Már a szaúdi jólét is veszélybe kerülhet

Az Aramco olajfinomító a szaúd-arábiai Dahranban

Miközben minden nap lehet találkozni olyan hírekkel, hogy egyes gazdaságokat miként sújt az alacsony olajár, a világ legnagyobb olajexportőr országában ebből tulajdonképpen semmit nem lehet érezni. Szaúd-Arábia ugyanis olyan politikát folytat, hogy az átlagos háztartások vidáman fenntarthassák a megszokott magas életszínvonalat. Mindez azonban egyre nagyobb kockázatot is jelent.

A szaúdi politika egyik alapeleme, hogy az olajár csökkenésével a királyság vezetői inkább magas deficitet halmoznak fel, mint hogy kockáztassák az ország társadalmi stabilitását - írja a Bloomberg. Egyre jönnek azonban a figyelmeztetések, melyek arra utalnak, hogy ez hosszú távon fenntarthatatlan.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például azzal számol a költségvetési rés idén meghaladja a teljes nemzeti kibocsátás 20 százalékát, és ezen a szinten a szaúdi megtakarítások 5 éven belül el is fogynának. Ezzel párhuzamosan pedig Standard & Poor’s nemrégiben vissza is vágta az ország hitelminősítését. Annak ellenére pedig, hogy napjainkban a szaúdi vezetés igyekszik visszafogni a különböző projektek kiadásait, továbbra is

ügyelnek arra, hogy az átlagember semmit ne érezzen a szigorításokból.

Tartós jólét

Mindezt jól mutatja, hogy amikor idén Salman király átvette az uralkodást, januárban kéthavi fizetésbónuszt osztott ki minden állami alkalmazottnak egy 30 milliárd dollár értékű csomag keretében.

Szaúd-Arábia egyre nagyobb lendülettel csúszik bele a magas deficitbe, elkendőzve így a gazdasági lassulás hatásait. Forrás: AFP/Fayez Nureldine

Mindeközben a 630 milliárd dolláros gazdaságban az átlagos havi kiskereskedelmi eladások átlagosan több mint 10 százalékos emelkedést mutattak az idén – a szeptemberi 3,5 százalékos csökkenés is csupán egy vallási ünnepnek tudható be, melynek során az ország napokra leállt.

Ennek a piaci hatása is érződik, mivel bár a szaúdi kiskereskedelmi vállalatok részvényei csökkenésnek indultak tavaly júniusban az olajár zuhanásával, még így is tartják a lépést a feltörekvő piaci papírokkal általában, és felülteljesítik a hazai építőipari szektort.

Nem mellékesen a királyság jelentős üzemanyag támogatásokkal és az alacsony energiaárral segíti az ország jólétét.

Idén összesen 52 milliárd dollár mehet el csak az üzemanyag támogatásokra, ami a GDP 8 százalékát teszi ki. Az IMF szerint egyébként Szaúd-Arábia a világon a negyedik az egy főre jutó üzemanyag támogatások tekintetében Katar, Luxemburg és Kuvait után.

Növekedés és illúzió

Mindez azonban egyre nagyobb deficitet jelent a szaúdi gazdaságnak, melynek hatásairól erősen megoszlanak a vélemények. Miközben az IMF úgy számol, hogy Szaúd-Arábia államadóssága 2020-ra elérheti a GDP-arányos 33 százalékot, a szaúdi vezetés inkább optimista. A szaúdi külügyminiszter, Adel al-Jubeir a napokban úgy nyilatkozott egy konferencián, hogy a szabályozói reformok és a szabadabb piacok kulcsfontosságúak voltak a növekedésben a közelmúlt turbulenciái alatt, ráadásul a végén vannak egy jelentős infrastrukturális beruházásnak. Az elmúlt 12 évben pedig jelentős pénzügyi tartalékokat halmoztak fel – mondta.

Alwaleed bin Talal szaúdi herceg magán Boeing 747-es repülőgépének belseje (részlet) Forrás: Bloomberg via Getty Images

Kiemelte, a magas közkiadások ellenére még mindig Szaúd-Arábia bír a legalacsonyabb GDP-arányos adóssággal az Öböl-országok között, és az idei évben kezelhető lesz a deficit. Az látszik azonban, hogy

Szaúd-Arábia egyre nagyobb lendülettel csúszik bele a magas deficitbe, elkendőzve így a gazdasági lassulás hatásait.

Miközben ugyanis 2011-ben még 10 százalékkal bővült éves szinten a gazdaság – köszönhetően akkor Abdullah király 130 milliárd dolláros programjának, mellyel az Arab Tavasz hatásait igyekezett elhárítani –, addig tavaly már csak 3,5 százalékos volt a növekedés. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint pedig idén ez már csak 3 százalékos lehet.