Szingapúr a kockázati tőke új slágere

Tandem bicyclists ride their vehicle as the Singapore city skyline is seen shrouded in haze on October 9, 2015. An umbrella group of local and foreign banks in smog-hit Singapore has urged members to make "sustainable development" part of their lending requirements, stepping up pressure on companies linked to land-clearing fires in Indonesia. AFP PHOTO / ROSLAN RAHMAN

Az elmúlt hónap kockázati tőke aktivitása azt mutatja, hogy a befektetők egyre jobban imádják az ázsiai állam virágzó startup szcénáját. A kiváló lehetőségek ellenére azonban a városállam még távol van attól, hogy egy kockázati tőke buborék terepe legyen.

A számok tükrében a jelenlegi trend igazolhatónak is látszik. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országokban – Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Vietnám – az online kiskereskedelemből származó bevételek hasítanak. Míg 2013-ban ez az összeg csupán 7 milliárd dollár (kb. 2 ezer milliárd forint) volt, addig a Frost & Sullivan becslése szerint 2030-ra elérheti a 34,5 milliárdot.

Ázsiában az erő

A kockázati tőke befektetések felpörgésének egyik oka Szingapúr földrajzi ereje.

Délkelet-Ázsia és India ugyanis az USA, illetve Kína után a legerősebben növekvő középosztállyal bír,

így a jelenlét ezen a területen kiemelten fontos – mondta a CNBC-nek Teruhide Sato, a Beenext vezetője, aki múlt hónapban indította el kockázati tőke alapját Szingapúrban.

Öt évvel ezelőtt még minden startup azon gondolkodott, hogyan lehetne tőkét szerezni – emlékszik vissza Vinnie Lauria, a Délkelet-Ázsiára fókuszáló Golden Gate Ventures társalapítója. A befektetés akkor helyi problémának számított, és a Szilícium-völgy azon kockázati tőkései, akik nem rendelkeztek nemzetközi irodával, nem is nagyon érdeklődtek a világ ezen része iránt.

Miután azonban a Szilícium-völgy egyik nagyágyúja, a Sequoia Capital 2012-ben irodát nyitott Szingapúrban, és az olyan magántőke játékosok, mint a SoftBank vagy a Tiger Global is egyre nagyobb érdeklődést mutattak, a kockázati tőke elkezdett komolyan áramolni az országba – mondja Lauria.

Tavaly egyébként a kockázati tőke befektetések elérték az 1 milliárd dollárt Szingapúrban, ami elég nagy ugrás a 2013-as 454 millió után.

Egyre kedveltebb tőkebefektetési célpont a virágzó ázsiai állam Forrás: AFP/Roslan Rahman

Állami segítség

A kockázati tőke felfutásához azonban az is erősen hozzájárul, hogy a szingapúri állami alap, a Temasek az egyik legnagyobb szereplője a városállam kockázati tőke szektorának. A támogatása pedig úgy tűnik, meg is térül, mivel Golden Gate Ventures éppen nemrég jelentette be az eddigi legnagyobb egyedi befektetését. Ők vezetnek ugyanis egy 3,5 millió dolláros finanszírozási kört a szingapúri székhelyű HipVan számára, amely online lakberendezésben utazik. A Golden Gate Ventures egyébként olyanokkal működik együtt ebben, mint az East Ventures, a LionRock Global vagy a Skype társalapítója, Toivo Annus.

Jól látszik emellett, hogy a nemzetközi nagyágyúk is egyre nagyobb étvágyat kaptak Szingapúr iránt. Amikor például a Golden Gate Ventures júliusban 35 millió dollárral megemelte a második alapját, olyan befektetői voltak, mint a Facebook társalapító Eduardo Saverin, az európai Monitor Capital Partners vagy a dél-koreai Naver.

Messze még a cél

Szingapúr mindazonáltal még messze áll attól, hogy olyan legyen, mint a Szilícium-völgy.

Elsősorban azért, mert az egész kockázati tőke piaca sokkal kevésbé átlátható, ellentétben az USA-val vagy akár Kínával. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a vállalatok pontosan mennyi tőkét vonzottak, illetve ki kit finanszíroz – hangsúlyozta a szingapúri Jungle Ventures ügyvezető partnere, David Gowdey.

Szintén ezt a hangulatot erősítette meg a HipVan vezérigazgatója, Danny Tan. Szingapúr még messze áll a kockázati tőke buboréktól, mivel még nem látunk olyan kockázati étvágyat, mint India vagy San Francisco esetében.