Amikor értelmetlen a megtakarítás

A világ jól ismert klasszikus pénzügyi törvényei már nem működnek. A hagyományos modell, miszerint iskolába járunk, munkát szerzünk, keményen dolgozunk, és hosszú távú megtakarításban gondolkodunk, immáron a múlté – mondja az amerikai sikerszerző, Robert Kiyosaki. Meglátása szerint az Y generáció számára egyre kevésbé értelmes dolog a hosszú távú megtakarítás.

A megtakarítók ma a vesztesek"

– állítja a CNBC-nek adott interjújában Kiyosaki, a Gazdag papa, szegény papa című könyvek szerzője. Számos szülő még mindig azt mondja a gyerekeinek, hogy takarékoskodjanak, de minek takarékoskodnánk, ha a jegybankok úgyis öntik a pénzt a piacra – teszi fel a kérdést a szerző.

Az adósok nyernek?

Kiyosaki ráadásul nem a levegőbe beszél, ő maga sem teszi félre a pénzt. „Amikor fiatal voltam, 15 százalékos kamatot kaphattam a pénzemért, ma örülök, ha ez eléri az 1 százalékot” – mondja. Hozzáteszi, „én magam adós vagyok, kölcsönt veszek fel, mert ingatlanban utazom. Vagyis 2,5 százalékon kapok pénzt, és nemrég refinanszíroztam 300 millió dollárt 2,5 százalékon. Az adósok ma nyernek, a megtakarítók pedig veszítenek” – hangzik az elsőre meglepőnek tűnő kijelentés.

Egyébként ez valószínűleg nem az a szint, ami elérhető egy átlagos amerikai lakásvásárlónak, mivel múlt héten az átlagos 30 éves, fix kamatozású, 417 ezer dolláros (kb. 120 millió forint) vagy kisebb összegű jelzáloghitel-kamat 4,18 százalék volt – teszi hozzá a CNBC. Illetve azt sem árt megjegyezni, hogy Kiyosaki mára sok száz apartmant ad bérbe szerte Amerikában, folyamatosa passzív bevételt generálva.

Beindult a lakáspiac? 5 tanács, amelyet ingatlanvásárlás előtt érdemes megfogadnod!, Otthon Forrás: Thinkstock

Tudatos vagyonátcsoportosítás zajlik?

Jóllehet a szerző megállapítása igencsak sarkos, az valóban megfontolandó, hogy a gazdaságok élénkítése végett

a jegybankok által életre hívott tartósan alacsony kamatkörnyezet ténylegesen az olcsó hiteleknek, és nem a hosszú távú megtakarításoknak kedvez.

Ráadásul a hozaméhes környezetben a standard hosszú távú befektetések is megkérdőjeleződnek, mivel a kockázatos eszközök mellett az egyedi sztorik folyamatos nyomon követése is felértékelődik. Vagyis nem teljesen alaptalan a Kiyosaki által megfogalmazott vélemény mögött álló narratíva, miszerint azon pénzügyi kultúrákban, ahol hagyománya van a hosszú távú, kevésbé aktívan kezelt megtakarításoknak, manapság egyre kevésbé éri meg a befektetés, azaz alacsony kamat mellett például bankbetétben tartani a pénzt.

Természetesen aki tud kellően hosszú távon gondolkodni, az rájöhet, hogy

a gazdasági ciklusok állandóan változnak, és a kamatok sem lesznek mindig ennyire a mélyen.

Épp ezért van számos időtáv a befektetési horizonton, és szinte biztosra vehető, hogy 10-20 év múlva megint más helyzetben lesz a világgazdaság. Így akinek van pénze, az manapság inkább reáljavakat (például ingatlan, föld, stb.) vásárol – akár olcsó hitel mellett, hogy aztán később például azok kiadásából folyamatos készpénzáramlásra tegyen szert.

Hasonlóan lehet eljárni olyan vállalatok részvényeivel is, amelyek például hosszú idő óta, emelkedő osztalékot fizetnek, hisz az árfolyammozgásokon túl a jól kalkulálható osztalékfizetésekből is növelni tudjuk befektetéseink hozamát.

Donald Trump ingatlanmogul és amerikai elnökjelölt-aspiráns, illetve Robert Kiyosaki sajtótájékoztatója közös könyvük 2006-os megjelenése alkalmából Forrás: AFP/Timothy A. Clary

Furcsa gondolatok

Mindazonáltal Kiyosaki azon kijelentése például furcsának hat, hogy „a gazdagok napjainkban egyre szegényebbek lesznek, nem mintha bárki is sajnálná őket.” A kutatások ugyanis éppen arra utalnak, hogy nemcsak a gazdagok vagyona, de a számuk is emelkedik.

A Boston Consulting Group júniusi jelentése szerint például a milliomos száma 2014-ben 17 millióra emelkedett a 2013-as 15 millióról. Ezzel együtt

a világ milliomosai a Föld teljes magánvagyonának (164 ezermilliárd dollár) 41 százalékát birtokolják,

míg 2013-ban ez csupán 40 százalék volt, és ez 2019-re 46 százalékig emelkedhet.

Továbbá Kiyosaki annak a véleményének is hangot adott, hogy a „globális növekedés” egy oximoron, mivel jelenleg a világgazdaság lejtmenetben van és zsugorodik. Ez szintén érdekes állítás annak fényében, hogy bár az OECD ebben a hónapban valóban visszavágta az idei évre vonatkozó globális növekedési előrejelzését 2,9 százalékra, ez még nem zsugorodás. Ráadásul a nemzetközi szervezet a következő évekre javulás prognosztizál, melynek értelmében jövőre 3,3, míg 2017-ben 3,6 százalékkal bővülhet a világgazdaság.