Igenis merjenek hinni magukban a női vállalkozók

Nem csak a gazdaságot élénkítené, de egy füst alatt a társadalmi egyenlőtlenségeket is jelentősen orvosolná, ha több nő vállalkozna. Mégis jóval kevesebben vannak, mint a férfiak, gazdag és szegény országokban egyaránt.

Az OECD 2015 Egy pillantás a vállalkozói életformára (Entrepreneurship at a Glance) című felmérése szerint két és félszer annyi férfi áll saját maga alkalmazásában és foglalkoztat munkavállalókat, mint nő. Az alkalmazott nők 2,2 százaléka vállalkozó, ugyanez az érték a férfiak között 5,6 százalék. Hagyományosan jóval több női vállalkozót találunk a szolgáltató iparágakban, a kereskedelemben és a vendéglátásban, mint például az építőiparban vagy a kétkezi munka világában, de

a sztereotípiák éppen az OECD országokban gyorsan halványulnak, különösen a harminc alatti korosztályban.

Bár a jövedelem is szűk keresztmetszet a társadalmi egyenlőségben – még mindig minden OECD országban kevesebbet keresnek a nők azonos beosztásban, mint a férfiak –, több államban – Belgiumban, Finnországban, Izlandon, Luxemburgban és Hollandiában – 10 százalékot vagy többet csökkent a különbség. A kereseti egyenlőtlenség területén Lengyelország a sereghajtó 62 százalékkal, Magyarország viszont Csehországgal és Szlovákiával együtt nagyjából Görögországgal és Hollandiával áll egy szinten, mintegy 30 százalékon.

Forrás: Love Patrick, Pac/Ed

Ez motiváló is lehet

A felmérés következtetése szerint

a nők félnek attól, hogy keveset vagy kiszámíthatatlanul keresnek,

és főként ezért nem vállalkoznak szívesen. Bár a saját cég lehetőségére sokan úgy tekintenek, mint a vagyonosodás és a személyes siker kitaposott ösvénye, a viszonylag alacsony bevétel komoly visszatartó erő: tartalékokat nem tudnak képezni, innen csak egy ugrás a teljes elszegényedés gondolata, ha földbe áll az üzlet.

A kutatás szerint a nőkben a férfiaknál jóval erősebben él az a gátlás is, hogy nem lesznek képesek a megfelelő munka-magánélet egyensúly kialakítására, egy ország gazdasági fejlettségétől valójában függetlenül. A férfiak általában kockázatvállalóbbak, üdítő kivétel ez alól Mexikó és Dél-Afrika.

Több forrást és képzést a nőknek

A helyzet annak következménye, hogy a nők úgy is tekintenek önmagukra, mint aki jóval nehezebben fér hozzá a pénzügyi és üzleti képzéshez, a vállalkozói kultúra két kulcseleméhez, mint a férfiak. Mindez világszerte igaz. Ez a kutatás végső tanulsága: olyan irányelveket kellene alkalmazni, amelyek több lehetőséget nyújtanak a nőknek arra, hogy forrásokat érjenek el és képezhessék magukat. Így az ő vállalkozási hajlandóságuk is relevánsan növekedne.

A helyzet annak következménye, hogy

a nők úgy tekintenek önmagukra, mint aki jóval nehezebben fér hozzá a pénzügyi és üzleti képzéshez, mint a férfiak.

Mindez világszerte igaz, márpedig a vállalkozás két kulcseleméről beszélünk. Ez a kutatás végső tanulsága: olyan irányelveket kellene alkalmazni, amelyek több lehetőséget nyújtanak a nőknek arra, hogy forrásokat érjenek el és képezhessék magukat. Így az ő vállalkozási hajlandóságuk is relevánsan növekedne.

Forrás: Thinkstock

El lehet kezdeni így is

A vállalkozásindítás, az önfoglalkoztatás kapcsán tipikus kezdő vállalkozási forma a közvetlen értékesítés: csak az európai piac 32 milliárd dolláros forgalmat bonyolít és 14 millió, ezen belül Magyarországon is több százezer embert juttat bevételhez. A statisztikák alapján a fogyasztók és értékesítők 73 százaléka nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az

egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli.

Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellnesstermékek, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend-kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. Mivel sok nő számára dilemma, hogy szívesen vállalkozna, de tanácstalan az iparággal kapcsolatban, jó alkalom kipróbálniuk magukat a direkt értékesítésben, ahol már a termék is, a piac is adott.

Ennek kapcsán készített a GFK a közelmúltban 38 országra, köztük hazánkra is kiterjedő, reprezentatív kutatást a vállalkozási kedvről.

A tendencia javulást mutat:

2013-ban a megkérdezettek 30, 2014-ben 37 százaléka nyilatkozta, hogy indítana saját vállalkozást.

Hogy végre a magam ura legyek

Javult a vállalkozásokról alkotott véleményünk. 2012-ben mindössze a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan a vállalkozásindítás lehetőségéről, 2014-ben viszont már 61 százalék gondolta úgy, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni. A kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen érvek szólnak az önfoglalkoztatás, illetve a magánvállalkozás indítása mellett. Az összes válaszadó véleménye alapján azt szűrték le, hogy

a legfontosabb indok a függetlenség megteremtése

(46 százalék), azaz, hogy mindenki a saját főnöke lehet. Ezt követte az önmegvalósítás (43 százalék), majd a növekvő bevétel (34 százalék).

A vállalkozói kedv érezhetően évről évre növekszik Magyarországon, még akkor is, ha kicsit alulmaradunk a globális átlagnak. A felmérés mindenesetre nagy befogadókészséget mutat, ezt a kellő ösztönzéssel tovább lehetne fejleszteni.

A környezetet általában a nyugati jóléti társadalmak ítélik vállalkozásbarátnak,

Dániában 81 százalék, Svédországban 77. A Magyarországon jellemző 29 százalék nem túl magas érték – a felmérés országai között hátulról az ötödik helyen állunk a sorban –, de két év alatt 19 százalékról emelkedett ennyire.

Forrás: Thinkstock

Rengeteg a lehetőség a fejlődésre

Lerf Andrea coach, a Női vezetők akadémiája kezdeményezés egyik szervezője úgy látja, jócskán találunk biztató példákat, kimondhatjuk, hogy elindultunk pozitív irányba. Ezt jelzi az is, hogy

egyre több cég ad komoly lehetőséget, vezetői pozíciót nőknek,

és ezt segíti elő az úgy nevezett kvótarendszer is. Fontosak azok az üzleti körök, reggelik, kezdeményezések, amelyek kifejezetten a női vállalkozókra helyezik a hangsúlyt, őket állítja a fókuszba, nekik igyekeznek segíteni, hogy összefogással, tudásmegosztással, egymás ajánlásával, egymást támogatva tudjanak fejlődni. „Érdemes figyelni az olyan fejlesztő programokra, ahol a hölgyek kerülnek a középpontba, hiszen az üzleti világ kihívásai mellett egy nőnek sok szereppel kell egyszerre megküzdenie, mert

a klasszikus női szerepek mellé sorolódtak be a vállalkozásból eredőek is.

Mi ezért sokszor tapasztaljuk azt, hogy időgazdálkodásban, családi programok logisztikájában élen járnak a hölgyek, hiszen napi szintű rutinjuk van ebben. És ehhez sorolható még a változásmenedzsment és a rugalmasság is” – mondta a szakértő. Hozzátette, fontosnak tartja a kutatás végső üzenetét:

merjenek hinni magukban a nők, igenis álljanak bele a vezetői, vállalkozói létbe,

és vívják ki az egyenlő szemmagasságot a férfi kollégáikkal. „Ehhez erőmerítésként, inspirációként jószívvel ajánlom Sheryl Sandberg, a Facebook COO-jának üzeneteit, amelyet egy TED előadásában is megfogalmazott” – mondta Lerf Andrea.

Sokkal önállóbbnak kellene látnunk magunkat

Hogy a vállalkozási ismereteket hol lenne érdemes elsajátítani, arról a magyarok leginkább 79 százaléka úgy véli, fentről és központosítva kellene érkeznie a lehetőségnek.

Jellemzően úgy gondoljuk, a pénzügyi és üzleti ismereteket már az általános iskolában tanítani kellene.

Velünk ellentétben a további megkérdezett országokban a válaszadók közül arányaiban többen gondolják, hogy inkább

a szakmai szervezeteknek kellene a tudásátadásban részt venniük,

illetve a vállalkozást tervezők magukat is képezhetnék egyéni módokon. Az oktatás, a képzés azért is nagyon fontos, mert a megkérdezettek többsége (42 százaléka) mind a 38 országban ezt jelölte meg fő kritériumként ahhoz, hogy belevágjon a saját üzletébe. A vezetői képességek (37 százalék), a gyakorlati ismeretek (37 százalék), a kreativitás (31 százalék), a mentorálás (28 százalék) és a tapasztalatok megszerzése (21 százalék) csak kisebb szerepet játszanak szerintük a vállalkozás tervezése során.

„Azok az országok lakói tartják vállalkozásbarátnak a saját környezetüket, ahol a nemek közötti különbségek sokkal kevésbé jellemzőek – mondta az Üzletrésznek Bacher János, a GFK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. – Ahol teljesen elfogadott az, hogy nők legyenek vállalatvezetők, miniszterek, nagyobb késztetést fognak érezni a vállalkozásra is. Egy olyan társadalomban azonban, ahol inkább tanárnőként vagy adminisztrátorként látják magukat, sokkal kisebb eséllyel alapítanak céget.

Magyarországon nem fekete-fehér a helyzet,

talán a kettő között félúton lehetünk. De az biztos, hogy a fehér felé kell haladni.”

A fiataloknak már természetes, hogy maguktól várják a megoldást

Keveházi Katalin, a nők gazdasági függetlenségéért és munkahelyi esélyegyenlőségéért tevékenykedő Jól-lét Alapítvány elnöke szerint a nőket általában a megváltozott női élethelyzetek teszik vállalkozóvá. Tipikusan ilyen a gyermekvállalás utáni vállalkozóként való pályaújrakezdés.

Saját vállalkozásuk ötlete is gyakran a női szerepeikhez kapcsolódik,

például a gyerekek körüli megoldásokhoz, a háztartásban felmerülő kérdésekhez, és csak kevésbé a férfiasnak tekintett szakmákhoz. Ezért vállalkozik sokkal kevesebb nő a techszférában, ezért kevés a női startupper. Úgy véli, érdemes volna ezek felé a szektorok felé is terelgetni őket. „A tendencia szerint a fiataloknál látunk változást – mondta. –

Ebben a korosztályban a nők gazdasági függetlensége sokkal természetesebb igény,

ők ezt tartják a jó iránynak.”

Keveházi Katalin hozzátette, akkor is jóval több női vállalkozónk lenne, ha a nők tudatosan törekednének az anyagi függetlenségre. „Nagyon fontos lenne az öngondoskodás határozott igénye, és hogy ebben a környezetük is támogassa őket. De ahogy az önképzés helyett az államtól, a közoktatástól várják a megoldást,

sok nő a megélhetés biztosítását a párkapcsolat által képzeli el

vagy tudja megvalósítani. Sokat segíthetnek ebben a szerepmodellek, hisz számos sikeres női vállalkozó van, még akkor is, ha a sikerkritériumok is eltérnek a két nem esetében. Bízzunk az „akit a mozdony füstje megcsapott” effektusban: aki egyszer megérzi a saját erejét, azt, hogy képes céget alapítani, vezetni, működtetni, azt attól kezdve nem nagyon lehet visszatartani.”