Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A valutaleértékelés ellen emelte fel a szavát a dán kormány, melynek pénzügyminisztere határozottan kiállt az ország által követett rögzített árfolyamrendszer mellett - közölte a Bloomberg.
Ha tehetné, Dánia most azonnal csatlakozna az euróövezethez"
- jelentette ki Claus Hjort Frederiksen, az ország pénzügyminisztere. Frederiksen határozottan szembemegy azzal a vélekedéssel, hogy egy szabályozott pénzügyi rendszer aláásná a gazdaság növekedési esélyeit.
A miniszter rávilágít, hogy egyre terjed az az elképzelés, hogy az európai országok nagymértékű eladósodottsága a közös fizetőeszköz számlájára írható, pedig az inkább az érintett tagállamok kontroll nélküli költekezésének tudható be. Példának saját országát hozza fel, melynek külső adósságállománya az 1970-es években a kezdeti 10 százalékról a GDP közel felére ugrott meg.
Ebben az időszakban sorozatban értékelték le a dán koronát.
Frederiksen figyelmeztet, hogy az országok fizetőeszközének többszöri leértékelése a globális pénzügyi világban egyre inkább előtérbe kerül, de Dánia esetében épp a szigorú fiskális politikának köszönhető, hogy az 1990-es évekre jelentősen csökkent az ország devizában való eladósodottságának mértéke. Ebben már szerepet játszott a dán korona rögzített árfolyamrendszere is, melyben a fizetőeszközt először a német márkához, majd az euróhoz kötötték. Ezt az árfolyam rezsimet azért vezették be, mert előtte egyre csökkent az ország versenyképessége, illetve növekedtek a költségek.
A költségeink egyre nőttek, míg a versenyképességünk rohamléptekben csökkent"
- emlékeztet azokra az időkre a pénzügyminiszter. Ezért is döntöttek inkább a rögzített árfolyamrendszer mellett, melyben a fizetőeszközt először a német márkához, majd az euróhoz kötötték.
Dánia a maastrichti szerződéshez kiharcolt egy záradékot, amely szerint nem kellett bevezetnie az eurót, amikor 1999-ben 12 másik tagállamban ez megtörtént. A 2000-es népszavazáson a választók elvetették az euró bevezetését, ennek ellenére a kormány máig sem tett le erről.
A skandináv ország jelenleg az ERM II árfolyamrendszerben van, ami az euró bevezetésének az előszobája, ezáltal pedig az euró árfolyamához köti a dán koronát.
Az ERM működési rendszere 2,25 százalékos árfolyamingadozást tenne lehetővé, de a dán jegybank ezt a gyakorlatban 1 százaléknál is alacsonyabban tartotta.
Miután a svájci jegybank meglepetésszerű januári döntésével megszűntette a frank euróhoz viszonyított árfolyamrögzítését, a devizapiaci spekulánsok vérszemet kaptak, és tekintetüket Dániára irányították, ugyanis arra számítottak, hogy hamarosan a skandináv ország is a dán korona felértékelésére kényszerül. Más kérdés, hogy
a jegybank mindent bevetett árfolyamrendszere védelmében,
ezáltal is elkerülve az olcsó import miatti deflációs hatásokat, valamint az exporttermékek drágulásából fakadó piacvesztést.
A dán jegybank által közzétett adatok szerint idén januárban és februárban összesen 174 milliárd koronáért (kb. 23 milliárd euró, azaz több mint 7 ezer milliárd forint) vettek devizát (elsősorban eurót), ezáltal is stabilan tartva az árfolyamot. Emellett a dán alapkamatot is a történelmi mélypontnak számító -0,75 százalékra szállították le. Úgy tűnik, hogy a megtett intézkedések (egyelőre?) elegendőnek bizonyultak, a spekulációs rohamot visszaverték.
Ugyanakkor a pénzügyminiszter ezeket figyelembe véve állította azt, hogy
a támadás is rávilágított arra, hogy Dániának jobb lenne az euróövezeten belül,
hiszen az ország kitettsége a pénzügyi turbulenciákkal szemben csökkenne. A közvélemény viszont egyre szkeptikusabb a közös fizetőeszköz kapcsán, így maga a kérdés nincs is napirenden, éppen ezért felesleges bármilyen népszavazást tartani most az ügyben.
