Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Sziriza a szavazatok 35,47 százalékával nyerte meg a görög parlamenti választást múlt vasárnap, de csak a jobboldali Független Görögök (ANEL) pártjával kötött megállapodás biztosítja a kormányzóképes többséget. A két pártnak 155 mandátuma lesz a 300 fős parlamentben. Korábban mindkét politikai erő közölte, hogy eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek a hitelezőkkel szemben.
Hosszú küzdelem és huzavona után nyáron sikerült Görögországnak megállapodásra jutni a nemzetközi hitelezőkkel. Bár ha jól végiggondoljuk, Athén sarokba lett szorítva, egyszerűen előbb rántotta félre a kormányt. A júliusi megállapodás keretein belül a görög állam 86 milliárd eurós újabb, immáron harmadik segélycsomagot kapott.
Az alap jelentős része a meglévő adósság törlesztésére megy el, vagy eleve egy korábbi csomag meghosszabbítását foglalja magába.
A hitelezőkkel folytatott több havi küzdelem és ellenállás komoly, sok tízmilliárd euróban mérhető károkat okozott a görög gazdaságnak, amely tavaly év végén még sokkal jobb jövő elé nézett, legalábbis ami a gazdasági várakozásokat illeti: az elsődleges költségvetési egyenleg már pluszban volt, a gazdaság növekedésének is mérhető jelei voltak, sőt 2015-re 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak az elemzők. Aztán a huzavona és a komoly bizalomvesztés, valamint a tőkekorlátozások miatti tőkekiáramlás következtében már ott tart a szakma, hogy idén 1,4 százalékkal eshet vissza a görög gazdaság.
A június végén bevezetett tőkekorlátozás rendkívül negatívan hatott a görög gazdaságra, arról nem is beszélve, hogy a nyáron lezajlott események után, nem lesz egyszerű befektetőket csábítani az országba, ami pedig elkerülhetetlen Cíprasz egy további fogadalmának a teljesítéséhez. A régi-új miniszterelnök ugyanis arra tett ígéretet a hitelezőinek, hogy nemcsak rendbe rakja a megtépázott gazdaságot, hanem 2018-ra Görögország 3,5 százalékos elsődleges (törlesztések előtti) költségvetési többlettel fog rendelkezni. Mindezt úgy, hogy
gazdasági stimulusra keveset fognak költeni a jelenlegi tervek szerint, inkább a görög államnak kell majd takarékos üzemmódba kapcsolni.
Az alábbi ábra szerint úgy tűnik, hogy a 2015-ös események több évnyi hátrányt okoztak a hellén országnak.
A görög elsődleges költségvetési egyenleg tervezett alakulása a harmadik mentőcsomag előtt és után
Forrás: BloombergModern kori gyarmatosításról sokat lehet hallani, olvasni mostanság, és pont ezen jelenség ellen küzdöttek fél éve oly' nagy elánnal a görögök, sőt hazánkban is sokszor előkerült az elmúlt néhány évben. Hozam Vadász a legfrissebb blogbejegyzésében pont ezzel foglalkozik, annak görög vetületeire helyezve a hangsúlyt. Szerinte a kifejezés nem a megfelelő módon van használva, van benne ráció. Az, hogy ezek után ki milyen politikai és ideológiai célokra használja fel, már egy másik kérdés, amivel jelen cikk nem foglalkozik.
Először is ismerkedjünk meg az alapfogalmakkal, ami a probléma megértéséhez szükséges.
Folyó fizetési mérleg, illetve ennek hiánya vagy épp többlete: A folyó fizetési mérleg leegyszerűsítve az adott gazdaság külföldre értékesített nettó termékeit, nettó eladott munkaerejét és befektetéseiknek nettó hozamát méri. Magyarul: ha eladok valamit (munkaerőm, árucikket), avagy ha külföldi befektetésem után kamatot kapok, az mind hizlalja a bevételeimet és pénz folyik be a gazdaságba. Értelemszerűen, ha külföldi árukat veszek, külföldi állampolgárt alkalmazok, aki hazaküldi bére egy részét, vagy kamatot fizetek külföldre, az csökkenti a mérlegem.
Hozam Vadász szerint
a 2000-2008 közötti Magyarország igen hasonló problémákkal küzdött, mint a válság utáni Görögország küzdött és talán küzd a mai napig.
A folyó fizetési mérlegén hiány mutatkozott, vagyis többet fogyasztott külföldről, mint amennyit külföldön értékesített (fontos, hogy itt a munkaerő is árucikként kezelendő).
Ha többet fogyasztok, mint megtermelek, akkor azt egyéb módokon kell finanszíroznom. Ennek alapvetően két módja van. Vagy hitelt veszek fel külföldről, vagy meglévő ingóságaimat adom cserébe, gazdaságok esetén ez vállalatokat, termelő tőkét jelent. Így alakult ki mindkét gazdaságban magas államadósság. Fontos, nem elsősorban az állam, de a lakosság fogyasztása miatt!
A válságot követően több háztartás is kénytelen volt visszavágni fogyasztását. Ezáltal a külkereskedelmi mérleg (nettó export) képes volt többletet elérni. Felgyorsult a külföldre vándorlók és külföldön dolgozók számának növekedése is.
A külföldön dolgozó magyarok egy főre jutó hazautalásainak mennyisége az egyik legmagasabb a világon.
Görögországban mindez nem történt meg a válság után, és a lakosság egy része mai napig vonakodik mind a produktivitás növelésétől, mind a fogyasztás csökkentésétől. Míg a magyar gazdaság a befolyó pénzekből képes volt leépíteni a lakossági külső tartozásokat, illetve jobb önfinanszírozó állammá válnia, addig a görögök recesszióba süllyedtek.
Az új program, amely 50 milliárdos privatizációs alap megvalósítását is magába foglalja, többször volt a gyarmatosításhoz hasonlítva. A görögök nem képesek visszafizetni adósságukat, így a „bank” viszi a házat. Csak bank helyett franciák, németek vannak, és ház helyett szigetek, repterek és kikötők.
De tudunk-e valakit azért hibáztatni, mert vissza akarja kapni a kölcsönadott pénzét? Hozam Vadász úgy látja, hogy a tücsök és a hangya esetével állunk szemben. A tücsök csak hegedült, a hangya dolgozott (és áttételesen etette a tücsköt), majd amikor a hangya benyújtja a számlát, a tücsök meg van sértődve, hogy fizetnie kell, és el kell adni hegedűjét.
