azt lehet mondani, hogy
a teljes költség 25-50 ezer euró között mozog,
melynek jellemzően a fele, vagy annál valamivel kevesebb magának a robotkarnak az ára. A munka vagy a teljes robotikai megoldás komplexitásától függően a végleges ár rendkívül változékony.
A magyar piacon az utóbbi két évben, 2013-ban és 2014-ben csökkent a roboteladások száma, 2014-ben 534 egységet értékesítettek. Az is látszik viszont, hogy a változás iparágtól is függ, hiszen például a gumi- és műanyaggyártás területén Magyarországon többen vásároltak robotot 2014-ben, mint egy évvel korábban, míg az autóiparban csökkenés tapasztalható.
A Universal Robots forgalmazói által tapasztaltak alapján
a magyar cégek viszonylag nyitottak, különösen az autó- és fémiparban,
valamint az imént is említett műanyaggyártásban. A nyitottságuk nagyban függ attól, hogy a feladatot mennyire látják megvalósíthatónak a robottal, és természetesen attól, hogy meglátásuk szerint megtérül-e a befektetés.
A legfontosabb szempont a fejlesztésben és az új elvárások esetében is egyértelműen a biztonság. Ahhoz, hogy ember és robot védőkerítés nélkül dolgozhasson együtt, szükséges egy, a teljes rendszerre kiterjedő kockázatfelmérés, mely megfelel az aktuális irányelveknek és DIN-normáknak. Ezek
a normák, szabályok azonban még mindig a hagyományos ipari robotokhoz igazodnak.
Ebben az esetben helyénvaló erőltetni a normafejlődést, hogy az egyértelmű igény és a fejlődő technológia mellett az ember-robot együttműködés keretfel-tételeit is megteremtsük.
Ha visszapillantunk a történelembe, világossá válik, nem először tágítják ki egy piac alapvető változásai az addigi szabályozás határait. Amikor az első, igazán lassan haladó autók megjelentek Nagy-Britanniába kiépítetlen útjain, még a „Red Flag Act” volt érvényben. A jármű előtt egy férfi gyalogolt vörös zászlót lengetve, hogy az automobil egy járókelőt se sodorjon veszélybe. A módszer nem volt sem hasznos, sem pedig nagy tömegben megvalósítható.
Az autók elterjedéséhez hasonló folyamat megy végbe napjainkban az ipari robotok piacán is.
A nagy érdeklődés irántuk jelzi a piaci keresletet, ezzel egy időben azonban a robotok iránti új követelmények kitolják az eddigi normák és szabályozások határait. Azt azonban, hogy milyen, vagy hogy néz ki egy biztonságos könnyűipari robot, sehol sem határozták még meg pontosan.