Bűnügyi szóvivőknél is szeretünk feljelentést tenni. „Híradók vagy bűnügyi műsorok után gyakran kapok leveleket” - mondta Sárközi Alexandra alezredes, az adóhatóság bűnügyi szóvivője az Origónak. „Többször előfordult, hogy egy felderítésről szóló híradás után levélben újabb információk érkeztek az ügyről. Ezek többségükben hasznosak voltak, és segítették munkánkat” - tette hozzá.
Különbség van feljelentés és közérdekű bejelentés között. Az előbbi bűncselekmény gyanújára hívja fel a figyelmet, míg közérdekű bejelentést bármilyen témában lehet tenni, a probléma megszüntetése a közösség érdeke - mondta Sárközi Alexandra.
Tavaly valamivel több mint tizenegyezer feljelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozóihoz.
Legtöbbet, több mint 4400-at a közép-magyarországi régióban, vagyis Pest megyében és a fővárosban iktatták a pénzügyi nyomozók. A dobogó második helyén az észak-alföldi régió áll, ott 1900 feljelentés volt 2014-ben.
„Pest megye és a főváros érintettségét gazdasági bűncselekmények kapcsán talán nem kell magyarázni” – fogalmazott a NAV bűnügyi szóvivője. Az Észak-Alföld főleg az ukrán határszakasz közelsége miatt a cigarettacsempészet szempontjából a leginkább fertőzött régió.
2013-ban csaknem tizenegyezer feljelentés volt, 2012-ben pedig valamivel több mint tízezer. A régiós megoszlás is ugyanaz, vagyis Pest megye és Budapest vezet. 2011-ben viszont több mint tizenhatezer feljelentést tettek, de ez a viszonylag magas érték valószínűleg annak tudható be, hogy
a költségvetési csalás tényállása 2012. január elsejétől lépett hatályba.
2012-ben módosították a büntető törvénykönyvben a költségvetési csalás eddigi fogalmát és szankcióit. A költségvetési csalás nyolc korábbi gazdasági, pénzügyi bűncselekményt, például az adócsalást, a csempészetet, az áfacsalást foglalja egybe. Tehát 2011-ben a későbbi költségvetési csalás hatálya alá tartozó bűncselekmények még külön-külön jelentek meg, így ez több feljelentést is jelentett.
2014-ben hatezer nyomozást rendeltek el a pénzügyi nyomozók.
2013-ban csaknem 6300 nyomozás indult, és 2012-ben is nagyjából 6000. 2011 a korábban említett Btk.-módosítás miatt nagyobb számot mutat, akkor valamivel több mint 11 ezer nyomozás indult.
Az elmúlt években több ezerrel nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz érkezett közérdekű bejelentések száma is. Míg 2011-ben majdnem 30 ezer bejelentést tettek, addig 2014-ben már 37 ezer felett volt ezek száma,
2015 első fél évében pedig már több mint 16 ezer.
Gyakori, hogy ugyanannak a bejelentésnek egyszerre több címzettje van, és a feladó elküldi a „szélrózsa minden irányába”. Rendszeresen érkezik adathiányos bejelentés is, vagy olyan, ami nem tartalmaz elegendő konkrét információt ahhoz, hogy a hatóság el tudjon indulni az ügyben.
A bűnügyi főigazgatósághoz 2012-ben 2190 bejelentést juttattak el, ebből 314-et kellett az említett hiányosságok miatt mellőzni, 2013-ban 2368 bejelentésből 170-et,
2014-ben a 2111 bejelentésből 202 volt hiányos.
A bejelentések többsége papíron, azaz levélben érkezik a bűnügyi főigazgatósághoz, ezt követi az e-mailes bejelentés, majd a telefonos, és legvégül a személyes bejelentés.
Vannak notórius feljelentők,
illetve olyanok is, akik ugyanazzal a tartalommal küldik el újra és újra a bejelentésüket. A főigazgatóságnál az azonos tartalmú és ismételt bejelentésekkel és az azonosíthatatlan személy által tett panaszokkal vagy közérdekű bejelentésekkel nem foglalkoznak.
Az alezredes az adószakterületet érintő bejelentéseknél példaként említette a számla- és nyugtaadás elmulasztását. Sok bejelentést kapnak a pénztárgéphez megjelenésében megtévesztésig hasonló, de valójában számológép-funkciót betöltő készülékek miatt is.
Rendkívül sok az internetes kereskedelemmel kapcsolatos kifogás.
Itt is leggyakrabban a számlát vagy a nyugtát hiányolják. Sok munkavállaló a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt keresi meg a NAV-ot. Az alkalmazottak gyakran jelzik, hogy
a cégvezető nem a foglalkoztatásuk valós időtartamára vagy csak részmunkaidőre jelentette be őket.
Sokan gyanakodnak arra is, hogy nem fizet adót és járulékot utánuk a munkáltató, és erről kérnek konkrét adatokat, információkat az adóhivataltól.
Sokaknak bántja a szemét a feltűnő vagyongyarapodás is. Ilyenkor egy drága autó vagy külföldi nyaralás, nagy értékű ingatlan veri ki a biztosítékot például a szomszédoknál. Az ilyen típusú bejelentések benyújtóit gyakran személyes sérelmek, irigység motiválja – mondta a szóvivő.
Sárközi Alexandra elmondta, a lakásokban engedély nélkül dolgozó
zugfodrász vagy a sufniban engedély nélkül működő autószerelő, de még zugzumbaoktató miatt is kaptak már bejelentést.
Ilyenkor sokszor hivatkoznak arra, hogy még a Facebookon is hirdeti magát az illető.
Számos bejelentést kapnak ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek eltitkolása, fiktív számlák kibocsátása és befogadása, pénznyerő automaták engedély nélküli üzemeltetése vagy tiltott szerencsejáték miatt is.
A közérdekű bejelentések alapján indított ellenőrzések száma évről évre nő. Míg 2011-ben az adórevizorok a bejelentések nyomán 6460 ellenőrzést végeztek, addig 2013-ban 7749-et, 2014-ben 7638-at, 2015 első fél évében pedig 3007-et.
A NAV vám- és jövedéki részlege 2015 első fél évében a beérkezett 2009 bejelentésből 1183-at vizsgálatra küldött. A bejelentések többsége illegális fémkereskedések, autóbontók, zugfőzdék, cigarettacsempészek vagy a hamis termékekkel történő kereskedés miatt érkezett.