Az Egyesült Királyság hatalmas és a szomszédainkhoz képest távoli piac, amely számos magyar kkv-t elrettenthet, miközben rengeteg vonzó tulajdonsága van. Az ötödik legnagyobb gazdaságról beszélünk a világon.
Kedvezőek a hitelfetételek, magas az életszínvonal,
és az elismert egyetemeknek köszönhetően
rengeteg tudás és tehetség koncentrálódik ide
– sorolta Karolina Szymanek,az UKTI Inward Investment befektetési szakértője a Piac és Profit szervezésében megrendezett Brit-Magyar Üzleti Fórumon. A kedvező üzleti és adózási környezetet is kiemelte, hiszen itt a legalacsonyabb a társasági adó (20 százalék) a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet, a G20 tagjai között.
A startupoknak az Egyesült Királyság a második legvonzóbb ország az Egyesült Államok után,
hiszen rengeteg a tőkebefektető és sok inkubátor- és akcelerátorprogramtól kaphatnak támogatást.
2014-ben a brit-magyar külkereskedelemben a gépek és az alkatrészek játszották a főszerepet. Ezt követte a feldolgozott termékek, az élelmiszerek, italok és a dohánytermékek exportja. Ezeknek a szektoroknak a szereplői indulnak tehát a legjobb esélyekkel a brit piacra, persze ennyi önmagában nem elég. Ami semmi jóval nem kecsegtet az, hogy ha a külpiacra lépés menekülési stratégia a vállalkozásnak.
Ha azért szeretnénk exportálni, mert itthon nem megy jól az üzlet, az rossz kezdet.
Ezenkívül egyértelműnek tűnik, de mégis sokan esnek abba a hibába, hogy nem figyelnek arra: elengedhetetlen a célország nyelvének magas szintű ismerete – hangsúlyozta Piszter Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A magyar vállalkozók körében a brit piacra lépés két formája gyakori: egy meglévő vállalkozás nyithat új telephelyet, de ami jellemzőbb, az önálló vállalatalapítás a brit piacon. Ez nemcsak gyorsabb és egyszerűbb, de nagyobb bizalommal fordulnak a fogyasztók ezekhez a vállalatokhoz.
Szabó Éva, az Egyesült Királyság területén működő angol könyvelő iroda, az EVLA Ltd. adóügyi képviselője a brit adózási és szabályozási környezetről és az adminisztrációs kötelezettségekről beszélt. Elmondása szerint az Egyesült Királyságban egy cég bejegyzése egyszerű lépés, egyetlen regisztrációból áll, amely egy adószámot eredményez. Áfakörbe külön kell regisztrálni, és ez újabb adószámot jelent, de ez csak bizonyos forgalom mellett kötelező, addig alanyi mentes cégként is lehet működni és az uniós piacokon kereskedni.
Aki alkalmazottakat is felvenne, annak regisztrálnia kell a bérszámfejtési rendszerbe, amely egy harmadik adószámmal jár.
Ennek az átfutási ideje 10-14 munkanap és már az első fizetésnap előtt kötelező regisztrálni.
A céges adózás mellett a személyi jövedelemadóról is beszélni kell, hiszen a kettős adóztatás elkerülése érdekében erre speciális szabályok vonatkoznak. A szabály egyszerű: ha Angliában folyik a munkavégzés, akkor Angliában kell adózni, ha pedig Magyarországon folyik, akkor ott. Ugyanez igaz a munkabérre és az osztalékfizetésre is.
A könyvelést az ügyvezető is elvégezheti, nem kötelező könyvelőt alkalmazni. A kötelező bevallásokból nincs sok, de nagy bírságokat rónak ki, ha elmarad. A következő négy típusú bevallást kell elkészíteni:
Az interneten és a köztudatban is rengeteg tévhit terjed arról, hogy miért érdemes Angliában céget regisztrálni. Ezek közé tartozik, hogy megadják hozzá a brit állampolgárságot, amelyről Szabó Éva hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem kapcsolódik a cégalapításhoz. A másik, hogy a magyar adózási kötelezettségeket nem lehet így elkerülni: ha a gazdasági tevékenység Magyarországon van, akkor Magyarországon kell adózni attól függetlenül, hogy hol van a cég bejegyezve.
A szakértő szerint szintén
gyakori tévhit, hogy a nyugdíj miatt érdemes céget alapítani,
pedig csak az kap Angliában nyugdíjat, aki ott él és fizeti a társadalombiztosítást. Ez tehát megint csak független a regisztrált vállalkozástól. Érdemes még tudni, hogy bankszámlanyitással kapcsolatban nincsenek előírások, bármelyik országban nyitott számla használható a vállalkozáshoz. Gördülékenyebb, ha van számla angol székhellyel rendelkező banknál, de ezt csak akkor érdemes meglépni, amikor az üzletmenet miatt szükséges szükséges. Banki ügyekben mindig a cégvezetőnek kell eljárnia.
A brit piaci körülmények mellett a vállalkozás exportképessége is döntő szempont. Fontos, hogy a következő 10 kérdésre minden vállalkozás vezetője őszintén válaszoljon, ha külpiacra lépést fontolgat:
Az egyik legfontosabb a célország szempont a célország helyes megválasztása. Piszter Csaba példájával élve, ne érjen senkit váratlanul a kudarc, aki nyúlcombot akar eladni Indiában.