Cégek tízezreit mentette meg a NAV

Már annak is van érezhető gazdasági hatása, ha nagyobb az adófegyelem

A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. A korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, ezért nem is bejelentésköteles. Ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság. 

A gazdasági társaságoknál mára napi gyakorlat, hogy a behajtási költségátalányról lemondó nyilatkozatot kérnek és kapnak partnereiktől. Számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként kell a fizetésre kötelezett könyveiben rögzíteni. Mivel a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelem tényével beáll, ez nemcsak akkor, szükséges ha a költségátalányra jogosult azt ténylegesen követeli.

Jogi rendellenességgel szembesültek a cégek

„A hatályos szabályok szerint a behajtási költségátalánytól eltekinteni vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározni nem lehet, de

a jogosult a költségátalány iránti igényéről lemondhat, elengedheti azt

” – mutat rá Gábor Gabriella, a MAZARS szenior auditmenedzsere. Hozzátette, hogy ha a jogosult nyilatkozatban lemond a behajtási költségátalány összegéről, akkor a kötelezett ennek összegét kivezetheti a kötelezettségek közül, és – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – rendkívüli bevételként mutatja ki.

Az október 7-éig hatályos hivatalos álláspont szerint ezen a ponton egy érdekes jogi anomáliával szembesültek a cégek. A gazdálkodó szervezetek közötti követelés elengedése ugyanis az illetéktörvény szerint nem illetékköteles, de a kötelezettet 30 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli, ami ebben az esetben is fennállt. Az NGM-NAV október 7-én kiadott közös szakmai állásfoglalása azonban, mindenki megelégedésére, másképp gondolja ezt.

Mégsem kell bejelenteni az elengedett behajtási költségátalány-tartozást. Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá

Az adóhatóság és a minisztérium indoklása szerint a késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezmények – azaz a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány – megítélésekor nem lehet eltekinteni az alapügylet vizsgálatától, ezért

az elengedés nem minősül a Ptk. 6:235.§ szerinti ajándékozásnak, hanem visszterhes üzlethez kötődő engedménynek,

amiből az következik, hogy nem is vonatkozhat rá az illetéktörvény.

A most közzétett NAV álláspont azt is kimondja, hogy a jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, szempontok alapján hozza meg ezt döntést. Ezért aztán az ebből következő vagyonszerzés nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá, azaz bejelentési kötelezettség sem terheli az ügyletet.

Így is jelentős teher marad

A MAZARS szerint a NAV iránymutatása legfeljebb csak enyhíti a behajtási költségátalányhoz kapcsolódó adózói terheket.

A behajtási költségátalány önmagában is növeli a vállalkozások adminisztrációs terheit,

pedig nem ez volt a jogalkotó szándéka” – állítja Gábor Gabriella. A szakember szerint jelenleg nincs más lehetőség, mint a jogszabályok maradéktalan betartása, hiszen ellenkező esetben súlyos következményeket kockáztatnak a gazdálkodók.

Már a MAZARS is találkozott olyan célzott NAV ellenőrzésekkel, amelyek során olyan támogatásban részesülő cégeket vizsgáltak, amelyeknél a támogatás feltétele a pozitív adózás előtti eredmény volt. Ez a feltétel pedig a behajtási költségátalány lekönyveltetése után nem teljesült, így előfordult, hogy egy vállalkozás emiatt veszítette el a támogatási jogosultságát.