Gazdasági felfordulás jöhet Lengyelországban

Lengyelország választás
A supporter of the Law and Justice party attends a party convention in Warsaw on October 22, 2015 before this weekend's general election in Warsaw on October 22, 2015. Opinion polls show Law and Justice slightly ahead of the ruling pro-business Civic Platform party. AFP PHOTO/JANEK SKARZYNSKI
Vágólapra másolva!
Az előzetes, pontosított eredmények szerint a Jog és Igazságosság (PiS) pártja 37,7 százalékos támogatottsággal nyert Lengyelországban a parlamenti választásokon. Az eredmény elegendő lehet ahhoz, hogy önállóan alakítsanak kormányt, viszont elemzők szerint az előzetesen belengetett intézkedések alapján nem várhatóak piacbarát lépések az új kormánytól. 
Vágólapra másolva!

A PiS az első exit polloknál valamivel kevesebb, de még mindig az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyert a hétfőre virradó éjjel közzétett, pontosított előzetes eredmények szerint. A 37,7 százalékos támogatottság alapján nyert 232 mandátummal többségben lenne a 460 fős parlamenti alsóházban, a szejmben, és önállóan alakítana kormányt.

Azt már korábban is valószínűsíteni lehetett, hogy egy ilyen politikai fordulat a gazdaságra és vállalatokra is jelentős hatással bírna. Európa nyugati felén eleve nem gondolnak túl lelkesen a PiS-győzelemre, az erősen euróellenes párt hatalomra kerülése az elemzők véleménye szerint

beláthatatlan távolságba helyezné az euró lengyelországi bevezetését.

Bankadó, devizahiteles rendezés

A PiS-től az elemzők nem várnak piacbarát lépéseket: családtámogatás, minimálbér felemelése, áfacsökkentés és nyugdíjkorhatár-csökkentés a terv, ugyanakkor adóemelésre is készülnek, például a bankszektorban és a kiskereskedelmi adó esetében (hasonló a retorika, mint hazánkban), a kisvállalkozói szektort támogatnák, valamint hat év alatt 350 milliárd zlotys (25 ezer milliárd forint) lengyel mennyiségi lazítási programot (QE) vezetnének be. A bankrészvények számára kedvezőtlen a hír, mivel

a PiS szerint a devizahiteles rendezés költségeinek 90 százalékát a pénzintézeteknek kellene vállalniuk

a jelenlegi állás szerint - írja reggeli hírlevelében az Equilor. Ugyanígy a bankadó szintje sem adhat örömre okot a lengyeleknél, ugyanis a lengyel választások győztese 0,39 százalékos mérlegfőösszeg-arányos kulcs bevezetését tervezi 2016-tól a lengyel bankszektorban a Portfolio.hu szerint.

Az OPL (Orange Polska, vezető telekommunikációs cég) esetében sokáig lebegtették, hogy megszakíthatják a frekvenciaaukciós folyamatot, mivel irreálisan magas árak alakultak ki. Végül az aukció lezárult a választás előtt, ennek újranyitására most nem számítunk. A KGHM réz- és ezüstkitermelő cég járhat a legjobban, a PiS el kívánja törölni a bányászatot terhelő adót, ugyanakkor elemzők szerint az osztalék emelése nem valószínű. A Bank PKO elemzője úgy nyilatkozott, hogy "nem kell a piacoknak pánikolniuk”, a PiS támogatottsága nem elégséges ahhoz, hogy alkotmánymódosításokra sor kerüljön.

Erősödik a zloty

A választások előtti két hétben a lengyel fizetőeszköz folyamatos gyengülést mutatott az euróval szemben (a forinttal és a koronával szemben is alulteljesítő volt), a 4,21 körüli szintekről egészen 4,29-ig kapaszkodott fel, ami közel 2 százalékos gyengülésnek felel meg. De aztán az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki bejelentése, tudniillik decemberben felülvizsgálják az érvényben lévő QE-programot, nyomás alá helyezte az eurót, ami az EUR-PLN piacán is éreztette hatását. A vasárnapi referendum után hétfő reggel enyhe erősödést tapasztalni.

A lengyel tőzsdén sem látni pánikot, a kereskedés első órájában 0,3-0,5 százalékos emelkedésben van a WIG20 index, ugyanakkor a PKO és az MBANK 2 százalékos mínuszban tartózkodik, köszönhetően a bankszektort érintő negatív intézkedéseknek.

A zloty, a forint és a cseh korona relatív teljesítménye az euróval szemben az elmúlt 1 hónapban Forrás: Stooq.com, Investor.hu

Az EUR-PLN árfolyam-alakulása az elmúlt 5 kereskedési napon Forrás: Stooq.com, Investor.hu