Érdemes még a dollárra fogadni

A nullához közelítő kamatkörnyezetben ritkán találunk kiugró eredményeket. Akik azonban az elmúlt évben a dollárra fogadtak, jó esetben akár kétszámjegyű hozamot is zsebre tehettek. Nem árt azonban az óvatosság, a devizapiac az egyik legkockázatosabb terep.

„Hosszú távú, trendszerű dollárerősödési folyamatról beszélhetünk, ami már korábban elkezdődött, és 2016-ban tovább folytatódik” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki jövőre 315 forintos árfolyamot tart reálisnak a zöldhasúval szemben. Saághy Pál, az Equilor vezető üzletkötője egy extrém együttálláskor akár egy 330 forintos kurzust sem tart kizártnak.

A régi szép idők

„Utoljára 2015 elején tapasztalhattunk 262 forintos dollárárfolyamot. 2014 év végén még 250 forintos szintet is láthattunk, sőt 2014 májusában járt 220 alatt is a kurzus, ami egyrészt az akkori erős forintnak és a még gyengélkedő dollárnak tudható be” – emlékeztet az Equilor szakértője.

Ha valaki ekkor bevásárolt a zöldhasúból, közel 30 százalékos hozamot ért el.

Az erős ingadozások miatt a bankközi devizapiacon a befektetők ennek többszörösét is megkereshették az időszakos csúcsok és mélypontok közötti dollár vételek és eladások révén.

Az USDHUF árfolyammozgása 2013 decembere óta Forrás: Investing.com, Investor.hu

Az erős piaci mozgásokat elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelési szándékával kapcsolatos várakozások befolyásolták. A pénzpiaci szereplők tavasszal szinte biztosra vették, hogy az év második felében lép a Fed. A bizakodó hangulatot jól mutatta, hogy a dollár-forint árfolyam márciusban rövid időre áttörte a 290 forintos gátat.

Kína bekavart

Júliusban a legfontosabb kínai tőzsdeindex (Shanghai Composite) összeomlásakor a piac egy időre megreccsent: a zöldhasú kurzusa egészen 270 forintig süllyedt, köszönhetően annak is, hogy az amerikai jegybank szigorítása (2006 óta először) bizonytalanná vált és általános dolláreladási hullám indult. A kínai gazdaság vészes belassulása okozta pánikból azonban viszonylag hamar kilábalt az amerikai pénzpiac.

Szeptemberben a Fed ugyan elhalasztotta a mértékadó kamatláb emelését, de az októberi ülésen a decemberi monetáris szigorítás újra terítékre került.

A 220 körüli dollár-forint árfolyam már a múltté. Fotó: Nagy Attila [origo]

Pálfordulás

Az amerikai központi jegybank a makrogazdasági mutatóktól tette függővé az emelést. A múlt pénteken napvilágot látott munkaerőpiaci mutatók – nem mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma – várakozásokon felül teljesítettek.

A befektetők többsége azzal számol, hogy a Fed karácsony előtt meghúzza a ravaszt.

A szinte borítékolható monetáris szigorítás híre tovább tolta a dollár kurzusát felfelé. A zöldhasú árfolyama múlt pénteken újra átlendült a 290 forintos lélektani határon. Ezzel közel 14 éves csúcsot döntött meg, hangsúlyozta Saághy. Az Equilor szakértője már decemberben sem tartja elképzelhetetlennek a 300 fölötti dollárárfolyamot.

Akik dollár erősödésére spekulálnak, jól járhatnak”

– mondta Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfólió menedzsere.

Az MNB-nek nem érdeke az erős forint. Fotó: Bielik István - Origo

Mielőtt fejjel a falnak mennénk

Az OTP szakembere azonban figyelmeztet, nemcsak a Fed kamatemeléssel kapcsolatos várakozások erősítették a dollárárfolyamot, hanem az EKB eurogyengítő lépései is (tudniillik eltérő pályán mozog a két jegybank, így a dollár javára elmozduló kamatkülönbözet is felfelé hajtja a zöldhasú árát). A Magyar Nemzeti Banknak nem érdeke a devizatartalék átértékelésén keletkező eredmény miatt egy erős forint, véli Boér Levente. A gyenge forint tolja a magyar exportot.

Mielőtt mindenki átnyergelne az amerikai részvénypiacra,

a portfólió menedzser egyenesen eltanácsol a tengerentúli részvényektől.

Szerinte az amerikai részvénypiac túl van egy nagy ralin, és a papírok értékelsége feszített, ráadásul az erős dollár nem tesz jót a cégek nemzetközi versenyképességének.

Forrás: AFP/Adek Berry

Kinek jó, és kinek rossz az erős dollár?

Érdemes kitérni arra, hogy még azon nagy amerikai multinacionális cégeknek sem segített a folyamatos dollárerősödés, amelyek árbevételük nagyobb részét az USA-n kívülről szerzik, hiszen ebben az esetben kevesebb pénz folyik be hozzájuk. Így hiába nyernénk az esetleges dollárerősödésen, a másik oldalról a kedvezőtlen vállalati folyamatok miatt (csökkenő árbevétel) a részvényárfolyam lemorzsolódása elviheti a nyereségünket. Ennek megfelelően ha amerikai részvények vásárlásán gondolkodunk,

inkább olyan vállalatok papírjait keressük, amelyek a bevételeik nagyobb részét odahaza, tehát az Egyesült Államokon belül szerzik.

Persze a befektetésekben jártasabb olvasónak az is eszébe juthat, hogy akkor érdemes olyan európai vagy globális vállalatok részvényeiben gondolkodni, amelyeknek például a legfontosabb célpiaca az USA, hisz az erősödő dollár miatt nagyobb exportbevételre tudnak szert tenni.

Ha mindent figyelembe veszünk, akkor talán az egyik legegyszerűbb megoldás dollárt tartani megtakarításaink között (akár egy banki devizaszámlán keresztül is), vagy olyan befektetési alapokat választani, amelyek tudnak ebből a zöldhasú erőből táplálkozni.

Valutába vándorolnak a megtakarítások

Nagyot ugrott az elmúlt egy évben a háztartásoknál lévő valutaállomány. Míg tavaly június végén a még csak 114 milliárd forintnak megfelelő összeg volt a lakosságnál lévő külföldi fizetőeszközben lévő készpénz, az idén az év közepén már 306 milliárdra duzzadt ez az összeg. Ilyen volumenben utoljára a pénzügyi válság idején tartottak valutát a magyar háztartások. Érdemben hízott a bankszámlákon lévő devizabetét is: ennek összege forintban 886 milliárdról 981 milliárdra nőtt egy év alatt.

De ahogy már fent is olvasható volt,

érdemes most inkább a kivárásra játszani a részvénypiacokat illetően,

mivel jelentős emelkedésen vannak túl a piacok, és a kockázatok sem enyhültek.

"A Fed-döntés a részvényárfolyam-emelkedés ellen hathat” – világít rá Saághy. A monetáris szigorítás a kockázatos részvények helyett a biztonságosabb államkötvények felé tereli a befektetőket.