Indul a nagybevásárlási szezon

Köln, 2006. december 16. Hatalmas tömeg hömpölyög a kölni bevásárlóutcán, a Hohe strassén 2006. december 16-án. (MTI/EPA/ROLF VENNENBERND)

Közeledik az év vége, és ez azt jelenti a pénzügyi világ számára, hogy indul a bevásárlási szezon. A Fekete Péntek már hazánkban is megjelent a nagy leértékeléseivel, azonban egyes vállalatok még így is hatalmas profitokat keresnek a termékeiken. Néhány esetében nagyon látványos a túlárazás, amelyre a befektetőknek is érdemes lehet odafigyelniük.

Az év végéhez közeledve jönnek az ünnepek, a hatalmas leértékelések, valamint az Egyesült Államokban hatalmas népszerűségnek örvendő, de már hazánkban is megjelent Fekete Péntek. Ilyenkor brutális akciókkal csalogatják a boltokba a vásárlókat, hiszen ki tudna ellenállni például egy 90 százalékos leértékelésnek?

Mindazonáltal fontos látni, hogy milyen értékek vannak a termékek mögött. A haszonkulcsok például kiválóan rávilágítanak arra, hogy az átlagos vásárlóknak mekkora extraköltséget kell fizetniük ahhoz képest, amennyiért a gyártó valóban előállította a terméket.

A MarketWatch publicistája megvizsgált néhány olyan vállalatot, amely erősen érintett a nagy vásárlási időszakokban, és a versenytársaihoz képest látványosan magas haszonkulcsokkal dolgozik.

Apple

Természetesen egyetlen cikk sem jelenhet meg az ünnepek témájában az Apple nélkül, amely részben legendásan magas áraival tartja fenn prémium termékeinek pszichológiai vonzerejét. Mindazonáltal a számok azt mutatják, hogy a versenytársakhoz képest igencsak túlárazottak az almás műszaki cikkek.

Forrás: Origo

Amennyiben megnézzük az Apple szeptemberig tartó éves eredményét, az látszik, hogy 234 milliárd dolláros bevétel és 140 milliárdos költségek mellett

durván 93 milliárdos a bruttó profit, 41 százalékos bruttó haszonmarzs mellett.

Ez azt jelenti, hogy minden 1 dollár, amelyet valaki az Apple termékre költ, 0,6 dollár értékű kézzelfogható terméket jelent.

Ebben persze nincs benne például a kutatás-fejlesztés vagy a hirdetés, de a 0,6 dollár különösen alacsony, figyelembe véve a vállalat prémiumait. Összehasonlításképpen az olyan versenytársak, mint a HP 24 százalékos bruttó marzsot tudhat magáénak, míg a Samsung közel 37 százalékot, a Dell pedig mielőtt elhagyta volna a tőzsdét 19 százalékon állt.

Nike

A Nike szintén olyan vállalat, amely híres arról, hogy magasan árazza a termékit, megfelelő reklámozás mellett. A Kínában gyártott 200 dolláros Air Jordanről például egyes források azt állították, hogy valójában csupán 16 dollárba kerül. Megnézve a 2015 májusáig tartó éves teljesítményt, a vállalat 30 milliárd dolláros bevételt generált 16 milliárdos költséggel párhuzamosan, ami 14 milliárdos nyereséget jelent, 46 százalékos bruttó marzs mellett.

Mindazonáltal az elemző szerint a Nike sem jelenti éppen a legjobb üzletet, mivel az Adidas például 48 százalékos marzsot ért el, míg egy másik versenytárs, a Skechers 45 százalékosat.

A Nike sem tartozik az olcsó termékek közé Forrás: AFP/Getty Images

Hermès

Ha valaki onnan szeretne indítani, hogy megkeresi a legmagasabban árazott termékeket egy bevásárlási szezonban, akkor a Hermès nem jelent nagy mellélövést. A luxuscikkekben utazó vállalat ugyanis igen népszerű, és megfelelően drága divatcikkeket gyárt.

Noha sokak álma például egy Hermès táska, látni kell, hogy a vállalat 66 százalékos haszonmarzzsal dolgozik. Persze a szektor más szereplői sem panaszkodhatnak. Az olyan márkák, mint a Louis Vuitton mögött álló LVMH például szintén 64 százalékos marzsot tudhat magáénak.

A divat és luxuscikkek is igen népszerűek Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Lego

Külön érdekesség a Lego esete, amely mára a világ legnagyobb játékgyártójává lépett elő. Világos ugyanis, hogy a Lego népszerűsége töretlen, és a gyűjtők számára is komoly lehetőségekkel kecsegtetnek egyes darabok, de mégis az látszik, hogy a Lego igen komoly haszonréssel dolgozik ahhoz képest, hogy lényegében színes kockákat árul.

Az elemzés kiemeli például, hogy

a 2014-es éves jelentésükben 72 százalékos bruttó haszonmarzsról számoltak be, ami valóban lenyűgöző.

Ráadásul többek között a munkaerőt és a kutatás-fejlesztést is magában foglaló működési marzs 34 százalékos volt, ami szintén igen szembetűnő.

Összevetésképpen a Hasbro 54 százalékos bruttó haszonmarzsot tudhat magáénak, mindössze 15 százalékos működési marzs mellett. A Mattel esetében ez 49 és 10 százalék. Vagyis bár a Lego termékei komoly népszerűséggel bírnak, mindezen igen nagyot is kaszál a vállalat.

A Lego-kaland Forrás: InterCom

A befektetői szempont

Mindazonáltal befektetőként más szemszögből is lehet nézni a fenti számokat. Minél magasabb ugyanis a haszonmarzs, annál magasabb a lehetséges hozam a befektetésen, különösen osztalék formájában. Noha a fenti vállalatok közül számos termékei túlárazottak lehetnek önmagukban, ezt a befektetők gyakran meg is hálálják, ha az osztalékokra kerül a sor. A Hasbro a nyereségének mintegy 60 százalékát fizeti ki osztalék formájában, míg az Apple esetében ez 25 százalék. Vagyis az elemző szerint a nagybevásárlási szezonban egyes esetekben jobban megéri részvényt ajándékozni, mint túlárazott játékszereket.