Így kaphatna tisztességes munkabért

„Részvényeket és folyamatos profitrészesedést az alkalmazottaknak”- tűzte zászlajára a most indult amerikai választási kampányában Hillary Clinton jelölttársaival karöltve. A gondolat feltehetően a „népi kapitalizmus” legmodernebb formájának kidolgozójától, Joseph Blasitól ered. Az amerikai gazdaságszociológus tarthatatlannak látja, hogy a felső 20 százalék mondhatja magáénak az Egyesült Államok összjövedelmének 86 százalékát. 

Tegyük nyereségérdekeltté a dolgozókat

Amerikában soha korábban nem alakult ki ekkora szakadék a bérszínvonal és a vállalati termelékenység között – figyelmeztet Joseph Blasi, a Rutgers Egyetem elismert professzora az Alapblognak adott interjúban. A szakember kiemeli, hogy már az Egyesült Államok alapítói olyan országot képzeltek el, amelynek minden polgára vagyontulajdonos. A 19. század legelejétől kezdődően törvények sora intézkedett arról, hogy saját földterülethez juthassanak az egyszerű amerikaiak.

A tömegek tulajdonossá tételének szándéka Amerika szellemiségének a lényege. Ezen az alapon tudta bizonyítani magasabb rendűségét az embereket kisemmiző feudalizmussal szemben.

A 20. századi amerikai történelemnek jó néhány olyan periódusa volt – például a gazdasági prosperitást hozó 1950-60-as évek –, amelyre erősen rányomta a bélyegét az a társadalmi, politikai szándék, hogy az ország erőteljes vagyonosodásából széles tömegek is profitálhassanak.

A gazdaságszociológus meggyőződése, hogy e folyamatnak köszönhetően jöhetett létre a világ legmasszívabb középosztálya, ami évtizedeken át tartósan hozzájárult ahhoz, hogy az USA első számú világgazdasági tényezővé vált. A tulajdonosi lét elérése és megtartása mindmáig meghatározó életcélja a legtöbb amerikai polgárnak.

Tízmilliók leszakadtak

Csakhogy e cél elérése – mára – valóban ellehetetlenülni látszik több tízmilliónyi amerikai ember számára.

Az erre vonatkozó szociológiai, gazdasági, politikai kutatásaink - amiket Richard Freeman és Douglas Kruse professzor társaimmal huzamosabb ideje végzünk - csak most találtak nyitott fülekre a médiában és a jövő évi elnökválasztás épphogy beinduló kampányában. Clinton asszony terve lényegében arról szól, hogy minden amerikai alkalmazott részesülhessen a munkahelye által termelt profitból.

Osszuk szét a profitot

A professzor célja olyan törvényi - főként adózási - környezet megteremtése, amelyben minden amerikai vállalatnak érdekében álljon a nyereség egy részének szétosztása dolgozói közt. Ez a 'profit sharing'-nek nevezett rendszer mindig is működött és működik most is jó néhány amerikai vállalatnál.

A Southwest Airlines tavaly az egymilliárd dolláros nyereségének körülbelül a harminc százalékát, azaz mintegy 355 milli dollárt osztott ki a dolgozói, illetve menedzserei között.

A légitársaság leggyorsabban fejlődik a saját ágazatában.

A Southwest Airlines a megtermelt profit közel harminc százalékát osztotta szét a dolgozói között tavaly. Forrás: Robert Alexander/Getty Images

Sikeresebb egy vállalat, ha a dolgozóik is tulajdonosok?

Blasi a Fortune magazin által publikált listát hozza fel példának. A rajta szereplő cégek több mint fele kínál lehetőséget arra, hogy az alkalmazottak társtulajdonossá váljanak, így ők részesülhetnek a profitból. Többek között a Google, az Intel, a Starbucks és a Facebook dolgozói kedvezményesen válhatnak részvényessé.

Egy friss kutatás szerint az amerikaiak 78 százaléka szívesen venné, ha a fix fizetése mellett részt kaphatna a tulajdonból és/vagy a vállalat által kreált haszonból. A tulajdonossá válás, illetve a nyereségből való részesedés vágya egyformán fűti a kis és a nagy, a termelő, a szolgáltató, a családi és a részvénytársasági formában működő társaságok alkalmazottait, sőt még a közalkalmazottakat is – világít rá a szakértő az Alapblognak adott interjúban.

Nem fair a megtermelt tőkejövedelmek társadalmi elosztása

Példátlan helyzetet tükröz az a 2011-ben készített felmérés, miszerint

az amerikaiak felső 20 százaléka mondhatja magáénak az összjövedelem 86 százalékát, melynek kétharmadát az amerikai társadalom legfelsőbb 1 százaléka tartja kézben.

Az ingatlanokból, kötvényekből, részvényekből származó jövedelem csaknem 40 százalékát a társadalom egyetlen ezreléke birtokolja. Ezek az adatok demonstrálják, mekkora egyenlőtlenségek alakultak ki, amik a kapitalizmus alapjait veszélyeztetik.

Hajléktalan New Yorkban Forrás: AFP/Spencer Platt

Erről szól a kapitalizmus?

Az amerikai professzor úgy véli, a kapitalista társadalom küldetése az, hogy szélesítse a tőke- és egyéb vagyonok tulajdonosainak számát, miáltal ez a formáció stabilabbá és demokratikusabbá válik. A kapitalizmus politikai leképeződésének természetes megnyilvánulási formája a demokrácia. Abban az esetben, ha durván növekednek a kapitalista társadalom egyenlőtlenségei, a termelt jövedelmekből keletkező haszon egyre kevesebbek kezében koncentrálódik, gyengül a kapitalizmus és vele egyetemben a demokrácia is.

Ez visszafejlődést eredményez a feudális rendszer irányába.

Mi a helyzet a nem profitorientált területekkel?

Blasi a dolgozói részvénytulajdont elsősorban csak a tőzsdén jegyzett vállalatoknál vezetné be, hiszen a kevésbé nyereséges társaságok munkavállalóit, valamint a közszféra dolgozóit különben ugyanúgy a leszakadás fenyegeti: például a Googlenél vagy a Facebooknál logikusan nagyobb a haszon, mint a közszférában.

A technológiát, az innovációt uralók - noha csupán pár százezren vannak - által birtokolt tőkehányad értéke az Egyesült Államokban évente megtermelt vagyon oroszlánrészét képezi.

"Kénytelen vagyok azt mondani: azé az ország (vagyona), akié a robot és a legújabb technológia" - vélekedik a szakember.

Mi lesz a közszférával?

Ez az a tőkepiaci rés, amelyhez valamilyen „kapitalizmus-konform” formában kedvezményes hozzáférést kellene biztosítani a profit képzésére kevésbé alkalmas vállalatok, illetve az oktatási, a rendfenntartó, a bírósági, az állami egészségügyi és egyéb intézmények alkalmazottai részére.

A családi vállalatok, a tőzsdén nem jegyzett cégek esetében azonban a profit megosztását tartjuk a leginkább célravezetőnek. A részvénytulajdonlás, a tulajdonostárssá tétel ugyanis – különösen ha az a fix fizetés terhére menne – roppant kockázatos dolog - emeli ki a szakember. Megoldásként a már említett légitársaság módszerét hozza fel:

Az egy adott évben megtermelt profit bizonyos százalékát – tavaly például 30 százalék – osztják szét a dolgozók közt. A kollektívának saját döntése, hogy ki, mekkora nyereségrészesedést kapjon.

Joseph Blasi, az amerikai Rutgers Egyetem gazdaságszociológusa Forrás: Alapblog

Jobban dolgozunk, ha benne van a pénzünk

Minél erőteljesebben működik a dolgozók bevonása a mindenféle vállalati döntéshozatalba, minél inkább érdekeltek a pénzügyi eredmények elérésében, annál produktívabbá válik az adott cég – véli kutatási eredményei alapján Blasi.

Az amerikai professzor szerint országos viszonylatban azonban egyre kevésbé tűrhetőek el az óriási jövedelembeli egyenlőtlenségek.

Meggyőződésünk – szerencsére ez már a politikai-közgazdasági viták fő vonalába is bekerült az USA-ban –, hogy a kapitalizmus és vele együtt a demokrácia fennmaradásához lényeges, ha az államszervezet – például az adórendszer alapos reformja révén – maximálisan segíti a dolgozók részvénytulajdonossá tételét - zárja gondolatait Joseph Blasi professzor.